nlc.hu
Életmód
Klímaváltozás hatással van a fiatalok párkeresési szokásaira is

Vakcinamatrica és thunberging: így keresik a szerelmet a fiatalok

Sokan gondolják úgy, hogy a Z generáció menti majd meg a világot, mert úgy tűnik, a politikai és a társadalmi kérdések nagyon aktívan érdeklik őket.Ha valaki kíváncsi arra, hogy mi jár a fiatalság fejében, érdemes rátévedni a TikTokra is, ahol a sminkvideók bizony sokkal többről is szólhatnak, mint arról, hogy mi a hosszú és szépen pöndörödő szempilla titka.

„Számomra nagyon fontos, hogy a partnerem hasonló erkölcsi keretrendszerrel rendelkezzen, mint én, hogy törődjön a bolygónk és más emberek sorsával. És itt nemcsak a klímaváltozásra gondolok, hanem más, szélesebb körű társadalmi kérdésekre is” – nyilatkozta a Dazed magazinnak egy állatvédelmi szervezet egyik tagja, James. Hasonló gondolatokat fogalmazott meg az Extinction Rebelliontól Rosie is. „Fontos, hogy erkölcsileg egy hullámhosszon legyünk, így jobban megértjük egymást, miért teszi valaki azt, amit tesz, mind a nagy dolgokban, például a karrierjükben, de a kis döntéseikben is, például abban, hogy inkább biciklivel megy-e valahová, mint autóval.”  

Hogyha valakinek az a munkája, sőt, élete is, ami Jamesnek és Rosie-nak, akkor természetes, hogy fontosnak tartja, hogy a partnerével hasonlóan gondolkozzanak a környezetvédelemről, vagy legalább nyitott legyen a másik fél a kérdésére, de egyes kutatások szerint a fiatalabb generáció tagjairól szélesebb körben is elmondható, hogy a társkeresésnél egyre fontosabb szerepet játszik az, kik hogyan vélekednek erről a témáról. A Tinder felmérése szerint a Z generációs – 18 és 25 év közötti – felhasználók politikailag elkötelezettebbek, mint az előző, ezredfordulós generáció, és 2019-ben leggyakrabban említett témák közé tartozott a környezetvédelem, az éghajlatváltozás és a társadalmi igazságosság.

„Elég csak megnézni, hogyan mutatják be magukat a fiatal szinglik a profiljukon, hogy lássuk, mit tartanak fontosnak, ha új embereket akarnak megismerni. Az, hogy a Gen Z a Tinderen keresztül mondja el a véleményét politikáról, égető témákról és ügyekről, azt sugallja, hogy nem csak készen állnak arra, hogy hallassák a hangjukat, de azt is, hogy keresik a kapcsolatot olyanokkal, akik hasonló értékeket vallanak magukénak” – nyilatkozta Jenny Campbell, a Tinder marketingigazgatója.

Te is zöld vagy? És járunk?

Egy másik, de régebb óta létező társkereső, az OkCupid 2020-as felmérése hasonló képet fest: az olyan szavak említése, mint „klímaváltozás” és „környezetvédelem” 240 százalékkal többször jelentek meg ezen a felületen az elmúlt években, mint az azt megelőző időszakban, és felületet használók 51 százaléka gondolta úgy, hogy a klímaváltozás az első számú kihívás, amellyel szembe kellene néznie a világnak. Mivel társkeresőn Greta Thunberg nevének az említése 800 százalékos emelkedést mutatott, és ő az, aki emblematikus figurája lett a környezetvédelmet fontosnak tartó fiatalabb generációnak, el is nevezték ezt a jelenséget thunbergingnek.  
 
„Azt mindannyian láthatjuk, hogy a zöld kérdések nagyon népszerűek, az is várható volt, hogy ez idővel az emberek, pontosabban a fiatalok kapcsolatrendszerében is megjelenik. De nemcsak a párválasztásnál lényeges szempont ez, ha az albérletkereső csoportban járva is látni, hogy vannak, akik kérik, hogy kifejezetten vegán lakótárssal szeretnének együtt lakni. Ennek nyilván vannak praktikus és etikai okai is” – nyilatkozta az nlc-nek Kovács-Magosi Orsolya doktorandusz, a Klímapolitikai Intézet kutatója. Hozzátette, túlzás lenne azt állítani persze, hogy a magyar fiatalok körében kizáró ok lenne az, ha valaki nem osztja a másik fél nézeteit környezetvédelmi kérdésben, de tény, hogy befolyásolja a döntéseiket, és a klímavédelem egy olyan téma, ami egyetlen nagy globális nemzedékké kovácsolja őket.

A klímaválság beszivárgott a randi oldalakra is

Kovács-Magosi Orsolya (Fotó: Klímapolitikai Intézet)

„Egy generációt az alapján határolunk körül, hogy mi az, ami összeköti őket, és fontos megjegyezni, hogy régiónként, országonként is változhat a besorolás. Más kötötte össze a fiatalokat az Egyesült Államokban a hatvanas és hetvenes években – ők voltak a hippi generáció –, mint Közép- és Kelet-Európában élő társaikat, ahol a szocializmus volt a meghatározó közös élmény. A klímakérdés viszont egy globális összefogó erő, a Z generáció számára ez lett a fontos ügy, ami mögé beállhatnak. Hozzá kell tenni, hogy nekik sokkal könnyebb hallatni a hangjukat, köszönhetően az internetnek, amit én csak digitális agorának hívok. Ez nagyon sokat segít nekik abban, hogy elindítsanak egy mozgalmat vagy kitermeljék saját aktivistáikat” – véli Kovács-Magosi Orsolya. 
 

Több mint 340 000 ember mondta az OkCupidon, hogy aktivistának tartja magát – és a fiatal nők valóban vezetik ezt a trendet. Nemrég a Z generációhoz tartozó lányok 48%-a és az ezredfordulós nők 41%-a mondta azt, hogy aktivistának tartja magát, és a Gen Z összességében 11%-kal nagyobb valószínűséggel vallotta magát aktivistának, mint az ezredfordulósok. A társkereső arra is rákérdezett a felhasználóknál, hogy tudnának-e randizni valakivel, akiknek határozott politikai nézetei pontosan ellentétesek az önével, és míg 2019-ben a válaszadók 53%-a mondta azt, hogy nem tudna randizni olyasvalakivel, akivel ilyen jellegű kérdésekben nem értenek egyet, és ez az arány 2020-ban 60%-ra ugrott.  

Hozzátette, a koronavírus-járvány nem söpörte le az asztalról a klímakérdést, ez továbbra is foglalkoztatja a fiatalokat. „A Greta Thunberg nevével fémjelzett Fridays for Future mozgalomnak járvány előtt 13 millió követője volt, és itthon is volt egy, ehhez a kezdeményezéshez köthető csoportosulás. Ez a közösség pedig egyre jobban duzzad, és azt láthatjuk, hogy a klímaváltozás csaknem fontosabb téma lett, mint a járvány előtt, ugyanis a pandémia alatt jöttek rá az emberek, hogy baj van. Ezt támasztja alá az Európai Környezetvédelmi Ügynökség kutatása, ami a járványnak egy intenzívebb szakaszában jött ki. Az EEA arra volt kíváncsi, hogy a Z- és Y-generáció tagjai mit tartanak a legnagyobb kihívásnak és társadalmi problémának, nagyon sokan említették például a szegénységet, illetve a rasszizmust, és az első helyen a klímaváltozás szerepelt, mint – szó szerint – a legégetőbb kérdés.”  

A klímaválság beszivárgott a randi oldalakra is

Fotó: Drew Angerer/Getty Images

Az OKCupid frissebb, 2021 elejei adatai is ezt igazolják, újabb adatokat közöltek, állításuk szerint 10-ből kilenc felhasználó állította azt, hogy fontos számára, hogy a párja törődjön a környezettel, és adataik szerint az éghajlatváltozás miatt aggódó emberek 37%-kal több kedvelést és 11%-kal több találatot kapnak, mint azok, akik nem aggódnak az éghajlatváltozás miatt. Ők pedig, hogy megkönnyítsék a userek számára a pártalálást, úgy döntöttek, virtuális jelvényt kapnak a profiljukra azok, aki számára fontos a klímaváltozás elleni küzdelem ügye.  
 

