1993-ban különös meglepetésben lehetett része azoknak a kaliforniai és New York-i gyerekeknek, akik beszélő Barbie vagy G.I. Joe figurát kértek karácsonyra: a gombnyomással szóra bírható játékok ugyanis nem egészen úgy kommunikáltak, ahogy az elvárható lett volna. A tökéletes amerikai katonát megtestesítő, állig felfegyverzett G. I. Joe-k olyasmiket mondogattak affektáló női hangon, hogy „tervezzük meg az álomesküvőnket”, „menjünk vásárolni”, „nincs egy rongyom, amit felvehetnék”, illetve „itt a nyár, irány a strand”, míg a legdivatosabb ruhákban pompázó, lehetetlenül filigrán és lehetetlenül szőke Barbie babák azt üvöltözték totális háborús pszichózisban, hogy „TÁMADÁS!”, „ENYÉM A BOSSZÚ!”, valamint „ZABÁLJ ÓLMOT, COBRA!”. Valószínűleg nem csak a gyerekek, hanem még a legfogalmatlanabb szülők számára is azonnal feltűnt, hogy valami nagyon nem stimmel: a fiúknak és a lányoknak szóló – amúgy meglehetősen drága – játékok hangcsipjeit valaki direkt összecserélte.
Fotó: Chris Jackson/Getty Images
Még szerencse, hogy a figurák mellé csomagolt röpcédula valamelyest eloszlatta a homályt: ebben ugyanis egy rejtélyes csoport, a Barbie Felszabadítási Szervezet (Barbie Liberation Organization) vállalta magára az akciót, amelynek az volt a célja, hogy újrakeretezzék a nemi szerepekről szóló diskurzust Amerikában. A papíron ezenkívül fel volt tüntetve a BFSZ telefonszáma, valamint a környékbeli televíziók és újságok elérhetősége; a szervezet arra biztatta a szülőket, hogy ha egyetértenek az antiszexista és erőszakellenes törekvéseikkel, vegyék fel a kapcsolatot a médiával.
Az már a korábbi évtizedekben is több ízben felmerült, hogy a Barbie baba, a maga irreális, eltúlzott, már-már karikatúrába hajló nőiességével nem feltétlenül mutat jó példát a célcsoportnak, vagyis a 3 és 12 év közötti kislányoknak. 1992-ben, azaz a BFSZ színre lépése előtt egy évvel pedig minden addiginál nagyobb hevességgel lángoltak fel a játékot övező viták, tudniillik a Mattel piacra dobta a Teen Talk Barbie névre keresztelt beszélő babát, ami egyebek mellett azt ismételgette megkergült papagájként, hogy „a matek nehéz!” – ez pedig nemcsak a különböző nőjogi, feminista szervezeteknél – és a persze a matektanároknál – csapta ki a biztosítékot, hanem sok szülő is felháborodott rajta. A játékgyártó cég utóbb nyilvános magyarázkodásra, illetve bocsánatkérésre kényszerült, majd ígéretet tett arra, hogy az inkriminált mondatot eltávolítja a beszélő Barbie szókincséből (így a matekfóbiás babák ma már igazi gyűjtői ritkaságnak számítanak).
Tulajdonképpen ez a botrány hívta életre a Barbie Felszabadítási Szervezetet, ami nem is igazán egy mozgalom vagy csoportosulás volt (bár részben nyilván az is), hanem inkább afféle művészeti projekt: performansz, politikai aktivizmus és médiahack egyszerre, amit egy Igor Vamos nevű médiaművész ötlött ki és vezényelt le, természetesen nem teljesen egyedül. A BFSZ módszere kifinomultnak aligha volt nevezhető: egyszerűen felvásároltak egy szekérderéknyi G.I. Joe-t és Barbie babát, majd otthon megbütykölték őket, és végül a módosított játékokat visszacsempészték a boltok polcaira (hogy pontosan mennyi is az a szekérderéknyi, az mondjuk nem teljesen világos: talán 300, talán 3000, de bizonyos vélemények szerint összesen csak úgy egy tucat babát alakították át ténylegesen a BFSZ aktivistái). Vamos és segítőtársai nem bíztak semmit a véletlenre, és eleinte ők maguk hívogatták fel az újságokat és a televíziókat, hogy bejelentést tegyenek a nemi átalakító műtéteken átesett játékokról, így az ügy elég hamar nagy nyilvánosságot kapott a sajtóban. A BFSZ, illetve elsősorban Igor Vamos médiaérzékenységét mutatja, hogy még egy látványos és meglepően profi kisfilmet is készítettek az akcióról, amelyben maga Teen Talk Barbie adja elő a szervezet kiáltványát:
„Üdv mindenkinek, a nevem Teen Talk Barbie! Én vagyok a BFSZ, vagyis a Barbie Felszabadítási Szervezet szóvivőbabája. A BFSZ egy gyerekjátékokból álló nemzetközi csoport, amely fellázadt a játékgyártó cégek ellen. Szembefordultunk teremtőinkkel, akik arra használtak minket, hogy kimossák a gyerekek agyát: direkt úgy alkottak meg minket, hogy azzal megerősítsék a nemi alapú sztereotípiákat. Ezek a sztereotípiák káros hatással vannak a gyerekek fejlődésére, úgyhogy létrehoztuk a saját kórházainkat, ahol helyreállító műtéteket végzünk magunkon.”
Vamosék ténykedése azért nem nyerte el mindenki tetszését: a G.I. Joe gyártója, a Hasbro nevetségesnek titulálta az ügyet, a Mattel meg arisztokratikusan nem is kommentálta. A Time magazinnak nyilatkozó Joanne Oppenheim játékipari szakértő viszont nem fogta vissza magát: a BFSZ tagjait egyenesen terroristáknak nevezte, akciójukat pedig gyerekellenesnek. Aztán a dolgot pár hónap alatt el is felejtette mindenki.
Mondjuk az jó kérdés, hogy van-e bármi értelme az ilyen olcsó kapitalizmuskritikával fűszerezett vulgárfeminizmusnak: valószínűleg olyan nagyon sok nincsen, viszont a „ZABÁLJ ÓLMOT, COBRA!” csatakiáltást harsogó Barbie babáért simán megérte az egész. Annál ugyanis tényleg kevés viccesebb dolgot tudunk elképzelni.
Kapcsolódó cikkeink:
- Péniszgyűrűvel a nyakában coming outolt Ken, Barbie baba barátja
- Évtizedeken keresztül fotózott Barbie babákat egy amerikai nyugdíjas
- A Coca-Cola külön üdítőt gyártott a nihilistáknak, de nem jött be
kiemelt kép: Chris Jackson/Getty Images
