Életmód

A jótékonykodás sokszor csak PR-trükk: a szupergazdagok a járvány idején csak tovább gazdagodnak

A szupergazdagok iszonyatos összegeket keresnek adókedvezmények, direkt támogatások és kedvezményes hitelek révén, miközben néha adnak egy kis aprót a közösbe, hogy úgy tűnjön, ők is tisztes, felelősségteljes állampolgárok, akik kiveszik a részüket a bajból. Inkább adózniuk kellene.

Az Amazon vezére, Jeff Bezos 100 millió dollárral támogatta az amerikai lakosság élelmezését támogató ételbankokat, és 20 milliót adományozott egy olyan szervezetnek, aminek célja, hogy a lakosság minél előbb hozzájuthasson a koronavírus tesztekhez. A médiamágnás Michael Bloomberg nagyjából százmillió dollár értékben szállt be az adományozásba, amiből 40 milliót a fejlődő országok kapnak a COVID-19 elleni védekezés finanszírozásához. A legendás befektető, Warren Buffett a saját magángépeit használta arra, hogy Kínából minél előbb N05-ös maszkokat szállítson a járvány által sújtott New Yorkba. A Dell tulajdonosa, Michael Dell százmillió dollárt juttat el az alapítványán keresztül az egészségügyi rendszer, az oktatás és a kisboltok támogatására, és a pénzből húszmillió dollár jut Bill Gates vakcinakutató projektjére is. Gates maga is százmillió dollárt adományozott első körben a koronavírus-kutatásokra, majd áprilisban ezt az összeget 255 millió dollárra emelte. Reed Hastings, a Netflix vezérigazgatója 30 millió dollárt adományozott Bill Gates-ék alapítványának a kutatások finanszírozására.

A Tesla vezére, Elon Musk sok lélegeztetőgépet ígért New York-i és Los Angelesi kórházaknak (amit elvileg még nem kaptak meg), és N95-ös maszkokat ajándékozott a University of Washington Medical Centernek és a Columbia University Irving Medical Centernek. Soros György 130 millió dollárral segíti a koronavírus elleni küzdelmet. A Facebook tulajdonos Mark Zuckerberg feleségével, Priscillával 37 milliónyit ajánlott fel a közös vagyonukból a COVID-19 elleni harcra, a Facebook pedig saját vészhelyzeti maszkkészletét, 720 000 maszkot ajándékozott az egészségügyben dolgozóknak. A sort még nagyon hosszan folytathatnám, akit részletesen érdekel, a Forbes folyamatosan frissített adományozási listáján minden információt megtalál. Ezek alapján úgy tűnhet, hogy a világ szupergazdagjai végre szívet és lelket növesztettek, és támogatják a társadalmat a bajban. Ez azonban nem is állhatna távolabb a valóságtól. A szupergazdagok adományai ugyan első látásra nagylelkűnek tűnhetnek, valójában sok esetben morzsákat adnak csak, azt is sokszor rosszul elosztva, miközben ők maguk a járványhelyzet okozta válságban is tovább gazdagodnak.

Adó vagy adomány?

Amikor márciusban Európában és Amerikában is felpörgött a koronavírus-járvány, rengeteg hír jelent meg a küzdelmet nagy összegekkel támogató, nagylelkű milliárdosokról a sajtóban, akik átlagemberi szemmel nézve valóban felfoghatatlan összegeket adományoztak saját vagyonukból a járványhelyzet kezelésére. A vírus következtében megjelenő megszorításoknak köszönhetően azonban ismét felújult egy régi vita, ami arról szól, hogy a leggazdagabbak vagyonának megadóztatásából kellene finanszírozni az elszenvedett károk enyhítését, és nem az államoknak kellene megint nyakig eladósodniuk azért, hogy visszatérhessünk a régi kerékvágásba. Mint minden vitában, itt is elhangzottak pro és kontra érvek. Az egyik legérdekesebbet a befektetési guru, Warren Buffett mondta, aki pont a fent ecsetelt jótékonysági példákra hivatkozva jött elő azzal, hogyha a milliárdosok vagyonát az államok extra adókkal sújtanák, akkor nem tudnának ilyen nagylelkű adományokat nyújtani, mint amikre most sor került.

Jack Dorsey 1 millió dollárt adományozott a koronavírus elleni küzdelemre (Fotó: BENOIT DURAND/HANS LUCAS VIA AFP)

Jack Dorsey 1 millió dollárt adományozott a koronavírus elleni küzdelemre (Fotó: BENOIT DURAND/HANS LUCAS VIA AFP)

Ebben első blikkre lehet is logika: ha kevesebb a megtakarításuk, kevesebbet költhetnek jótékonyságra is. Azonban ha egy kicsit a számok mögé nézünk, már más a helyzet. Csak az Egyesült Államok több mint kétbillió (!) dollárt költ a károk enyhítésére és a gazdaság fellendítésére, és ezen összeghez képest, ha összeadnánk az összes dollármilliárdos elmúlt két hónapban szétosztott adományait, egy egészen nevetséges összeg jönne csak ki. A dühítő azonban az, hogy az eljótékonykodott összegek a saját vagyonukhoz képest is leginkább csak aprópénznek (tisztelet a kivételnek: a Twitter ura, Jack Dorsey például egymilliárd dollárt adományozott) számítanak. Az Amazon tulajdonosa, Jeff Bezos például másfél hét alatt keresi meg azt a százmillió dollárt, amit nagylelkűen bedobott a közösbe, miközben cége a házhozszállítások iszonyatos mértékű megnövekedése miatt a járvány egyik legnagyobb nyertesévé vált: a vagyona az idei év első hónapjaiban 25 milliárd dollárral nőtt meg. Másfél heti fizetés talán soknak tűnik olyasvalaki esetében, aki a fizetése nagy részét rezsire és étkezésre költi, de dollármilliárdos mércével azért igencsak szerény adomány egy ekkora válság idején. Nem járnánk jobban mindannyian, ha hagynák a fenébe az adományaikat, és inkább többet adóznának?

A válság, amiben a gazdagok csak tovább gazdagodtak

Amerikában a nyolcvanas évek óta a legjobb gazdagnak lenni. A gazdagok adócsökkentéseit annak idején a színészből lett elnök, Ronald Reagan kezdte meg, és e hagyomány méltó folytatói voltak Bushék és Donald Trump is. Ha hihetünk a szakértőknek, egy dollármilliárdos ma 78%-al kevesebbet adózik a pénzéből, mint azt a nyolcvanas évek előtt tette volna, és az adókönnyítéseknek hála az amerikai államkassza az elmúlt negyven év során nagyjából 20 billió dollárnyi pénztől esett el, ami gazdagíthatta volna a költségvetést. Ez az összeg majdnem a tízszerese annak, amit most a járvány hatásainak kezelésére fordítanak. És tudjuk mi a vicces az egészben? Az állami pénznyomda kárenyhítési pénzei nagyrészt kiknél kötnek ki? A dollármilliárdosoknál!

Az adókönnyítések amerika leggazdagabbjainak kedveznek leginkább (Fotó: Drew Angerer/Getty Images/AFP)

Az adókönnyítések amerika leggazdagabbjainak kedveznek leginkább (Fotó: Drew Angerer/Getty Images/AFP)

Miközben március 18 és április 10 között 22 millió amerikai vesztette el az állását, ebben a bő három hétben Amerika milliárdosainak vagyona nagyjából 10%-al nőtt, és 282 milliárd extra dollár jelent meg a számláikon. A Forbes számításai szerint március 18.-a előtt Amerika milliárdosainak összvagyona 2,9 billió dollár volt, és ez a szám azóta csak nőtt. De hogyan lehetséges ez egy olyan helyzetben, amikor magunk körül azt látjuk, hogy egyre több ember érzi a saját zsebén is a válságot, a vásárlóerejük pedig jelentősen csökkent? Hát úgy, hogy a milliárdosok voltak a segélycsomagok és adókedvezmények legnagyobb nyertesei. Míg egy munkáját elveszítő, és emiatt nehéz helyzetbe kerülő amerikai állampolgárnak meg kellett elégednie egy egyszeri 1200 dolláros állami segítséggel, addig a milliárdosok hihetetlen vagyonokat tudtak keresni a válságból. Nem csoda, hogy az amerikai tőzsde a járvány elején bemutatott mélyrepüléséből pillanatokon belül váltott át szárnyalásba, amikor bejelentették az amerikai gazdaságélénkítő csomagot.

Egyik zsebből a másikba

A Guardian újságírója, Robert Reich egészen odáig ment, hogy a milliárdosok koronavírus adományai nem többek egyszerű PR-akcióknál, amik csak arra szolgálnak, hogy eltereljék a figyelmet arról, hogy a nagyvállalatok milliárdos tulajdonosai milyen embertelenül bánnak az alkalmazottaikkal. A megnövekedett forgalmú Walmart áruházaknál például hetekig nem biztosították az alkalmazottaiknak a szociális távolságtartást, nem kaptak védőmaszkot, kesztyűt és kézfertőtlenítőt sem, aminek eredményeképp több dolgozójuk is meghalt. A fizetett betegszabadság pedig szinte nem létező fogalom lett az amerikai kereskedelemben, és csak néhány vezető politikus heves tiltakozása vette rá a Walmartot és az Amazont, hogy változtassanak a korábbi embertelen gyakorlatukon.