Az utóbbi másfél évben a klímaváltozás mellé fellépett egy másik globális jelenség, mégpedig a koronavírus-járvány, ami egyik pillanatról a másikra, fenekestül forgatta fel az életünket, és rengeteg felmérés született arról, hogyan hatott mindez a párkapcsolatokra és a társkeresésre. Az új helyzethez pedig nemcsak egyéni szinteken próbáltunk alkalmazkodni, a Tinder nemrég bejelentette, hogy Indiában, ahol a harmadik hullámban nagyon súlyos veszteségeket könyveltek el, egy külön programmal próbálnak segíteni a járványhelyzeten. Állításuk szerint az „oltás” említése a tagok életrajzában 2021 májusában 42-szeresére nőtt Indiában ahhoz képest, amikor a járvány először kezdődött. A kezdeményezés részeként a Tinder oktatási útmutatókat oszt meg, és hozzáférést biztosít a tagoknak egy teljesen új oltóanyagközponthoz, illetve a felhasználók profil jelvényekkel jelezhetik az oltási státuszukat, illetve ösztönözhetnek másokat arra, hogy ők is vegyék fel a vakcinát. De erre nemcsak Indiában van igény, az Egyesült Államokból származik az ötlet, hogy a randi alkalmazásokon valahogyan jelezni lehessen, ki oltatta be magát, és innen terjedt tovább, Nagy-Britanniában például a kormánnyal fogtak össze a különböző randialkalmazások, és a Tinder mellett többek között a Bumble és a Badoo is vállalta, hogy elérhetővé teszi a vakcinamatricákat.

 
Nem szép ilyet mondani, de a közösségi oldalak, különösen a fiatalabb generáció által használt TikTok nagy nyertese volt a pandémiának, a felhasználók száma hihetetlen módon megnőtt, és nyilván felesleges túlmagyarázni, miért történt ez így, otthonainkba zárva így tudtuk tartani a kapcsolatot a külvilággal vagy éppen elmenekülni előle. Egyes források szerint a kínai fejlesztésű alkalmazást 2020 első félévben 315 millió alkalommal töltötték le, és ezzel meghaladták a kétmilliárdos felhasználói álomhatárt. Mindeközben persze még biztosan sokan vannak, akik úgy gondolják, a TikTok is csak egy olyan platform, ami felszínes tartalmakkal van teli, miközben a másik oldalon pedig arról hallani, hogy a TikTok-tinik, aki számára ez a közösségi oldal egyben a politikai tiltakozás és vita helyszínévé vált, mentik majd meg a világot.  

Gyorsan, könnyen, zölden

Tény, hogy ez a közösségi oldal több mint táncolós-tátogós videók gyűjteménye, nagyon komoly témák is helyet kapnak rajta, amik köré külön közösségek formálódnak. Ott van például az EcoTok, ami – ahogyan a neve is mutatja – környezettudatos fiatal influenszerekből áll. Az EcoTok 2020 júliusában indult, miután a Las Vegas-i középiskolás Alex Silva, aki „ecofreako” néven főként a hulladékszegény életmódról posztol videókat, az ötletével egy Instagram-üzenetet küldött aktivistatársainak. Az EcoTok most már több tízezer követővel rendelkezik, és állításuk szerint soraikban a tudósoktól kezdve a diákokon át az aktivistákig és a köztisztviselőkig minden megtalálható, és nemrégiben pedig az ENSZ Környezetvédelmi Programja számára készítettek egy tartalmi sorozatot. 

De hogyan szolgálhat tehát egy olyan platform, amely látszólag a táncoló tinikről és abszurd humoráról híres videókról, a környezeti nevelés helyszínéül? Úgy, hogy jó tartalmat kell készíteni. „Nagyon érdekes, ahogyan a fiatalok ezeken a platformokon informálják egymást ezekről a kérdésekről, tulajdonképpen egyfajta tudományos ismeretterjesztést folytatnak, de mindezt nagyon szórakoztató módon, a könnyed, fogyasztható, gyorsan pörgő tartalmakkal pedig meg lehet fogni a fiatalokat. Ezért terjed az ún. gamifikáció, vagyis játékosítás is, azaz bizonyos tartalmak játékos módon való közlése. Számos környezetvédelmi szervezet, például a WWF is alkalmazza ezt” – nyilatkozta Kovács-Magosi Orsolya. 

Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy közösségi oldalakra azért is szükségünk van, mert a fiatalok máshogy fogyasztanak tartalmat, mint az idősebb generációk, a TikTok is, a fiatalok számára tulajdonképpen forrásként szolgál. „Egy TikTok-videó maximális időtartama egy perc. Azt hiszem, a legtöbb ember, magamat is beleértve, inkább ezt nézi meg, mint egy 10 perces videót vagy egy cikket” – nyilatkozta a témával kapcsolatban a Zey nevű tiktoker, aki többek között emberi jogi kérdésekben készít rövid videókat. „Hajlamosak vagyunk a TikTok-on tájékozódni, ami szerintem azért van, mert jobban érezzük magunkat, ha olyan emberektől kapunk információt, akikkel azonosulni tudunk. Ezzel viszont az a baj, hogy ha nem járnak egyesek utána elég alaposan egy témának, akkor félinformációkat terjeszthetnek” – tette hozzá egy másik TikTok-felhasználó, Sara. 

Sokan nem tudják megkülönböztetni, hogy mi az, ami hiteles és mi az, ami totális átverés

– véli Abbie Richard, az EcoTok tagja. Hogyne legyenek tartalmaikban téves információk, ők minden egyes videójukat megosztják a teljes kollektívával a közzététel előtt, és a tagok visszajelzést adnak.  

A klímaválság beszivárgott a randi oldalakra is

Forrás: TikTok/eco_tok

Amennyire fontos az, hogy a fiatalok megfelelő, tudományosan megalapozott információkhoz jussanak hozzá, lényeges kérdés az is, hogy a virtuális térben osztogatott lájkok és kommentek a mindennapokban, a cselekedetek szintjén is megjelennek. „Ezt egyelőre nehéz megmondani, ugyanis egy folyamat közepén vagyok, formálódik a jelenség, nem tudunk még visszatekinteni és összegezni. Szeberényi András, a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar doktorjelöltje készített egy felmérést Budapest környékén a fiatalok körében – általános iskolásoktól egyetemistákig –, arra jutott, hogy nyitottság van, és valóban mindenki használja ezeket a platformokat, viszont nem proaktívak olyan értelemben, hogy tudatosan rákeresnének arra, hogy mi a helyzet a klímakérdéssel. Azt mindenesetre több kutatás is igazolta, hogy  hashtagekkel lehet mobilizálni a fiatalokat, a kérdés az, hogyan és mire használjuk ezeket a közösségi médiás felületeket, és az is biztos, hogy a fiatalokban is dolgozik a »ha lemaradok, akkor kimaradok« érzése, és követik a többieket, de lehet, hogy csak virtuálisan mutatják azt, hogy fontos nekik ez a téma, és valójában nem az. Fontos a bevonódás, mert nem mindegy, hogy valaki azt mondja, igen, érdekel a környezetvédelem, de az utcán mondjuk nem hajol le szemétért vagy folyamatosan cseréli le a ruháit az új fast fashion kollekciókra” – mondta az nlc-nek Kovács-Magosi Orsolya.  
 
Sander van der Linden, az angliai Cambridge-i Egyetem szociálpszichológia társadalomtudományi professzora szerint azok a virális tartalmak, amik valamilyen fontos ügyre hívják fel a figyelmet, mint például 2014-ben az ALS (amiotrófiás laterálszklerózis) szindrómában szenvedő betegeket támogató vizes vödrös kihívás, sokakat mozgatott meg, de az emberek gyorsan el is feledkeztek arról, hogy ez a probléma létezik. Sophia Moore, egy 18 éves kaliforniai középiskolás diák és TikTok-felhasználó különböző környezetvédelmi és társadalmi igazságossági ügyekben készít videókat, szintén szkeptikus. „Szerintem a legtöbb ember a TikTokot agyatlan szórakozásra használja, hogy elmeneküljön az iskola elől. A TikTok egy passzívabb formája a klímaigazságossági mozgalomban való részvételnek. Mivel a az ilyen tartalmak csak úgy keverednek a többi videó közé, könnyű megnézni, kedvelni, majd továbblépni.”  
 
De – ahogyan Kovács-Magosi Orsolya is mondta – egyelőre nehéz megállapítani, valóban mennyire tudja egy olyan közösségi oldal, mint mondjuk a TikTok, megváltoztatni az emberek attitűdjét, nincsen konszenzus. Van der Linden és a Yale Egyetem kutatói írták le az ún. Thunberg-hatást is, aminek a lényege: azok, akik környezetvédőként azonosítják magukat, erősebben hisznek abban, hogy a kollektív cselekvés segíthet az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Carrie Cabrera, aki szintén az EcoTok csapat tagja, úgy tapasztalta, hogy követői sokszor lépnek a tettek mezejére, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés felelőssége nem csak az egyének hátán nyugszik, a döntéshozókban is tudatosítani kell, hogy nekik is cselekedniük kell. És még egy fontos dologra hívta fel a figyelmet, ugyan sürget az idő a klíma vészhelyzet miatt, gyorsan kellene cselekedni, de ahelyett, hogy bűntudatot keltenének az emberben, inkább motiválni, inspirálni kellene őket. Ő maga is igyekszik elkerülni a „borúlátó” témákat, és videóiban inkább tippeket ad arra, hogyan lehet környezettudatosabban élni.  
 
Kovács-Magosi Orsolya szerint sem mindegy, milyen formában találkozunk az üzenetekkel. „Benjamin Backer, az American Conservation Coalition elnöke mondta egy közös beszélgetésen, hogy a félelemkeltéssel, a riogatással nem biztos, hogy lehet hosszú távon mobilizálni az embereket, hogy tényleges elköteleződés történik. Én is úgy vélem, hogyha az embereket jó információkkal, nem álaltruista üzenetekkel bombázzuk, hanem higgadtan és józanul kommunikálunk, tudományosan megalapozott információt közlünk, akkor azok az értékek, amik a köztudatban vannak, előbb-utóbb viselkedési szinten is meg fognak jelenni.”

Nem minden az, aminek látszik

Nemcsak a klímaváltozás az egyetlen olyan komolyabb téma, amivel a TikTok-fiatalokat foglalkoztatja. Két évvel ezelőtt az egész világsajtót bejárta az akkor 17 éves Feroza Aziz története, aki a platformot használva, egy sminkvideónak álcázva beszélt az ujgurok helyzetéről. De nem ő volt az egyetlen, aki egy könnyedebb tartalom segítségével igyekezett diskurzust elindítani társadalmi és politikai kérdésekről. De miért pont a sminkvideók lettek a közvetítők? Egyrészt azért, mert az ilyen tartalmak nagyon népszerűek a közösségi oldalakon, már a Youtube hajnalán is készültek sminvideók, a TikTok-generáció – fogalmazzunk úgy – ebbe nőtt bele. 

Alice Ophelia, a témával foglalkozó újságíró szerint a sminkvideók azért is alkalmasak arra, hogy rajtuk keresztül információkat adjanak át, üzeneteket közvetítsenek az emberek, mert aktívabb részvételt kívánnak a nézőtől, kevésbé passzív fogyasztói ennek a tartalomnak. „A Z generáció arra használja a TikTokot, hogy hangot adjon a hangtalanoknak. Tudják, hogyan kell politikai üzeneteket szépségápolással foglalkozó tartalmakba csomagolni, méghozzá úgy, hogy az minél több embert érjen el” – tette hozzá.

És persze az is benne van a pakliban, hogy így könnyebb átcsúszni a szűrőn, átverni az algoritmust. „Könnyebben lesz virális tartalom egy sminkvideóból, mint egy videó, aminek nyíltan politikai üzenete van, valószínűleg azért, mert a TikTok inkább szórakoztatni akar, és nem akarja, hogy túl hangsúlyosan legyenek jelen a politikiai jellegű tartalmak, mert az problémás lenne a hirdetőik számára, és árthatna a bevételüknek” – véli Alex Maher, aki például a TikTokra maga is készít olyan videókat, amik egyszerre szólnak a sminkelésről és a divatról, és komolyabb témákról. „A sminkelés nem teljesen felszínes vagy apolitikus, a történelem során a nemek közötti egyenlőségért folytatott küzdelem erőteljes eszköze volt” – tette hozzá.

Még több cikk az online párkeresésről:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top