Ember legyen a talpán, aki a sokszor naponta változó szabályokat és tanácsokat követni tudja koronavírusügyben, főleg, ha még ki is szeretné válogatni a hivatalos, a komolyan vehető információkat és az álhíreket. És akkor a gyerekekről nem is beszéltünk: ők általában másképp, máskor és más ütemben produkálják a tüneteket (már ha produkálják), a hirtelen iskolakezdés és a nyirkos idő eljövetele pedig egy sor más típusú megbetegedést hozhat magával, ezeket pedig általában nehéz megkülönböztetni a COVID-fertőzéstől.
„Az új-koronavírus tünetek különösen gyermekeknél rendkívül szerteágazóak, orvosi vizsgálattal egyáltalán nem elkülöníthetők az ilyenkor szokásos téli betegségektől – fogalmaz Tordas Dániel gyermekorvos. – Tipikus tünetekről gyakorlatilag nem beszélhetünk. Egyedüli biztos diagnózist csak a víruskimutatáson alapuló teszt adhat.” A szakember négy fő tünetet sorol fel, ami alapján fel kell, hogy merüljön a COVID-19 fertőzés:
- láz;
- köhögés;
- nehézlégzés;
- hirtelen szaglás- és ízérzetvesztés, vagy ezen érzékek teljes hiánya.
Emellett számtalan kevésbé specifikus tünet is lehet, mint a hasmenés, fejfájás, izomfájdalom, hányás. A szakember szerint, ha jelentkezik a négy fő tünet, mérlegelés nélkül be kell tartani az otthoni elkülönítés szabályait, de a kevésbé jellemző tünetek esetén is az orvosnak résen kell lennie. „A szülőnek nem feladata az új koronavírus gyanújának eldöntése, az mindenképpen orvosi kérdés. A szülőnek azonban most kötelessége a legenyhébb tünetek jelzése is az orvosuk felé.”
Ebből a szempontból a mostani őszi-téli időszak a járvány miatt eltér a szokásostól, hiszen máskor nem kell feltétlen minden enyhe tünettel orvoshoz fordulni, most viszont igen, hiszen előfordulhat, hogy a járvány árnyékában ezek súlya másként nyom a latba. Még úgy is, hogy egy óvodás korú gyermeknél havi egy-két légúti betegség is teljesen normális lehet, most azonban az új koronavírus-fertőzéssel kiegészülve az orvosoknak szóló eljárásrend alapján nem mindig elegendő két-három napos otthon tartás.
„A COVID-19 gyanúja esetén minimum 10 nap otthoni elkülönítés kötelező, amely alatt, hasonlóan a hatósági karanténhoz, a gyermek nem hagyhatja el a házat – taglalja Tordas Dániel. – Járványmentes időszakban egy-két napos láz, köhögés után a gyermek három-négy nap múlva már iskolában lenne, most azonban a látszólag teljesen jól lévő gyereknek – és így a szülőnek is – hosszabban otthon kell maradnia. Fontos megérteni, hogy az, hogy valaki tünetmentes vagy az, hogy egészséges, a koronavírus-fertőzés szempontjából nem ugyanaz. Egyebek mellett ebből fakad a járvány gyors terjedése: sokan nem érzik magukat betegnek, mégis azok lehetnek, és ezalatt másokat megfertőzhetnek.”
A kép illusztráció (Fotó: MTI/Soós Lajos)
Mindezek megterhelők a szülőknek. Sok esetben előfordul, hogy miután ismét közösségbe jár a gyerek, pár nap, 1-2 hét múlva újra a COVID-19 gyanús tünetei jelentkeznek, és ismételten ugyanennyi időt kell esetleg otthon maradnia.
Nekünk, házi (gyermek)orvosoknak kötelező betartanunk ezeket a szabályokat, hiszen kapuőrként a mi szerepünk rendkívül fontos, hogy a vírus terjedését lassítsuk. Ezt a szülők felé is nekünk kell kommunikálnunk, így természetes, hogy a türelmetlenség is nálunk csapódik le.
Az érthető módon tanácstalan szülőknek hoztunk egy jó hírt: a Biztos Kezek Alapellátó Gyermekorvosok Tudományos Társasága, a Magyar Gyermekorvosok Társasága és az ötletgazda Házi Gyermekorvosok Egyesülete összeállított egy alapos és jól használható javaslatot arra, hogy a gyermekeket mikor és hogyan érdemes közösségbe engedni a mai járványügyi helyzetben.