Az Amazon dolgozói tüntetnek a tarthatatlan munkakörülmények miatt a Staten Island-i gyár előtt. A dolgozók követelik az alapvető védelmi eszközöket, míg szerintük, az életüket is kockáztatják a koronavírus járvány alatt (Fotó: Michael Nagle/Bloomberg via Getty Images)

Az Amazon dolgozói tüntetnek a tarthatatlan munkakörülmények miatt a Staten Island-i gyár előtt. A dolgozók követelik az alapvető védelmi eszközöket, míg szerintük, az életüket is kockáztatják a koronavírus járvány alatt (Fotó: Michael Nagle/Bloomberg via Getty Images)

Sok milliárdos esetében nemcsak az összegekkel, hanem az adakozás módjával is akadnak problémák. Sokan ugyanis a saját maguk által alapított alapítványoknak utalják el a pénzt, vagyis azt átteszik az egyik zsebükből a másikba, és sok esetben egyáltalán nem ellenőrizhető, hogyan használják fel a jótékonyságra szánt összegeket. Amikor a Twitter vezére, Jack Dorsey belengette az egymilliárd dolláros adományát, nem véletlenül tette rögtön azt is hozzá, hogy az alapítványa esetében tételesen követhetővé teszi bárki számára, hogyan és mire használják fel ezt a pénzt. Ez szép és jó, de biztosan a milliárdosoknak kellene eldönteniük, hogy kinek juthat az adományaikból és kinek nem? Nem lenne hasznosabb, ha az országok a saját hatáskörükben használhatnák ezt fel, miután adóként beszedték őket?

A hazai helyzet

A hazai jótékonysági kultúra messze nem olyan jól dokumentált, mint az amerikai, és sok adományozás titokban maradhatott. A magyar sajtóban a legnagyobb visszhangot Mészáros Lőrinc adományozása kapta, aki az MKB egyik tulajdonosaként egymilliárd forintot adományozott a koronavírus-védekezéssel kapcsolatos kormányzati erőfeszítések támogatására. Tiborcz István két lélegeztetőgépet vett az Uzsoki Kórháznak, a Futó család pedig 250 millió forintos pénzadománnyal segítette a járvány elleni küzdelmet. Csányi Sándor a Budai Egészségközpont Királyhágó úti épületét alakította át járványkórházzá, amihez húsz tartós lélegeztetésre alkalmas altatógépet is vásároltak.

A hazai helyzet azonban annyiban mindenképp hasonlít az amerikaihoz, hogy a járványhelyzet idején hozott gazdaságit támogatások haszonélvezői leginkább a nagyvállalatok, és kevésbé a lakosság. Míg a munkanélküli segély összege és ideje nem nőtt, és a bértámogatás is csak mérsékelt sikernek mondható, a nagyberuházások támogatása továbbra is előnyt élvez a kormánynál. Az ország leggazdagabbjaira kirótt különadókat csak az ellenzék követelt, a kormány inkább az önkormányzatokat és a kereskedelmi láncokat sápolta meg, hogy befizetéseikkel támogassák a járvány elleni harcot.

A vállalatok helyett a pénzt az emberek kapják

A 2008-as nagy gazdasági világválság alaposan megtépázta nemcsak a háztartások, hanem sok szupergazdag polgártársunk vagyonát is. Ez olyannyira igaz, hogy a háztartások nagyjából mostanra, pont a koronavírus előtti időkben kezdtek csak magukhoz térni a tizenkét évvel ezelőtti sokkból, és csak 20%-uknak sikerült elérnie, hogy ugyanarra a szintre kerüljenek vissza, ahol 2008-ban álltak. Ezzel szemben a Forbes listáján feltüntetett 400 leggazdagabb amerikainak mindössze három évébe került ugyanez a mutatvány, és a vagyonuk egy évtized alatt 80%-al gyarapodott. Az olló egyre tágabbra nyílik az alsó és felső réteg között, és valahogy minden egyes adókedvezményt és segítségnyújtást sikerül úgy megtervezni, hogy az így vagy úgy, de a leggazdagabbaknak kedvezzen.

Chuck Collins fogalmazta meg a CNN oldalán, hogy sokkal igazságosabb lenne a cégek kimentésére szánt vagyonokat inkább segélyekként eljuttatni az amerikai állampolgárokhoz, amivel egyrészt a jólétükről gondoskodnának, másrészt biztosak lehetnének abban, hogy az így kapott pénzt elköltenék a gazdaságban, és ezzel is támogatnák az amerikai cégeket. A vállalatoknak nyújtott segélyek esetében ugyanis semmi garancia nincs arra, hogy a pénzek nem a tőzsdén, vagy valamelyik adóparadicsomban nyitott bankszámlán kötnek majd ki. Optimista hozzáállás, de talán az új járványhelyzet okozta gazdasági sokk a világ több kormányát rávezetheti arra, hogy nem jó irány a már amúgy is pompásan élő szupergazdagok terheinek folyamatos mérséklése, és itt az ideje, hogy ők is jobban kivegyék a részüket a társadalmi felelősségvállalásból, és ne intézhessék el a dolgot egy-egy PR-mutatványnak beillő látványos, de üres jótékonykodással.

(cnn) (guardian) (thehill) (businessinsider) (thenewdaily)

Furcsa milliárdosok furcsa történetei az nlc-n:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése