nlc.hu
Életmód

Ghosting és gaslighting

Ghosting, ridegtartás: miért fáj néha jobban, ha ignorálnak, mintha bántanak?

Tudományos magyarázat van arra, miért is fáj annyira a ghostingolás, azaz, ha hirtelen eltűnnek az életünkből, illetve hogyan eshetünk egy pszichológiai manipuláció csapdájába, vagyis gaslightingba.

Mondunk pár helyzetet, lássuk, mennyire ismerősek?

  1. Társkeresőn beszélgetsz valakivel. Sok mindent megosztotok egymással, napi szintű a kommunikáció, már azt is tudja a másik, hol dolgozol, milyen a szüleiddel a viszonyod és mi a legfontosabb neked egy kapcsolatban. Klappoltok. Este elalvás előtt is elköszöntök. Már a randit tervezitek, amikor hirtelen a másik szó nélkül eltűnik, magyarázatot nem ad, csak többé nem válaszol.
  2. Egyszer csak azt érzed, az egyik haverod viselkedése megváltozott veled szemben. Már nem keres annyit, amikor találkoztok is távolságtartóbb. Megkérdezed, mi a baja, de azt válaszolja, hogy az égvilágon semmi. Majd egy naptól kezdve már nem keres, sőt, nem reagál a te megkereséseidre sem.
  3. Alakulóban van egy románc. Téged annyira nem is izgatott az illető, de olyan kitartó volt és olyan sok szép dolgot mondott, annyit törődött veled, hogy a végén megtetszett (vagy beleszerettél). Amikor viszonozni kezded az érzéseit, hirtelen befékez. Visszavesz. Majd semmibe vesz, és amikor számonkéred, azt mondja, ő nem akart semmit, az egészet te láttad bele.

Minden bizonnyal lesz sok olyan olvasója ennek a cikknek, akik ezen helyzetek valamelyikébe tökéletesen bele tudnak helyezkedni. Ha mégsem, és vannak olyan szerencsések, hogy sosem kaptak ridegtartást, vagy lettek ghosting, súlyosabb esetben gaslighting (gázláng) áldozatai, akkor is, legalább filmekből ismerhetik a következő „jó tanácsot”: „Ha azt akarod, hogy beléd zúgjon, vagy érdekes legyél neki, nézz át rajta!”

ghosting: a szót arra használják, amikor valaki, aki fontos számodra, hirtelen nyom nélkül eltűnik az életedből, anélkül, hogy ennek okát megmagyarázná.

gaslighting vagy gázlángolás: George Cukor 1944-es Gázláng című filmjéből származik a kifejezés (melynek korábbi színdarab verzióját Patrick Hamilton írta). Egy pszichológiai manipuláció, amelyben valaki kétségeket próbál elültetni a másikban, hogy megkérdőjelezze saját emlékezetét, észlelését és józanságát. Előfordulása lehet az egyszerű elutasítástól – hogy a támadó által végrehajtott visszaélések meg sem történtek – egészen a bizarr történések hosszú soráig, amikor a támadó ezekkel próbálja meg elérni áldozatának lelki összekavarodását.

Hogy miért ez a tanács, arra tudományos magyarázat is van. Ugyanis kutatások bizonyították, hogy a ridegtartás és ignorálás még annál is fájdalmasabb és nehezebben elengedhető kapcsolatot alakít ki, mintha összevesznek velünk.

Kipling D.Williams 2009-es kutatása kétféle interperszonális (vagyis személyek közötti) konfliktust különböztetett meg. Az egyik a forró, vagy meleg konfliktus, a másik a hideg konfliktus. Van is ezekre kifejezésünk, a ridegtartás szót mindenki ismeri, de a „forrósodik, hevül” jelzőt is szoktuk használni egy-egy vitás helyzetnél.

Williams szerint, bár mindkettő kényelmetlen és fájó tapasztalat, a mindennapi megérzés, az elmélet és a kutatások eredményei is arra jutnak, hogy a ridegtartás fájdalmasabb.

Az ignoráláskor az érzékeink is megváltoznak. Egy példával élve: ha elmegyünk egy társaságba és nem szólnak hozzánk, nem foglalkoznak velünk, nem figyelnek ránk, a környezetünket csendesebbnek érezhetjük, ami kényelmetlen lesz, feszengünk benne.

Erre a környezeti faktorra a James Cook egyetem pszichológia professzora, Deming (Adam) Wang Ph.D. jutott, és azt is megpróbálta elmagyarázni, miért is fáj annyira a semmibevétel.

Tudományos magyarázat van arra, miért is fáj annyira a ghostingolás, azaz, ha hirtelen eltűnnek az életünkből

Tudományos magyarázat van arra, miért is fáj annyira a ghostingolás (Fotó: Getty Images)

Önértékelés

„A vitában, veszekedésben, bármennyire is durva vagy fájdalmas van impulzus, van energia, van jelenlét. Tudom figyelni a másikat, és, ha meghallgat, ha nem, megmutatom neki, mi a helyzet és a válaszomnak is van helye. Van reakció” – ezt már Villányi Gergő pszichológiai tanácsadó mondja.

Egy vitában áramlik az információ, míg az ignorálásban elzárják az információs csapot mindkét irányba. Ami azt jelenti, hogy az ember csak magában gyárthat teóriákat (és meg is teszi), hogy mi vezethetett odáig, de ki nem tudja adni magából és választ sem várhat.

Ezek az elméletek gyakran önhibáztatóak, saját magunk vélt vagy valós rossz tulajdonságait sorakoztatjuk fel, ez pedig romboló hatással van az önértékelésünkre, miközben lehet, hogy nagy részük nem is valós, nem is igaz. Míg egy konfrontáció során a gond ott van az asztalon, lehet azzal az eggyel foglalkozni.

Kontrollvesztés

Egy veszekedésben kétoldalú kommunikáció van, így a vita kontextusa és a kimenetele is kontrollálható mindkét fél részéről. Módosítható, megbeszélhető. Ha nem adnak erre lehetőséget, akkor az ember kontrollvesztést él meg, mert egyirányú az aggodalma, az érzései.

Nem vagy érdemes a figyelmemre (azaz máséra sem)

Ha ignorálnak, hajlamosak vagyunk általánosítani: ha ő nem méltat figyelemre, akkor biztosan nem vagyok méltó rá. Vagyis a társasági és társadalmi státuszom alacsony, nálam sokkal jelentősebb, érdekesebb emberek léteznek. Helyettesíthető vagyok.

„Ez az érzés akár a gyerekkorra is visszavezethető – mondja Villányi Gergő. – Ha volt egy kötődési sérülésünk, hajlamosabbak vagyunk elhinni, hogy értéktelenek vagyunk. Ugyanez a másik oldalra is igaz: az lesz hajlamosabb így intézni a dolgokat, akinek kötődési sérülései vannak, azaz elköteleződési gondjai lesznek. Ők azok ismerkedésnél például, akinek addig jó móka, amíg flörtölős, de azon túl már nem akarnak semmit, ezért eltűnnek.”

A ghostingolási megoldást, pontosabban nem megoldást választja egyre gyakrabban a fiatalabb generáció, ami Villányi szerint egyértelműen a digitalizálódás negatív hatása. „Már a telefonálás is túl személyes, inkább chatelnek. A személyes kapcsolat és konfrontáció kerülése a digitális környezet kényelme és az érzelmi szabályozás fejletlensége. Akik ebben szocializálódnak, itt töltik idejük nagy részét, azokban nincs meg a tréning, hogy szemtől szemben vitassanak meg dolgokat. Ez az egyszerűbb út, amit, ha túl sokat használnak, nem alakítanak ki megfelelő készségeket. Volt egy kísérlet, amiben egyetemet kezdő emberek voltak. Az jött ki, minél magasabb volt az online töltött idő, annál gyengébbek voltak a kommunikációs készségeik, a párbeszéd fenntartásának készségei, a metakommunikáció leolvasásnak készségei és ami a legszomorúbb, az empátiás készség is annál alacsonyabb volt, minél több időt lógott valaki a neten.”

Gaslighting, a véglet, ami már pszichológiai manipuláció

Amikor a ghostingról és a ridegtartásról beszélünk, nem hagyhatjuk ki a gaslighting (gázláng) jelenségét sem. Ugyanis a kettő (a felelősség hárítása miatt) sokszor kéz a kézben jár.

A cikk elején felsorakoztatott példák harmadik verziója tartalmaz gaslightingot. Amikor valaki azt hiszi, könnyebb úgy tenni, mintha itt semmilyen kapcsolat nem lett volna, mint vállalni a felelősséget a tetteinkért. A gaslightingnak is vannak fokozatai, de összességében elmondható, hogy a egy pszichológiai manipuláció, amely során valaki kétségeket próbál elültetni a másikban, hogy megkérdőjelezze saját emlékezetét, észlelését és józanságát.

Gaslighting súlyos formáit főleg nárcisztikus személyiségzavaros emberek alkalmazzák

Jelenet a Gázláng (1944) című filmből

Gaslighting súlyos formáit főleg narcisztikus személyiségzavarosok, vagy antiszociális személyiségzavarral diagnosztizált (szociopata, pszichopata) személyek alkalmazzák. Melanie Greenberg PhD klinikai szakpszichológus egyik könyvében idesorolja a családon belüli erőszak elkövetőit, szexuális erőszaktevőket és néhány politikust is.

A Gázláng című filmet már említettük, aki még nem látta, annak egy rövid összefoglaló: Paula új férjével elhunyt nagynénje birtokára költözik, a házban pedig megmagyarázhatatlan dolgok történnek. Eltűnnek tárgyak, pislákol a gázvilágítás, rejtélyes hangok hallatszanak. A férj megpróbálja elhitetni az asszonnyal, hogy ez csak az ő képzelődése. Mindezt azért, hogy feleségét őrületbe kergesse, és övé legyen a ház.

Melanie Greenberg összeszedte, mik azok a dolgok, amiket a gázlángolók elkövetnek, hogyan ismerhetjük fel, ha ilyen helyzetbe kerültünk.

Hazudnak olyasmiről, amiben biztosan tudod, igazad van

Titkolnak vagy elferdítenek információkat. Félhazugsággal vagy hazugsággal. Még akkor is, ha szembesíted őket a tényekkel, akkor is a hazugságot fogják szajkózni. A másik verzió, amit gyakran használnak, hogy arra hivatkoznak, nem emlékeznek valamire.

Megvádolnak olyasmivel, amit ők csinálnak

A védekezésük az, hogy vetítenek. Rád vetítik azt, amit ők elkövettek. Például, a partnered lekezel, megvonja a szeretetét, hamis dolgokkal vádol meg, majd a sok bántalmazás után nem bírod tovább és dühbe gurulsz, azt mondja: Látod, nem én bántalak, te ordibálsz velem!

Bolondnak, labilisnak vagy túlérzékenynek hív

A gaslighting elkövetői rendre állítják, ők nem követtek el semmi rosszat. Mindent te csináltál, vagy a te fejedben történnek a dolgok. Te vagy túlérzékeny, bolond vagy labilis, és ezzel védekeznek, amikor egy problémát meg akarsz vitatni velük. Még a barátaidnak, családodnak (ha munkahelyen történik, akkor a főnöködnek) is előadhatják ezt, hogy a szociális hálódat gyengítsék.

A hibáidra fókuszálnak

Azzal kontrollálnak, hogy folyamatosan kiemelik a gyengeségeidet, hibáidat. Ha elmondod nekik a magaddal kapcsolatos kétségeidet, felhasználhatják ellened a saját céljuk elérése érdekében. Kicikizhetnek mások előtt, majd legyintve elintézik annyival, vicceltek. Kibeszélhetnek a hátad mögött, hogy gyengítsék a munkahelyen, társaságban, családban betöltött pozíciódat. Elhitetik veled, hogy van, amihez nem értesz, hogy kontrollt szerezzenek feletted.

De mit tehetsz, ha felismered, hogy gaslighting áldozata vagy?

Először is, csökkentsd minimálisra a kontaktust. Ha a munkahelyen történik, semmiképp se ossz meg a bántalmazóval személyes információt, kétséget. Ha úgy érzed, játszanak az agyaddal, nem vagy biztos magadban, kérd ki egy bizalmasod véleményét, vagy olyasvalakiét, akiről tudod, nem fog neked hazudni. Vezess naplót, amiben leírod, mi történt. És legfőképp: távolodj el minél jobban a bántalmazótól, ha nem megy egyedül, kérd barátaid, családod, vagy szakember segítségét.

Mentális egészség

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése