Életmód

“Pletyka nélkül a legtöbb világtörténelmi esemény is egész máshogy végződik”

A pletyka kétélű fegyver, ezért nem árt, ha tudjuk, hogyan térhetünk ki előle, akárcsak egy sötét varázslás elől. Erre is ad tippeket a pletykakutatás két neves hazai szakértője, a szociálpszichológus Szvetelszky Zsuzsa és a közgazdász Bodor-Eranus Eliza, akikkel frissen megjelent közös kötetük, A pletyka természete apropóján beszélgettünk.

A hétköznapjainknak olyan szerves része, hogy az átlagember igazán bele sem gondol a pletyka jelentőségébe. Kutatóként ti mégis rámutattok, hogy a pletyka milyen fontos, rengeteg funkciója van az életünkben. Mit nyerünk azzal, hogy pletykálunk?

Szvetelszky Zsuzsa: A pletyka mindenekelőtt összetartja a csoportot: egyszerűen nincs csoport pletyka nélkül. Az emberiség története során nem volt és nem is lesz olyan közösség, ahol ne lenne pletyka. Mert ahogy Don Corleone is mondja, ‘It’s all personal’, azaz minden személyes. Vagyis nekünk embereknek nagyon fontos, hogy mi van a többi emberrel, ezért is ennyire fejlett a szociális intelligenciánk, fejlettek a szociális készségeink. Miután bárhol, bármikor, bármi megeshet valamelyik ismerősünkkel, amiről egy harmadik ismerősünknek nagy eséllyel véleménye lesz, nekünk ezekkel mind tisztában kell lennünk ahhoz, hogy biztonságban érezhessük magunkat a csoportban.

Bodor-Eranus Eliza: Arról nem is beszélve, hogy pletyka nélkül nincs üzlet. Ma már viszonylag sok új tudományos eredményünk van arról, hogy sokszor milyen hasznos a pletyka a munkahelyen, mert segíti a szervezeten belüli együttműködést, így közvetve növeli a cég teljesítményét. Gondoljunk csak bele, a pletykáláshoz kell egy pletykapartner, és persze egy harmadik személy is, akit mindketten ismerünk, így a pletyka a hivatalosan elvárt együttműködéseken túl létrehoz informális, baráti kapcsolatokat is. Amiből a későbbiekben szintén nagyszerű szakmai partnerségek lehetnek.

Pletyka nélkül a legtöbb világtörténelmi esemény is egész máshogy végződik

Bodor-Eranus Eliza és Szvetelszky Zsuzsa (fotó: Leéb Ádám)

A pletyka alapvetően negatív fogalomként szerepel a fejünkben, kutatóként ti nyilván értékítélet nélkül közelítetek. A könyvetek alapján nagy meglepetés volt, hogy a végére inkább pozitív lett számomra a pletyka mérlege. Ezt jól érzékeltem?

B.E.E.: Ha a pletyka nem töltene be hasznos szerepet az életünkben, már rég elhanyagoltuk, vagy legalábbis háttérbe szorítottuk volna. Például a pletyka által arról is tájékozódunk, hogy az adott közösségben mit szabad és mit nem: a pletyka segít betartani a közösség íratlan szabályait. Sokszor azért sem teszünk meg bizonyos lépéseket, mert tudjuk, hogy mikor YX ezt csinálta ebben a helyzetben, akkor róla is pletykáltak az emberek. Közben a pletyka azért is éri meg nekünk, mert növelhetjük vele a megbecsültségünket, hiszen aki pletykál, – persze nem állandóan, túlzásokba esve -, azt általában elkönyvelik jól értesült információforrásnak, a titkok tudójának a közösségben.

Sz.Zs: A pletyka további funkciója a korai figyelmeztetés is, amikor például a pletykák által értesülünk a készülő elbocsátásokról vagy épp az érkező évi bónuszról. Azt szintén ne felejtsük el, hogy munka közben milyen jól tud esni megpihenni egy teakonyhabeli pletykában, ami azt jelenti, hogy a pletykának van egy komoly stresszoldó, feszültség levezető hatása is.

Beszéljünk a jelenség fonákjáról is! A pletyka negatív hatása lehet, hogy úgy emelem vele a saját reputációmat, hogy közben a másikét csökkentem. A másik hibáiról, botlásairól, bűneiről pletykálok, hogy ezzel magamat jobb színben tüntessem fel.

Sz.Zs: A pletykát mindenek előtt el kell határolni a munkahelyi bántalmazástól, a bullying-tól, a mobbingtól, a rágalmazástól, vagy épp az álhírek és a rémhírek terjesztésétől is, mert ezek mögött mindig tudatos, konkrét ártó szándék van. A pletykálkodás, ha negatív is, inkább pusztán arról szól, hogy szeretnénk információt adni vagy kapni, és ahogy mondtad, a saját pozíciónkat is szeretnénk vele megerősíteni. Arról nem is beszélve, a pletyka sosem egyéni történet, hanem egy teljes csoporté. Többek között attól pletyka a pletyka, hogy egy közvetítő közegben terjed, és menet közben átalakul, miután mindenki hozzáteszi a magáét, belefűzve a saját világlátását, ízlését.

Pletyka nélkül a legtöbb világtörténelmi esemény is egész máshogy végződik

Szvetelszky Zsuzsa (Fotó: Leéb Ádám)

B.E.E.: Az ártó jelleg ilyenkor inkább másodlagos, „járulékos veszteségként” keletkezik. Ha egy partvonalra sodródott, különösebb kapcsolati háló nélküli személyről beszélünk, tény, hogy nála sokkal rombolóbban tud hatni a negatív pletyka, mert az illető kevésbé tudja magát megvédeni.

De tulajdonképpen mi is az a pletyka?

A pletyka folyamat, két ember közt egy harmadikra irányuló informális kommunikáció, ami terjed az időben. Mivel emberről-emberre adódik át, minden egyes lépésnél átalakul, transzformálódik. Minél inkább ismered azt a tulajdonnevet, és az az ember minél fontosabb a számodra, annál izgalmasabb lesz a róla szóló pletyka. A katonaságnál szokták mondani, nem az a lényeg, hogy mi a parancs, hanem az, hogy ki mondta. A pletykánál ezt úgy fogalmazhatjuk meg, hogy nem az a lényeg, hogy mit csinált, hanem, hogy ki csinálta.

Kutattátok a pletyka és a gender kapcsolatát is. Mire jutottatok? Ugye, hogy nem pletykásabbak a nők, mint a férfiak?

Sz.Zsz.: Az emberiség történetében a formális kommunikáció elsősorban mindig is a férfiak, az informális pedig a nők terepe volt. A legtöbb írásos anyagot még száz-kétszáz évvel ezelőtt is leginkább a férfiak hozták létre, így ők döntöttek arról is, hogy mit milyennek minősítenek. A pletykát például elítélték és a nőkhöz kapcsolták. Azt azért fűzzük hozzá, hogy az európai történettudomány viszonylag friss eredménye, hogy a Frank Birodalmat alapító Nagy Károly császár nem is járt Jeruzsálemben, ami szintén azt jelenti, hogy még a politika csúcsán lévő férfiak is pletykáltak Nagy Károlytól Churchillig. Miközben a férfiak évezredeken át ítélték el a pletykát, meggyőződésem, hogy pletyka nélkül a legtöbb világtörténelmi esemény egészen máshogy végződött volna.

B.E.E.: Szerintem is felelőtlenség lenne azt állítani, hogy a férfiak nem, vagy kevesebbet pletykálnak. Legfeljebb más témáról pletykálnak a nők és a férfiak. Például ugyanúgy lehet pletykálni a politikusokról vagy a focistákról is, ha a pletykálók ismeretségi köréhez tartoznak. Egyébként kevésbé a nem, inkább az adott közösség szabályai fogják meghatározni, hogy ki, kiről, hol, meddig és miről pletykálhat, stb.

Pletyka nélkül a legtöbb világtörténelmi esemény is egész máshogy végződik

Bodor-Eranus Eliza (fotó: Leéb Ádám)

A pletykálásra való hajlam hogyan változik az életkorral? Például mikor szokunk rá a pletykára?