A szakértők által összeállított és az nlc-hez eljuttatott dokumentum szerint nagyon fontos, hogy csak tünetmentes gyereket engedjünk óvodába, iskolába járni, hiszen a „kisgyerekek életkorából fakadó viselkedés, a higiéniai szabályok be nem tartása” miatt ezekben az intézményekben sokkal szabadabban terjednek a fertőzések, mint bárhol máshol.
A lényeg: ha bágyadt, pihenést, gondoskodást igényel a gyermek, maradjon otthon! Akkor meg pláne, ha gyenge, rossz általános állapotú, lázas, köhög, torka, füle, hasa fáj, hasmenése, hányingere van, hány, bizonytalan új bőrkiütése van – tanácsolják a szakemberek. Ugyanilyen fontos azonban, hogy ha enyhe betegsége van, azaz 3 nap alatt jobban lett, csak reggel és csak enyhén köhög, orvoshoz sem ajánlott vinni.
Ha súlyosabb tüneteket produkál, „konzultáljunk” háziorvosunkkal – áll a dokumentumban. Ez ebben az esetben a telemedicinát jelenti, azaz a szülők telefonon, elektronikusan kell, hogy keressék az orvost. „Bár a szülők, a betegek számára ez egy hirtelen jött, új ellátásforma, fontos, hogy elfogadják, a szakmánkban ez eddig sem volt ismeretlen – fogalmaz Tordas Dániel. „Az orvosi ellátás nem csak az orvosi vizsgálaton alapul, és számos esetben nem is szükséges hozzá. A telemedicina tehát teljes értékű orvosi ellátás. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy innentől kezdve ez az egyetlen ellátási mód, számos esetben továbbra is szükséges a személyes orvosi vizsgálat. A személyes megjelenés a rendelőben az eljárásrend szerint csak előzetes egyeztetést követően lehetséges. Az egyeztetés módja orvosonként különbözik (e-mail, telefon, egyéb telefonos applikációk). Akár a telemedicina, akár a személyes vizsgálat útján történő ellátást választjuk, alapelvünk, hogy gyermek nem maradhat orvosi ellátás nélkül!”
Nagyon fontos, hogy csak akkor engedjük vissza a közösségbe gyermekünket, ha már tünetmentes. A gyermekorvosok azt tanácsolják, a szülő állítson ki egy írásos nyilatkozatot az iskola számára, amelyben rögzítik, mettől meddig volt beteg, és igazolják, hogy az elmúlt 24 órában tünetmentes volt. Nagyon fontos azonban, hogy ez kevés, ha kiderül, hogy koronavírus-fertőzött (volt), vagy fertőzött kontaktja volt a gyermek. Ilyenkor a Nemzeti Népegészségügyi Központ határoz arról, mikor mehet újra közösségbe, illetve, hogy mi a teendő. Nem árt tudni, hogy az iskola, óvoda saját hatáskörében nem írhat elő negatív tesztet a visszaengedés feltételeként.
A gyermekorvosok összeállítottak két bármikor előkapható táblázatot is, egyet a szülőknek, egyet kollégáiknak. A fontosabb pontok az előbbiből:
- mindig teljen el 24 óra láztalanul, még enyhe hőemelkedéssel se engedjük vissza az intézménybe, influenza esetén különösen;
- kötőhártya-gyulladás esetén várjuk meg, hogy ne váladékozzon és ne legyen vörös a szeme;
- ha hány, hasmenése van, legalább 24, de inkább 48 órát várjunk az utolsó „baleset” után;
- ha kórházi kezelést, vagy rendszeres orvosi kontrollt igénylő betegsége van, mindig az intézmény/szakember utasításainak megfelelően járjunk el!
Mellékeljük a szülőknek szóló táblázatot is, amelyen az egyes betegségek lappangási ideje is szerepel, a képre kattintva tekinthető meg nagyban, alatta pedig a különleges intézkedések jelmagyarázatát mutatjuk.
Forrás: Biztos Kezek Alapellátó Gyermekorvosok Tudományos Társasága, Magyar Gyermekorvosok Társasága, Házi Gyermekorvosok Egyesülete
Forrás: Biztos Kezek Alapellátó Gyermekorvosok Tudományos Társasága, Magyar Gyermekorvosok Társasága, Házi Gyermekorvosok Egyesülete
A fentiek azonban nem jelentik azt, hogy a fertőzőképesség megszűntével kötelező visszaengedni a gyereket a közösségbe, ehhez figyelembe kell venni az általános állapotát, közérzetét – összegez Tordas doktor. Ennek eldöntése már a gyermekét ápoló és megfigyelő szülő kompetenciája. Mindazonáltal fontos, hogy közösségbe csak a társaira nem fertőző gyermek menjen vissza.
