A koronavírus több olyan dologra is rávilágított, amit a járvány nélkül sosem tapasztalt volna meg az emberiség. Az egyik ilyen a klímaváltozás, a környezetvédelem ügye, ami hosszabb távon még nagyobb fenyegetést jelent, mint a koronavírus. A kijárási korlátozás, a #maradjotthon megmutatta, hogy ha nagyon muszáj, az emberek képesek egyik pillanatról a másikra radikálisan megváltoztatni a szokásaikat az élet minden területén. Áldozatokat hoztak úgy, hogy azt sem lehetett tudni, mi történik a következő napon.
Láttuk, hogy a járvány miatt korlátozások mellékhatásaként hogyan esett vissza a környezetszennyezés: Budapesten drasztikusan csökkent az autóforgalom, a lelassult gazdaság miatt műholdképen is látszik, ahogy kitisztult a levegő Kína fölött, a világ nagyvárosaiban pedig akár 60 százalékkal is javult a levegő minősége. A környezetvédelmi szakemberek szerint ilyen elképesztő erejű globális összefogásra, közös akaratra van szükség ahhoz is, hogy megállítsuk a klímaváltozást, és élhető maradjon a Föld. Ehhez pedig mindannyiunknak hozzá kell járulnunk, hiszen az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős részéért a háztartások felelősek.
A koronavírus-járvány idején tapasztalt radikális változtatásokra van szükség a klímaváltozás megállításához (Fotó: Unsplash/Markus Spiske)
Tudjuk, hogy van egy csomó kisebb-nagyobb dolog, amit mi magunk is megtehetünk a klímaváltozás ellen, és szerencsére egyre többen figyelnek erre. Arról viszont nem igazán van infó, mennyivel járulunk hozzá az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, ha bevezetünk az életünkbe egy-egy zöld szokást. Mivel teszünk többet a bolygóért: ha felhagyunk a húsevéssel, vagy ha ritkábban ülünk repülőgépre? Most viszont pontosan láthatjuk ezek hatását.
A Leeds Egyetem kutatói csaknem 7000 klímaváltozással foglalkozó tanulmányt néztek át, és ezek alapján készítettek egy analízist, hogy melyek a leghatékonyabb módszerek a háztartások széndioxid-kibocsátásának csökkentésére. A végeredmény egy látványos toplista, amelyen látszik, hogy egy-egy változtatással hány tonna szén-dioxidnak megfelelő üvegházhatású gázt lehet megspórolni fejenként évente. Így ha valaki azzal henceg, hogy átállt a vegán étrendre, nyugodtan mondhatod: „Bocs, én meg BKV-zom.” Utóbbi persze nem annyira trendi, de a rangsor szerint nagyobb hatása van.
Forrás: CREDS
Az jól látható, hogy egyéni szinten a közlekedéssel lehet a legtöbbet tenni a klímaváltozás ellen. Az étkezésben a vegán étrenddel érhetjük el a legnagyobb hatást, de számít az élelmiszer termelése, szállítása, feldolgozása is. Az otthonok terén a megújuló energiaforrásból származó áram használata hoz a legtöbbet, de a lakás energetikai korszerűsítése – például a szigetelés, a régi nyílászárók cseréje – is számottevő. A toplistán szereplő tételek közül némi magyarázatra szorulnak a korszerűbb főzési megoldások. Ez főként azt takarja, hogy a világ népességének ötöde még ma is fát, állati ürüléket, szenet éget az étel elkészítéséhez, ami rengeteg üvegházhatású gázzal jár.
Fejenként 5,7 tonna szén-dioxid
Ha valaki a listán szereplő összes lehetőséget kihasználná, akkor évente 9 tonna szén-dioxid kibocsátásától kímélheti meg a bolygót. Összehasonlításképpen: a legutóbbi adatok szerint a magyarországi karbonlábnyom 5,7 tonna szén-dioxidnak megfelelő üvegházhatású gáz fejenként. Ez kedvezőbb a 7 tonna körüli uniós átlagnál, de magasabb a 4,8 tonnás világátlagnál. Persze a kibocsátás nagyon egyenlőtlenül oszlik meg a világban, a gazdagabb országok – de a gazdagabb emberek is – több szén-dioxidért felelnek. Az Egyesült Államokban például 16 tonna fölötti a karbonlábnyom, de Németországban is 9,1 tonna az érték. Ám még ehhez képest is jelentősnek tűnik a listán szereplő lehetőségek hatása.
Érdekesség, hogy számos zöld szokásnak kevesebb az éghajlati szerepe, mint gondolnánk: ilyen, ha kevesebb papírt használunk, lejjebb tekerjük a termosztátot vagy tartósabb tárgyakat vásárolunk, és ide tartozik az újrahasznosítás is, amellyel csupán évi 0,01 tonna szén-dioxidtól kíméljük meg a légkört személyenként.
Nem csak a karbonlábnyom számít
„A kutatásban bemutatott tíz legfontosabb lehetőség már most is elérhető bárki számára, nincs szükség drága és bizonytalan új technológiák kifejlesztésére – mondta Diana Ivanova, a Leeds Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője. Szerinte a koronavírus miatti korlátozások megmutatták, hogy igenis lehetséges az autómentes élet, és óriási hatása van a környezetre. A szakember azt reméli, hogy kormányok is felismerik ezt, és ennek szellemében hoznak döntéseket. Így a koronavírus lecsengésével megvalósulhat egy alacsonyabb kibocsátással járó életforma ahelyett, hogy visszatérnék a járvány előtti szokásainkhoz.
Bár a kutatás más tudósok szerint is értékes, vannak, akik szerint csak az érem egyik oldalát mutatja meg, mert az analízis során csak a karbonlábnyomot vizsgálták. Eközben más környezeti hatások is fontosak: például az elektromos autók akkumulátorához szükséges lítium bányászata vízhiányt okoz. Azt is megjegyezték, hogy az embereket nem kellene lebeszélni az újrahasznosításról, mert ha nincs is óriási hatása a karbonlábnyomra, nem fulladunk bele a szemétbe, és megőrizzük az erőforrásokat.
