A koronavírus-járvány és a vele járó korlátozások komoly nehézséget okoztak a szülőknek és a gyerekeknek egyaránt. Amellett, hogy szinte mindent a négy fal között kellett megoldani, hihetetlen szervezésre, kreativitásra és türelemre volt szükség, a mentális teherről nem is beszélve. Bár a járványt minden család másképp élte meg, egy most megjelent kutatás képet ad arról, mi jelentette a legnagyobb gondot, és mit tanulhatunk a járvány alatt szerzett tapasztalatokból.
A Bridge Budapest Egyesület által létrehozott Edisonplatform azzal a céllal jött létre, hogy összegyűjtsék a legjobb gyakorlatokat, amelyek hasznosak a gyerekek jövője szempontjából, és amelyekből érdemes tanulni. Az egyesület a Gemius Hungary-vel közösen végzett friss kutatása reprezentálja a 18 éven felüli magyar internetező népességet, akik 3-14 éves korú gyerekeket nevelnek.
„A legfontosabb célunk az volt, hogy egy tiszta képet lássunk egy nagyon érzelmes és viharos időszakban is, és megértsük, hogyan hatottak az elmúlt hónapok a családok, gyerekek életére, hogyan küzdöttek meg a nehézségekkel, segítsünk a tanulságok levonásában, és így a jövőre készüljünk. Ez fontos számunkra is, és ezért támogattuk a kutatást” – mondta Baittrok Borbála, a Gemius Hungary kutatási vezetője. Tanulni pedig lehetett, és nem is keveset, ezt pedig a válaszadók is megerősítették, 56% szerint az elmúlt hónapok nehézségeiből sokat tanultak, így ez lett a legfontosabb hozadéka a nehéz időszaknak.
Mit nyertünk és mit veszítettünk?
Több beszélgetés, és több odafigyelés egymásra, ez volt az elmúlt időszak pozitív serpenyőjében. Nemcsak a gyerekek tanulására jutott több idő, mint eddig, hanem a velük való kikapcsolódásra is. Emellett a gyerekek számára a legfontosabb hozadék az volt a szülők véleménye szerint, hogy jobban eligazodnak a digitális világban, önállóságot is tanultak és fejlődött az alkalmazkodóképességük.
A nőkre több teher nehezedett, legnagyobb problémaként azt élték meg, hogy nagyon nehezen egyeztették össze a munkát és a gyerekkel való foglalkozást (nők: 58% vs. férfiak: 33%), illetve a házimunkában sokkal kevésbé érezték, hogy családi munkamegosztás lenne, érdekes módon a férfiak 47 százaléka úgy érezte, hogy megosztották a házimunkát, míg a nőknek csupán 22 százaléka számolt be erről.
Nem meglepő, hogy ebben a helyzetben azzal az állítással is sokkal jobban egyetértettek a nők, hogy egyedül érzik magukat a problémáikkal (20% vs. 10%). Ez a helyzet az anyukákban vezetett inkább arra felismerésre, hogy érdemes változtatni a család életén (nők: 30% vs. férfiak: 14%).
Mit tanulnak ebben a nehéz helyzetben a gyerekek, amit a jövőben kamatoztatni tudnak?
Forrás: Edisonplatform
Hogyan küzdünk meg egy krízissel?
A leggyakrabban alkalmazott praktika a beszélgetés volt a gyerekekkel, a válaszadók 67%-a kezelte úgy a helyzetet, hogy őszintén igyekezett beszélgetni a gyerekekkel, és a közös családi programoknak és játéknak igyekeztek időt teremteni a szülők. A középmezőnyben foglalt helyet a humor a nehéz helyzetekben, a napirend kialakítása vagy a mindennapi testmozgás. Kevesebben gondoltak arra, hogy az egészséges étkezésnek, a képernyő előtt töltött idő korlátozásának, vagy a kreatív tevékenységekben való feloldódásnak is fontos szerepe lehet egy nehéz időszakban.
Milyen veszélyre figyeljünk oda?
Az elmúlt időszak magasan legnagyobb veszélye, amely hosszútávon is érintheti a gyerekeket, a barátok, társak hiánya (81%). De emellett toplistás lett a mozgáshiány, a monotonitás és ingerszegény környezet, és a túl sok képernyőhasználat (érdekes módon emiatt aggódnak a szülők, mégis kevesen korlátozzák, minden negyedik családban vannak erre vonatkozó elvek). A szülők 48 százaléka aggódik, hogy a gyerekek lemaradtak a tanulásban, és a szülők mintegy negyede tart attól, hogy gyermeküknek megrendült a biztonságérzete a világban.
Mi a legnagyobb hátránya a koronavírus okozta helyzetnek, ami akár hosszabb távra is negatívan hathat a gyerekek életére?
Forrás: Edisonplatform
A magányosság problémája azért kritikus, mert ha a kapcsolataink kerülnek veszélybe, annak sokrétű következményei vannak, ráadásul a kapcsolataink jelentik a legfontosabb védőhálót a nehéz helyzetekben, és erős alapjai lehetnek a rugalmas alkalmazkodóképességnek is. Még messzebb tekintve pedig azért kulcsfontosságúak, mert a munka jövőjének világában a csapatok, az együttműködés, a mások felé való empátia alapját rakják le.
Mire van szükség az életben való boldoguláshoz?
„A jövőben a specializált szaktudás mellett felértékelődnek azok a képességek, amelyek minden helyzetben, és bármilyen váratlan, dinamikusan változó szakmában, iparágban, világban relevánsak. Az lesz a fontos, hogy merünk-e a bátorságunkra, kíváncsiságunkra, kreativitásunkra támaszkodva alkalmazkodni a kihívásokhoz- és erre kell tanítanunk, bátorítanunk a gyerekeket is. A mögöttünk álló hónapok tisztán megmutatták, hogy ezek már ma is kulcsfontosságúak, nem csak a jövőben lesznek azok” – mondta Veres Rita, az Edisonplatform stratégiai vezetője.
A magyar szülők toplistáján a kommunikáció, kitartás, problémamegoldás és az alkalmazkodókészség szerepelt, amikor arról kérdeztük őket, mire van szükségük a gyerekeknek ahhoz, hogy jól boldoguljanak az életben, és ezek megelőztek olyan tényezőket is, mint a jó szakma vagy a tárgyi tudás. Anyukák és apukák kicsit másképp látják ezt a képet: az anyukáknak a kitartás, az önismeret magasabb helyen szerepelt, míg az apukák számára az alkalmazkodóképességet, az együttműködést és a digitális világban való eligazodás hangsúlyosabb volt, és ők a pénzügyi ismereteket is magasabbra értékelték.
Mire van szüksége a gyerekeknek, hogy jól boldoguljanak a világban? – Toplista a szülők szerint
Forrás: Edisonplatform
Készen állunk a digitális oktatásra?
Anélkül, hogy minősítenénk a digitális oktatást, a szülők véleménye a következőket mutatta meg: nem a számítógépek okozták a legnagyobb problémát, a családok többsége ezt meg tudta oldani vagy saját erőből vagy kölcsöngéppel, felváltott használattal. Viszont 10-ből 9 szülő úgy érzékelte a digitális tanulást azt jelentette, hogy a gyerekek feladatokat kapnak, amiket vissza kell küldeni, és csak tízből három mondta, hogy online órákon vettek részt a gyerekek, 14%-uk számolt be arról, hogy a tanárok a tanórákon túl is gondolkodnak a gyerekek igényeiben, és például beszélgetést szerveznek a gyerekekkel.
A digitális átállás 10-ből 4 családnak könnyen ment, viszont 24%-uknak okozott nehézséget, és sokkal nagyobb terhet rótt az alacsonyabb iskolai végzettségükre, akiknek körében minden második családnak küzdelmes volt az átállás. A válaszadók harmada szerint érdemes lenne megőrizni a digitális oktatás egyes elemeit.
Az elmúlt időszak mérlegének megértése segít abban, hogy a válság rövidtávú szemellenezőjét, hosszú távú, jövőorientált gondolkodásra cseréljük. A kríziseket érdemes nem elfelejteni, hanem tudatosítani, hogy mit hoztak az életünkbe, mit tanultunk belőle, így tudunk fejlődni.
(Kiemelt kép: Getty Images)
