A koronavírus-járvány gazdasági és egészségügyi hatásai folyamatosan érezhetőek. Szinte nincs nap, amikor ne találkoznánk az újabb munkanélküliséget bemutató számokkal, vállalatok milliárdos veszteségeiről szóló hírekkel. A gazdasági következményekhez hasonlóan az egészségügy példátlan leterheltségéről, elmaradó műtétekről, kórházi fertőzésekről is eleget olvashatunk.
Érdemes azonban megnézni hogyan érint bizonyos társadalmi csoportokat, jelen esetben a nőket a koronavírus-járvány. A European Institute for Gender Equality adatai szerint az unióban az egészségügyben dolgozó 49 millió munkavállaló 76 százaléka nő. E magas szám ellenére a nők kevéssé találhatók meg a főorvosok, illetve az egészségügyi intézmények vezetői között. Rendkívül magas a nők aránya uniós szinten a gyermekgondozó és tanárokat segítő pályákon (93 százalék), az egészségügyben dolgozó ápolók körében (86 százalék), illetve a háztartási alkalmazottak, otthoni segítők és takarítók között is (95 százalék). Uniós becslések alapján a hosszan tartó otthoni ápolásban aktív 5,5 millió munkavállaló közül 4,5 millió a nők aránya. A járványnak sok szempontból kitett szupermarketek pénztárosai szintén 82 százalékban nők. Ráadásul a gondozói állások, hasonlóan a magyarországi gyakorlathoz, a leginkább alulfizetett munkák közé tartoznak az unióban is.
Herczegh Anita, Áder János köztársasági elnök felesége (b) virággal köszönti Polaneczky Judit ápolási igazgatót az ápolók nemzetközi napja alkalmából tartott ünnepségen t 2020. május 11-én (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
A világjárvány kapcsán sok adat foglalkozik azzal, hogy a koronavírusban megbetegedők, illetve abban elhunytak hány százaléka férfi, illetve nő. Mivel a nők az unióban is hosszabb ideig élnek, mint a férfiak, így nagyobb a valószínűsége, hogy életük utolsó éveiben egészségügyi problémákkal kell, hogy szembe nézzenek, illetve gondozásra szorulnak. Mindez pedig élesen vetődik fel a koronavírus-járvány időszakában, amikor a kórházak és idősotthonok, szociális intézmények kifejezetten kitettek a vírusnak.
A járvány következményeként megnőtt az otthonról dolgozás jelentősége és aránya is unió szerte. Az összehasonlító számok azt mutatják, hogy az Európai Unióban már a járvány kitörése előtt is a nők egy héten átlagosan 13 órával többet foglalkoztak fizetetlen gondozással és házi munkával. Valószínűleg a járvány következtében e folyamat csak felerősödött. A legveszélyeztetettebb társadalmi réteg az egyedülálló anyák helyzetét drámain érinti a járvány és annak következményei. Az unióban az egyedülálló szülők 85 százaléka nő, akik 48 százalékát fenyegeti a szegénység, míg a férfiaknál ez csak 32 százalék.
Nő a munkanélküliség
Az International Labour Organization becslései szerint globálisan 25 millió munkahely szűnhet meg a koronavírus-járvány következtében, illetve még 35 millió embert fenyeget az úgynevezett munkavállalói szegénység. A nőket hagyományosan inkább alkalmazzák időszaki és részmunkaidős állásokban. Az ilyen típusú munkaszerződések alulfizetettek, kevesebb jogi és szociális védelemmel járnak. E munkakörben kifejezetten magas a fiatal nők aránya, az alacsony képzettséggel bíróké, valamint a bevándorlási háttérrel rendelkezőké. Az unióban a női munkavállalók 26.5 százaléka dolgozik bizonytalan hátterű munkakörben, míg a férfiaknál ez az arány csak 15.1 százalék. Az összes munkavállaló közül a háztartási alkalmazottak köre a legsérülékenyebb, itt pedig kifejezetten magas a migrációs hátterű nők aránya.
A koronavírus-járvány a nők elleni erőszakra gyakorolt hatásáról még nincsenek átfogó adatok az egész unióból. Számos ország azonban már nyilvánosságra hozta az első hozzáférhető adatokat, így Franciaországban a járvány kirobbanását követően 32 százalékkal nőtt a családon belüli erőszak. Litvániában pedig 20 százalékkal emelkedett az ilyen típusú bűncselekmények aránya az előző év megfelelő időszakához képest. Globálisan a nők 64 százalékát partnere, vagy családtagja gyilkolja meg. Míg az unióban minden 5. nőt fizikálisan, vagy szexuálisan abuzált a partnere. A feltételezések és előzetes számok pedig arra engednek következtetni, hogy ezek a számok csak tovább nőhettek a járvány heteiben.
Férfiak döntenek nőkről
Érdemes mindehhez még hozzátenni, hogy az Interparlamentáris Unió 2020. januári adatai szerint a világ 152 választott államfője közül mindössze tíz nő. A hírgyártás szereplői között szintén kifejezetten magas a férfiak aránya, 73 százalék. E két adat azért érdekes, mert arra világít rá, hogy kik hozzák a döntéseket, majd azokról kik tudósításait, elemzéseit olvashatjuk. A koronavírus-járvány és a fentebb ismertetett adatok világosan mutatják a nők kiszolgáltatottságát és érintettségét a járványban, illetve a járvány majdani lecsengését követő válságban.
Sok döntéshozó, elemző írta már le az elmúlt két hónapban, hogy a járvány leküzdését követően a világ nem térhet vissza a status quo állapotába. Talán egyetlen társadalmi csoport esetében sem annyira égető ez a kérdés, mint a nők esetében. Az egészségügy modernizálása, a beruházások ezen a területen, a nők munkakörülményeit, társadalmi megbecsültségét, anyagi biztonságát is segítenék. A munka világában, a munkaszerződések területén több jogot szükséges biztosítani a munkavállalóknak, különös tekintettel a női munkavállalókra. Nem megspórolható a gondozói, ápolói területen egy érdemi béremelés úgy az unióban, mint Magyarországon is. Újra kell fogalmazni a családon belüli erőszakkal, a nők elleni erőszakkal foglalkozó jogszabályokat. A koronavírus-járvány miatti bezártság még sürgetőbbé teszi mindezt. Mindezek fényében szimbolikus, hogy a hazai parlamenti többség miért épp most szavazott a parlamentben arról, hogy Magyarország elutasítja a családon belüli erőszak ellen fellépő Isztambuli Egyezményt.
Szerző: Hajdu Nóra, az IDEA Intézet elemzője
