Idén januárban kétségtelenül történelmi eseményként hivatalába iktatták Kamala Harrist, az Egyesült Államok alelnökeként. Ezzel pillanatnyilag ő a legnagyobb hatalmú nő a világon, hiszen az amerikai alelnököt a szállóige szerint csak egy szívdobbanás választja el az amerikai elnöki poszttól. Harris korábban Kalifornia államügyészeként dolgozott, 2016-ban pedig beválasztották az amerikai szenátusba is.
Az első amerikai alelnöknő sikerét látva úgy gondoltuk, érdemes körülnézni egy kicsit a világban, hogy hol töltenek be fontos vezető szerepet a nők a politikai életben. A válogatás persze nem teljes, de igyekeztünk széles körből meríteni, a kiválasztottakat pedig az „autós kártyákhoz” hasonló módon ábrázoltuk. Lássuk, kik, tehát mely országokban, milyen fontos politikai pozíciót töltenek be nők.
Mivel az apropót Kamala Harris adta, vele kezdjük a sort. A demokrata politikus 39 évesen az első fekete nő volt, akit San Francisco főügyészének választották, a kaliforniai államügyészi poszt és a Szenátusban elfoglalt pozíciója után pedig 2019. januárjában elindult az elnöki posztért. Végül Joe Biden javára visszalépett, aki ezt az alelnöki poszttal honorálta, így Kamala Harris az első nő, aki az Egyesült Államok második legmagasabb rangú tisztségviselője lehet.
Meglepő, de a svájci államfői posztot betöltö Simonetta Sommarugának kizárólag zenei irányú felsőfokú végzettsége van, ugyanis zongoristaként végzett a Luzerni Egyetem zenei karán. 1988 és 1991 között a Fribourgi Egyetem nyelvszakos hallgatója volt, de diplomát nem szerzett. Két évvel később viszont a svájci fogyasztóvédelmi szervezet, a Stiftung für Konsumentenschutz igazgatójává választották, amelynek köszönhetően széles körben ismertté vált Svájc német ajkú részein. Politikai pályafutása pedig már ennél is korábban megkezdődött, 1981-1990 között ugyanis Bern városi tanácsának tagja volt, 1997–2005 között pedig Köniz önkormányzatában dolgozott. 2010-ben egyszer már megválasztották államfőnek, ezt sikerült 2014-ben és 2020-ban is megismételnie.
A legnagyobb hatalmú európai nőnek kétségtelenül a német kancellár Angela Merkelt tartják, aki már több mint 15 éve tölti be a német kormányfői posztot. A közismerten puritán életmódot folytató politikus komoly konzervatív családba született, apja luteránus lelkész, anyja angol-, és latintanár volt. Keletnémetként a lipcsei Karl Marx Egyetemre járt, ahol 1978-ban fizikusként szerzett diplomát. Egy műszaki főiskolán szeretett volna tanítani, ezt azonban csak akkor engedélyezték volna, ha elvállalja, hogy jelentéseket ír a Stasi számára. Ezt nem vállalta, így végül egy berlini fizikai kutatóintézetben helyezkedett el, miközben a férjével illegális házfoglalóként egy elhagyott épületben laktak. 1986-ban doktori címet szerzett kvantumkémiából, politikai pályára pedig csak a berlini fal leomlását követően váltott, amikor 1989-ben belépett a Demokratikus ébredés nevű új pártba. A párt végül egy évvel később beolvadt a Kereszténydemokrata Unióba, a CDU-ba, amelynek Merkel 1998-ban a főtitkára, 2000 és 2018 között pedig az elnöke is volt. Német kancellárnak 2005-ben választották, amelyet három további újraválasztással sikerült megfejelnie. Angela Merkel kancellári mandátuma idén jár le, amelyet követően várhatóan nyugdíjba vonul majd.
Magyarország kormányában jelenleg három nő dolgozik: Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter, Mager Andrea a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, a legbefolyásosabb posztot azonban Varga Judit, jelenlegi igazságügyi miniszter tölti be. A miskolci születésű politikus a Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi karán végzett 2004-ben, tanulmányai során többször is Köztársasági Ösztöndíjat szerzett. 2009-ig ügyvédjelöltként, majd bírósági fogalmazóként dolgozott, ezt követően pedig az Európai Parlamentben politikai tanácsadóként foglalkoztatták. 2018-ban az Európai Uniós kapcsolatokért felelős államtitkárnak, egy évvel később pedig a negyedik Orbán-kormány igazságügyi miniszterének nevezték ki. A Forbes Magazin szerint tavaly Varga Judit volt a 3. legbefolyásosabb női közéleti szereplő Magyarországon. Nem lennénk meglepve, ha előbb-utóbb miniszterelnök-jelöltként is megmérettetné magát.
Észtország első női elnöke már 2016 óta ül a székében, ezzel ő a második legfiatalabb államfő a világon – az első a szlovák Zuzana Čaputová, akit 45 éves korában választottak elnöknek. Kersti Kaljulaid eredetileg tudományos karrierbe kezdett, az ornitológia érdekelte, 1992-ben pedig biológusként diplomázott a Tartui Egyetemen, ahol 2001-ben üzleti MBA-t is szerzett. A kilencvenes években sales managerként dolgozott az észt állami telekommunikációs cégnél, az Eesti Telefonnál, később pedig egy befektetési cégnél volt projektmenedzser. Politikai pályára 2001-ben lépett, amikor csatlakozott a Pro Patria Unió nevű párthoz, 2004-től pedig az Európai Számvevőszékben képviselte hazáját, egészen 2016-os megválasztásáig. Észtországban idén választanak újra elnököt, így van esélye a duplázásra, különösen, hogy az ellenzék is támogatja.
A jelenlegi észt miniszterelnök is nő, ráadásul az egyik legfiatalabb az Európai Unióban. Kaja Kallast 2021. január 26-án választották meg, 36 évesen csupán finn kollégája fiatalabb nála. Édesapja Siim Kallas az ország 14. miniszterelnöke volt, nagyapja, Eduard Alver pedig a független Észtország egyik alapítója. Kaja Kallas 1999-ben jogászként végzett a Tartui Egyetemen, ezt követően pedig a versenyjogra specializálódott ügyvédként dolgozott. 2010-ben lépett be az Észt Reform Pártba, négy évvel később pedig az Európai Parlament képviselőjévé választották. 2017-ben tért vissza hazájába, ahol megpályázta és megnyerte a pártelnöki posztot. 2021-én, Jüri Ratas korábbi miniszterelnök lemondását követően foglalhatta el jelenlegi pozícióját.
Sanna Marin nevével már többször is találkozhattak az nlc olvasói, a finn miniszterelnök ugyanis rekorder: 34 évesen lett a világ legfiatalabb miniszterelnöke. A szegény családból származó nő valódi szivárványcsaládban nőtt fel, édesanyja ugyanis, alkoholista apjától elválva egy nőbe szeretett bele, így a kis Sanna két anyukával nőtt fel. Már a húszas éveiben elkezdett aktivizmussal és politikával foglalkozni, 27 évesen pedig Tampere polgármestere lett. 2015-ben került be a finn parlamentbe, 2019 nyarán pedig közlekedési és távközlési miniszternek nevezték ki. Ugyanannak az évnek a decemberében tette le a miniszterelnöki esküt, amellyel az egyik legtöbb nőt foglalkoztató európai kormány vezetője lett. Sanna Marin sikerét sokan a finn oktatási rendszer sikerének is tartják, ugyanis nem járt drága magániskolákba, pontosan ugyanabban az oktatásban volt része, mint a legtöbb finn gyereknek.
A 2017-ben megválasztott Jacinda Ardern eredetileg PR-ral és kommunikációval foglalkozott, de már 2001-es diplomaszerzése után az akkori új-zélandi miniszterelnök, Helen Clark hivatalában kezdett el dolgozni kutatóként. 2008-tól a helyi munkáspárt parlamenti képviselőjévé választották, ezzel ő lett az ország legfiatalabb parlamenti képviselője. Progresszív politikusként 2017 márciusában Donald Trump ellen tüntetett a Women’s March demonstrációkkal egy időben, pár hónap múlva, augusztusban pedig a munkáspárt vezetőjévé választották. Az országban 2017. őszén rendeztek parlamenti választásokat, a szavazást megnyerő koalíció pedig Ardernt jelölte miniszterelnöknek. 2018-ban pedig már a világ is felfigyelhetett rá, az ENSZ-ben elmondott beszédét követően. A Forbes magazin ennek megfelelően 2019-ben beválasztotta a világ száz legbefolyásosabb nője közé is. Érdekesség, hogy Jacinda Ardern korábban DJ-ként is tevékenykedett, az egykori indiai kormányfő Benazir Bhutto után pedig ő a második miniszterelnök, aki hivatali ideje alatt szült. 2020-ban óriási többséggel újraválasztották, népszerűsége pedig azóta is töretlen a szigetországban.
Még több inspiráló nő az nlc-n:
- Újabb inspiráló nőkről mintáztak Barbie babákat, már most készlethiány van belőlük
- Modellkarrierbe kezd Kamala Harris mostohalánya
- Marie Curie jegyzetei a mai napig sugároznak
