Mielőtt megriadnál az E-számoktól, tudnod kell, hogy nem minden adalékanyag rossz, sőt, fontos szerepük van az élelmiszer-ellátásban. A legendákkal szemben nem károsak általában, ráadásul mielőtt egy adalékanyagot átengednek a rostán az Európai Unióban, speciális engedélyeztetései eljárásban kell bizonyítani róla, hogy biztonságos és emberi fogyasztásra alkalmas. Több csoportba osztják az adalékanyagokat, ezek közül bemutatjuk a legfontosabbakat.
Színezékek: E100-E181
Attól még, hogy adalékanyagnak hívják, nem biztos, hogy mesterséges szerről van szó. A színezékek között bőven akad természetes eredetű is (például karamellből vagy aktív szénből állítják elő), sőt, sok színezéknek még pozitív hatása is van a szervezetre.
Tartósítószerek: E200-E297
Talán a legrosszabb hírek a tartósítószerekről keringenek, pedig ezek az adalékanyagok védik az élelmiszereket, megelőzik, hogy baktériumok és gombák szaporodjanak el az ételben. Tehát mondhatjuk, hogy kisebb kockázat a tartósítószerrel készült élelmiszer, mintha kihagynák belőle.
Az adalékanyagokat a termékek címkéjén találod (Kép: Unsplash)
Antioxidánsok: E300-E386
A tartósítószerekhez sorolhatjuk az antioxidánsokat, mert a céljuk ugyanúgy a romlás megelőzése úgy, hogy megakadályozzák az élelmiszerben az oxidációt. Legtöbb esetben ezt aszkorbinsavval teszik egyébként, amit más néven C-vitamin ismerhetünk.
Állományjavítók: E400-E495
Ha pedig tartósítjuk az ételeket, hogy ne rohadjon meg minden a kamrában, akkor valahogy meg kell őrizni a minőségüket is, erre valók az állományjavítók. Az elég riasztó nevű emulgeálószerek és stabilizátorok családja ide tartozik.
Ízfokozók: E600-E671
Ennek az E-számnak, a nevében rejlik az ereje: az ízfokozó fokozza az ízeket, azaz kihozza, felerősíti az élelmiszerek ízét. Ide tartozik a leggyakoribb ízfokozó is, a nátrium-glutamát, szegénynek elég rossz a híre, pedig valójában egy természetes formában is előforduló aminosav (például tejtermékben, húsokban, halakban).
Édesítőszerek: E950-E969
Kétféle édesítőszert használnak az élelmiszereknél: mesterséges és cukorhelyettesítő anyagokat. A mesterséges édesítőknek az az előnye, hogy édesebbek, mint a sima cukor, ráadásul nem emelik a vércukorszintet és általában kalóriamentesek. A cukorhelyettesítőket pedig a cukorból állítják elő (például a gyümölcscukor vagy a xilit is ide tartozik), ezért cukorbetegeknek nem javasolt a fogyasztásuk, de legalábbis bele kell számítani a szénhidrátmennyiségbe az energiatartalmukat.
Az E-számok jelentősége
Az adalékanyagokat nem kell utálni, szükség van rájuk, ha nem tudunk minden nap friss ételt szerezni magunknak a nemlétező biokertünkből. A használatukkal biztonságosabbak az élelmiszerek és az alacsonyabb árakat is lehetővé teszik.
