Kicsoda a 34 éves, finn Sanna Marin, a világ legfiatalabb miniszterelnöke?

Csütörtökön teszi le hivatali esküjét Finnország új miniszterelnöke, ami azt jelenti, hogy a 34-et alig betöltő Sanna Marin kétségtelenül történelmet fog írni: ő lesz a világ legfiatalabb miniszterelnöke. Ráadásul kormánykoalíciójának másik négy vezetője is vele egykorú fiatal nőkből áll. „Sanna Marin és az ő női kormánya egy sokak által régóta várt politikai generációváltás megtestesülése Finnországban” – mondta az nlc-nek Annastiina Kallius antropológus, a Helsinki Egyetem munkatársa arra utalva, hogy az északi országban jó ideje egyre több ambiciózus, fiatal nő jelenik meg a különböző finn pártok soraiban és vesz részt a közéletben, ám néhány kivételtől eltekintve ők eddig nagyrészt legfeljebb a második, harmadik vonalig jutottak.

Akárcsak Európa és a világ számos pontján,

• a nemek közti egyenlőség
• és a nők részvétele a politikában

Finnországban is jó ideje parázs társadalmi vitákat szít. A 2017 novemberétől az egész világon végigsöprő #metoo mozgalom Finnországban is megtette a hatását, és egyre jobban felerősítette a feminista hangokat. A magyar viszonyokat is alaposan ismerő finn tudósnő hozzátette: a finn politikai életben a magyarhoz képest jóval kevesebb a színház és a dráma, náluk jóval többet nyom a latban a politikában, hogy eddig ki mit tett le az asztalra.

„Akárcsak a többi finn koalíciós pártot vezető nő, Marin távolról sem egy kirakatba állított kvótanő, hanem egy kőkemény, országszerte ismert politikus, akinek képességeit és eredményeit még ellenfelei is elismerik” – jelenti ki Kallius. Az antropológus azt is elmondta, hogy a finnek abból a szempontból viszont hasonlítanak a magyarokra, hogy rájuk is jellemző egyfajta nemzeti kisebbségi komplexus, így sokan örülnek, hogy fiatal női miniszterelnökük miatt Finnország most pozitív példaként van feltüntetve a világ szemében. „Egyértelműen látszik és érezhető is, hogy most – főleg a fiatalok körében – világszerte rengeteg nőt inspirál Sanna Marinék példája, köztük engem is” – vonja le a tanulságot Annastiina Kallius.

Sanna Marin, Finnország miniszterelnöke (Fotó: Thierry Monasse/Getty Images)

De kicsoda és honnan jött Sanna Marin?

Sanna Mirella Marin 1985. november 16-án született Helsinkiben (tehát éppen csak betöltötte a 34-et!), és a Tamperétől délnyugatra fekvő, közel 15 ezer fős finn kisvárosban, Pirkkalában nőtt fel. Távolról sem volt könnyű gyerekkora: még kislány volt, amikor édesapja alkoholizmusa miatt a szülei elváltak. Édesanyja egy darabig egyedül nevelte,

majd igazi szivárványcsaláddá váltak, miután az asszony beleszeretett egy nőbe.

Marinnak onnantól két anyukája lett, de továbbra is szerény körülmények között éltek egy albérletben. Egy interjúban elmondta, hogy családi históriája tele van szomorú történetekkel, édesanyja például árván nőtt fel, és arról is beszélt, hogy ő lett a család első diplomása, de sokáig láthatatlannak érezte magát, főként gyerekként, amiért nem beszélhetett nyíltan a családjáról. Ugyanakkor elmondása szerint édesanyja mindig, mindenben támogatta, és hitet, sőt szárnyakat adott neki, amikor azt mondta, hogy ha keményen dolgozik, bármit elérhet az életben. Egyes elemzők szerint ez a háttér nagyban meghatározta Marin későbbi pályáját, mások viszoont nem tulajdonítanak neki ekkora jelentőséget.