B.E.E.: A gyerekekre vonatkozó friss pletykakutatások szerint már négyéves kor alatt is beszélnek harmadik személyről úgy a kisgyerekek, hogy az illető nincs jelen. Például elpanaszolják az egyik szülőnek, hogy a másik szülő vagy a testvére hogyan viselkedett. Ez még nem minősül igazi pletykának, viszont ezzel a gyerekek megpróbálják keretbe helyezni magukat, tetteiket és mások tetteit is, vagyis feltérképezik a csoportnormákat. Egy kisgyerek komoly következtetéseket von le abból, ha magyarázatot kap arra, hogy a nagy tesó miért tévézhet még este 9-kor is, miközben neki nem szabad. Majd ahogy a személyiség és a szókincs fejlődik, úgy válik egyre kifinomultabbá a pletyka, és tinédzser korra már tökéletesen árnyaltan értik a pletykát a gyerekek, és használják a saját érdekükben, védelmükben. Azt az egyik hazai vizsgálat is nagyon szépen megmutatta, hogy bár élnek a pletykával, a túlságosan negatív pletykát és a pletykafészkeket elítélik a kamaszok, és kiutasítják a közösségből.

Sz.Zs.: Az embernek általában a tízes évei végétől a húszas évei közepéig-végéig van a legtöbb kapcsolata, utána már nagyrészt az egzisztencia és a családi állapot is stabilizálódik, ami azzal jár, hogy a nyolc órás munka és a gyerekek mellől már kevésbé szerzünk új ismeretségeket. Ahhoz viszont, hogy legyen kiről pletykálni, mindig újabb szereplők kellenek.

Pletyka nélkül a legtöbb világtörténelmi esemény is egész máshogy végződik

Fotó: Leéb Ádám

A könyvben azt is írjátok, amikor az ember pletykál, akkor saját magáról is ad át információt. Ez közelebbről hogyan működik?

Sz.Zsz.: Nem mindegy, hogy mit minősítünk negatívan. Igenis beszédes, ha például valamelyik kolléganőm keveset keres, én pedig erre azt mondom, hogy „szegény, de rossz lehet neki”, vagy elítélem a gyávaságért, hogy nem tud kiállni magáért és kiharcolni egy jobb fizetést. Vagy megbeszéljük az egyik kollégánkról, hogy ő minden nap autóval jár a munkahelyére, mire az egyikünk azt mondja, hogy micsoda felelőtlen, környezetszennyező viselkedés ez, és különben is, honnan van erre pénze? A másikunknak viszont az a véleménye, hogy manapság mindenki autóval jár, és amúgy is biztosan messze lakik. Vagy: a kolléga folyton bliccel a villamoson, és ez micsoda dolog? Lesz, aki ezt elítéli, míg más azt mondja, hogy az ember hülye lenne nem bliccelni, hiszen iszonyú drágák a jegyek, és amúgy is mindenki ezt csinálja. Szerintem az említett példák sorából is jól látszik, hogy a pletykában mindig van legalább egy kis képmutatás és kihágás is. Azért is fontos letapogatni a környezetünkben, hogy ki mit gondol az egyes normaszegésekről, mert ehhez képest tájékozódunk, tudunk beilleszkedni a közösségbe.

Szerintetek mit árul az ember személyiségéről, ha valaki sokat pletykál, sőt, él-hal a pletykáért?

B.E.E: Szociológusként nem foglalkoztam a személyiség és a pletykálás közötti összefüggésekkel, így csak a saját véleményemet tudom mondani. Ha abból indulok ki, hogy részben a saját bizonytalanságunk csökkentése miatt van szükségünk a pletykára, valószínűleg azok nyúlnak sűrűbben ehhez az eszközhöz, akik ingatagabbak, kevésbé határozottak a döntéseikkel, a világképükkel és a társadalmi normákkal kapcsolatban. Nekik több információra van szükségük, mielőtt cselekszenek. Ellenben, akik magukkal és a környezetükkel harmonikusan élnek, ők kevésbé fognak pletykálni, vagy lesznek kíváncsiak a pletykára.

Pletyka nélkül a legtöbb világtörténelmi esemény is egész máshogy végződik

Fotó: Leéb Ádám

A könyvben írtok arról is, hogy hogyan kerülhetjük el a pletykát. Nem akarom lelőni a poént, de tudtok erről a könyvből néhány példát mondani?

B.E.E.: A Harry Potter című regényben nagy hangsúlyt fektetnek a sötét varázslások kivédésére, olyannyira, hogy a roxforti iskolában külön tantárgy van erre vonatkozóan. A könyvnek ezt a fejezetét ez ihlette. A viccet félretéve, a lényeg, hogy a pletykával kapcsolatban is jó, ha fel tudjuk ismerni a csapdahelyzeteket. Ha ezeket tudatosítjuk, már tehetünk ellenük, kihátrálhatunk belőlük. A munkahelyi vizsgálataink egyébként arról győztek meg bennünket, hogy az emberek sokszor nincsenek tudatában, hogy pletykálnak.

Sz.Zsz.: Érdemes látni, hogy a pletykában általában elég sok a provokáció is. Nem egyszer szembesülünk a kérdéssel, hogy például mit szólunk ahhoz, hogy a Karcsi már megint felújítja a lakását? Vagy ahhoz, hogy a Jucit minden reggel behozza a párja az irodába, és minden alkalommal csókolózva búcsúznak el a portán egymástól. És akkor jól meg lehet tudni, hogy a másik ezekről mit gondol. Ezzel viszont nagyon óvatosan kell bánni, érdemes vele tisztában lenni, amikor véleményt mondok Juciról és Karcsiról, egyszerre mondok véleményt a házfelújításról, a csókolózásról és a portán csókolózásról is. Ha általánosságokkal próbálok kibújni a szituációból, annak is megvannak a maga veszélyei, mert amikor például szóba kerül, hogy az Edina meg a Géza milyen sokat költenek a gyerekeik ruháira, mire azzal hárítom a szituációt, hogy manapság kinek nem fontosak a gyerekei, ettől könnyen gondolhatja a másik, hogy én azt mondtam, hogy még többet kellene ruhára költeni. Létezik egy tréningfajta, amelyik a nemet mondás művészetét tanítja: ennek az egyik kulcsmotívuma, hogy enerváltan kell nemet mondani. Nem kell élből rávágni, hogy „nem igaz”, hanem lazán azt kell mondani, hogy „dehogyis”, és hirtelen el kell kezdeni valami másról beszélni.

Pletykakutatók egymás közt

A szociálpszichológus Szvetelszky Zsuzsa és a közgazdász-szociológus Bodor-Eranus Eliza szakmai életútja a Magyar Tudományos Akadémia társadalomtudományi RECENS nevű kutatócsoportjában 2015-ben ért össze, amely ebben az évben nyert el nagyobb európai pályázatot kifejezetten pletykakutatásra. Szvetelszky Zsuzsannát mint a pletyka neves kutatóját hívták a csapatba, akinek 2002-ben jelent meg hazai tudományos körökben maximálisan újítónak, hiánypótlónak számító pletykáról szóló doktori monográfiája. Bodor-Eranus Elizát pedig azért, mert ő a munkahelyi véleményvezérekről írta a doktori disszertációját. Mint a Pletyka természete című kötet szerzői mondják, közel másfél-két évvel ezelőtt fogalmazódott meg bennük, hogy ideje közös könyvet írni a témáról. Leginkább azért, mert magában a RECENS-ben és nemzetközi szinten is rengeteg új kutatási eredmény és tudományos publikáció született a pletykáról, amelyeket ideje volt a naprakészség jegyében összefoglalni. A pletykakutatás szerintük mára azért is vált különösen aktuálissá, mert mostanra nagyon finom kutatási módszerek állnak rendelkezésre a kapcsolati hálózatok elemzésére, ahogy az is csak az elmúlt 20 évben vált egyértelművé a társadalomtudósok számára, hogy a pletykának milyen fontos szerepe van például a munkahelyi és általában, a társadalmi együttműködésben, továbbá a hierarchia berendezésében. Arról nem is beszélve, hogy a digitalizáció, az azonnali, nyílt véleménynyilvánítás előretörése hihetetlen lendületet és sebességet ad a pletyka terjedésének.

Még több túlélési tipp a munkahelyi pletykák és más konfliktusok kivédéséhez az nlc.-n:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése