Így harcolnak az álhírek ellen a finn iskolákban

Ne lájkold, ne oszd meg! – Ezt a cikket mutasd meg a szüleidnek és a nagyszüleidnek!

A finn kormány már 5 évvel ezelőtt felfigyelt a közösségi médiában terjedő álhírek jelentette fenyegetésre, pedig akkor még a kanyarban sem volt a 2016-os amerikai elnökválasztás, amelyről ma már tudjuk, hogy az eredmények alakulását tekintve fontos szerepet játszottak benne különféle orosz érdekcsoportok, amelyek többek között a Facebookon terjesztettek az emberek befolyásolására alkalmas, sok esetben hamis vagy kontextusból kiragadott tartalmakat.

A CNN hírcsatorna weboldalán számolt be a finn kezdeményezésről, amelynek keretében különféle módszereket oktatnak egyetemista és főiskolás diákoknak, tanároknak, újságíróknak és politikusoknak is. Ezek segítségével felismerhetik a manipulált képeket és videókat, a megkérdőjelezhető igazságtartalmú írott tartalmakat, illetve a különféle online felületeken használt kamuprofilokat.

Pornózó hírességekkel érkezik el a média ijesztő korszaka

Az egyik előadó, a finn miniszterelnöki hivatal kommunikációs vezetője, Jussi Toivanen emellett felhívta a figyelmet az úgynevezett deepfake videókra is, amelyek segítségével elérhető, hogy egy-egy ismert személy olyan dolgokat mondjon a kamerába, amiket a valóságban soha nem mondana. A szakember is bemutatta azt a videót, amelyen Barack Obama volt amerikai elnök és digitálisan manipulált mása látható.

Az oktatás azonban csak egy a finn kormány lépései közül, amelyekkel a digitális világ új kihívásaira készíti fel polgárait. A skandináv ország több mint 1300 kilométeren határos keleti szomszédjával, Oroszországgal, így pontosan tudják, mekkora a tét. A dezinformáció elleni kampányt 2014-ben hirdették meg, amikor Moszkva annektálta a Krím félszigetet. A finn vezetés számára ugyanis ekkora vált világossá, hogy az információs hadviselés az online térben hevesebb, mint valaha volt.

Toivanen a CNN-nek nyilatkozva elmondta, nem könnyű pontosan meghatározni, hogy az elmúlt években hány dezinformációs kampány indult csak Finnország ellen, arra azonban rámutatott, hogy ezek java a migrációval, az Európai Unió szerepvállalásával, valamint Finnország NATO-tagságával kapcsolatos – ez utóbbiért érthető módon Oroszország kevésbé lelkesedik.

Sauli Niinisto finn elnök 2015-ben felszólította a finn polgárokat, hogy ne legyenek felelőtlenek a hamis információk elleni harcban. Az orosz trollok egyre erősödő befolyását látva pedig a skandináv országban átalakították a tantervet is, hogy a kritikai gondolkodás fontosságát hangsúlyozzák.

Finnországban állami szinten gondolták újra az oktatást az álhírek elleni harc jegyében (Fotó: Faktabaari/Facebook)

Bár a képzések hatását nehéz felmérni, sokat elárul, hogy több ország is felfigyelt a finn példára. Emellett a médiával kapcsolatos felkészültség, valamint az álhírek felismerését tekintve Finnország magasan az európai országok felett áll – derült ki a CNN által összesített statisztikákból.

„Ez nem csak a kormányzat problémája, amikor az egész társadalmat veszik célba – tette hozzá Toivanen. – Tesszük a dolgunkat, de a finn demokrácia védelme mindannyiunk feladata. Az első védelmi vonalunk pedig az óvodai pedagógusok.”

Nem kapsz ingyen házat a Facebookon! Soha!

„Azt szeretnénk elérni, hogy mielőtt a diákjaink valamit lájkolnak vagy megosztanak a közösségi oldalakon, előtte alaposan gondolják át, hogy az adott tartalmat ki írhatta, hol jelent meg, és hol találhatunk további forrásokból származó információkat, amelyek alátámasztják az információkat” – tette hozzá Kari Kivinen, egy a finn fővárosban található finn–francia iskola igazgatója. Az iskola szorosan együttműködik a finn Faktabaari „tényellenőrző” ügynökséggel, a közös munka eredménye pedig egy olyan digitális módszertan lesz, amelynek használatával az általános iskolás és gimnazista diákok a 2019-es európai parlamenti választásokkal kapcsolatban informálódnak. A Faktabaari digitális eszközcsomagjában többek között olyan gyakorlatok találhatóak, amelyek lehetővé teszik a például YouTube-videókon vagy közösségi médiában megjelent posztokban szereplő állítások ellenőrzését, a szenzációhajhász (clickbait) tartalmak elemzését, illetve annak bemutatását, hogy az álinformációk hogyan igyekeznek az olvasók érzelmeire hatni.

„Nagyon idegesítő, hogy semmiben sem lehet megbízni, és hogy minden, az interneten elérhető tartalmat ellenőrizni kell” – ezt már a 15 éves Tatu Tikiainen mondta, aki maga is részt vett a képzésen. – Ki kellene találnunk valamit ennek a megfékezésére.”