Az ország, ahol 16 évesen találkoznak a diákok először versenyhelyzettel – Interjú a finn nagykövettel

„Az biztos, hogy egy határozottan baloldali, jogvédő, egyenjogúságpárti zöld politikusról van szó, aki nem mellesleg vegetáriánus, és kamaszkori kedvenc zenekara a Rage Against the Machine – teszi hozzá mindehhez Annastiina Kallius. – Ő az politikus, aki a jóléti állam elkötelezett híve, és egyszerűen nem ismer lehetetlent. Érdemes pár videón megnézni, még a legnehezebb és a legnevetségesebb politikai vitákat is magabiztosan kezeli.”

Az angolul anyanyelvi szinten, emellett pedig svédül és németül is beszélő Sanna Marin és kolléganői felemelkedése részben a híres finn alapfokú oktatási rendszer eredménye, mely a szegényebb családok gyermekeinek is ugyanolyan magas szintű tudást és kitörési lehetőségeket biztosít. Ráadásul a finnek, ezen belül is a finn fiatalok egészen máshogy állnak a közélethez, mint a magyarok: Annastiina Kallius szerint náluk örömmel, érdeklődve vesznek részt a közéletben és sajátítják el a „politizáláshoz” szükséges készségeket.

Sokan már a húszas éveik elején vagy korábban csatlakoznak a különböző finn pártok ifjúsági szervezeteihez (ez egyébként azért sem véletlen, mert a finn állam bőkezűen támogatja ezeket az egyesületeket). Többek között így indult Sanna Marin karrierje is, amely aztán fénysebességgel ívelt felfelé onnantól, hogy a lány bekerült a „felnőtt” szociáldemokrata pártba. Marin 27 évesen vette át Tampere város vezetését, majd 2015-ben a finn parlament tagja lett, idén júniusban pedig egy 22 hónapos kislány anyukájaként kinevezték közlekedési és távközlési miniszternek.

Sanna Marin az anyaságban minden bizonnyal finn miniszterelnökként is kap majd segítséget. Az informatikai vállalkozóként dolgozó Markus Räikkönennel egyébként 15 éve vannak együtt, és még nem házasodtak össze, bár Sanna az esküvői ruhát már megvette – lányuk, Emma érkezése felülírta az esküvői terveket. Bevallása szerint gyermeke születésével új időszámítás kezdődött az életében, és azóta egészen más szemmel tekint a világra.

Miért lesz nehéz dolga?

Szerepjátékos rasztahajú nő Svédország új kulturális minisztere

Kallius szerint az új finn miniszterelnöknek most bőven szüksége lesz minden tudására és képességére. Nagyrészt azért, mert egy öttagú koalíciós kormányt kell a jövőben kompromisszumok mentén összetartania, és ezeknél a pártoknál nem is feltétlenül számít a méret: a nagyokhoz hasonlóan a kicsik is meglehetősen erősek lehetnek. Másrészt az EU Tanácsának soros elnökségét az év végéig még Finnország látja el, így központi szerepet játszanak az új uniós költségvetés előkészítésében is.

Mindeközben új miniszterelnökként Sanna Marin feladata lesz az is, hogy békét teremtsen, és lecsillapítsa a munkásokat, illetve az országos tüntetéshullám-sorozatot, amelybe elődje, a december 3-án lemondott Antti Rinne belebukott. Az alacsony bérek és a munkakörülmények miatt elégedetlen finn postások ezrei november 11-én kezdtek sztrájkolni, majd, miután nem jutottak dűlőre munkaadójukkal (tehát az állammal), a tüntetéshullám elért sok más ágazatot is, például a légi, a közúti és a tengeri fuvarozásban dolgozókat.

Sanna Marin nem véletlenül nyilatkozta legutóbb a lapoknak, hogy egyik legfontosabb feladatának az ország vezetése és a lakosság közti bizalom helyreállítását tartja. A neme és a kora különösebben nem foglalkoztatja, az viszont annál inkább, hogy vezetőként rászolgáljon öt és fél milliós országa bizalmára. Ezen elkötelezetten fog dolgozni, akárcsak azon, hogy fennmaradjon a jóléti állam, amit szintén nem magától értetődő adottságnak tart, hanem olyasminek, amiért folyamatosan és keményen kell küzdeni. Azt szintén többször elmondta, hogy a klímaváltozás megfékezéséhez is megvan benne a komoly politikai elhatározás: az egészségügyi kiadások mellett jelentős összegeket fognak áldozni például arra, hogy 2035-re országszerte elérjék a karbonsemlegességet.