nlc.hu
Életmód
A fehér liszt morális üzenete

A lelkész, aki már 200 éve megmondta, hogy a fehér kenyér parázna dolog

A mai diéták egyáltalán nem olyan újszerűek, legalábbis a fehér kenyér likvidálását már az 1800-as években szorgalmazta egy református lelkész. Igaz, hogy nem annyira egészségügyi, mint inkább morális okokból.

Ha valaha rápillantottál az egészséges életmód alapelveire, akkor tuti, hogy az első pontok között ott volt az, hogy szakítani kell a fehér liszttel. Ez egyáltalán nem új keletű felfedezés: már 1830-ban is előrukkolt a fehér liszt elleni kampánnyal Sylvester Graham református lelkész.

A fehér liszt parázna dolog

Sylvester Grahamet az első egészségguruk között tartják számon, aki már akkor, az 1800-as években, korát meghaladva felismerte, hogy a fehér liszt nem tesz jót az ember szervezetének. Bár nem annyira az egészségért, mint inkább a buja gondolatokért aggódott, mert szerinte a fehér lisztes kenyerek csak a paráznaságot hozták elő az emberekből. Nem volt egyedül a lelkész az egészséges életmód melletti kampányolással, ebben az időben egyre gyakrabban emelték fel a hangjukat egyházi emberek az alkohol és dohányzás ellen is, leginkább morális oldalról megközelítve ezek káros hatásait, próbálták róluk lebeszélni a híveket.

Ehhez a trendhez csatlakozott Sylvester Graham, amikor kijelentette, hogy az is morális kérdés, mi kerül a tányérunkra, mert csak az egészséges étkezés vezetheti el az embereket a vágyott erkölcsi (isteni) magasságokba. Graham értelmezésében az egészséges életmódban nincs alkohol, nincs hús és nincs feldolgozott élelmiszer sem. Vegetáriánus étrendet javasolt, elátkozta a fehér lisztet és végül létrehozta a saját nevével ellátott Graham-lisztet. Mindezt tette azért, hogy ne legyen annyi parázna gondolatuk az embereknek és közelebb kerüljenek ezáltal is Istenhez.

Sylvester Graham

Sylvester Graham, New York: Harper & Brothers, 1880 (Kép: Wikipedia/Library of Congress Prints and Photographs Division)

Szex és glutén

Graham nézeteit gyerekkorából hozta: lelkészcsaládból érkezett, az apja is lelkész volt, aki még Graham babakorában meghalt, így a szélesebb családi kör is nagy hatással volt rá gyerekként. Már fiatal felnőttként is arról győzködte a környezetét, hogy ne igyon senki alkoholt, mert az az ördög itala. Amikor aztán 1826-ban Graham is lelkészként kezdett prédikálni, kijelentette, hogy a két legfőbb gonosz, ami le akarja rombolni Amerika erkölcseit: a szex és a glutén. És szerinte ahhoz, hogy a szexuális késztetéseket elfojtsák a hívek, az kellett, hogy szigorú diétát tartsanak, mert ez vezethetett ahhoz, hogy helyreálljanak az erkölcseik. A fehér kenyér különösen Graham célkeresztjében volt, mint minden gonosz megtestesítője és a morális hanyatlás felelőse, rendszeresen beszélt a prédikációk során arról, hogy a régi, erkölcsös népek hogyan sütötték otthon a teljes kiőrlésű lisztből a kenyeret, és hogy ezt a csodát hogyan váltotta fel a tömegtermeléssel gyártott fehér kenyér. Ahogy egyszerűen, de nagyszerűen fogalmazott: „Gonoszság ilyen aljas ételeket enni.”

Bár elég egyértelműnek tűnik, hogy a morális problémákhoz nem sok köze van a gluténnak, abban azért igaza volt Grahamnek, hogy a tömegesen sütött fehér kenyerek nem voltak túl egészségesek, nemcsak a fehér liszt miatt, hanem mert sokszor a költséghatékonyság kedvéért kevertek a liszthez krétaport vagy agyagot is. Graham pedig a prédikálás mellett tett is azért, hogy egészségesebb (és erkölcsösebb) hívei legyenek: megalkotta a saját teljes kiőrlésű lisztjét, amit ma is Graham-lisztként találhatunk meg a boltok polcain. A lisztet az egyházban terjesztette először, bátorítva a híveket arra, hogy otthon süssenek ebből kenyeret. De ez csak egy kis szelete volt Graham diétájának, ami szerinte a buja gondolatoktól megment mindenkit.

graham crackers 1912

A National Biscuit Company reklámja 1912-ben a Graham-kekszekről (Kép: Transcendental Graphics/Getty Images)

A Graham-diéta

Mivel a morális válság eredőjét az ételekben látta a lelkész, ezért úgy gondolta, hogy szigorú diétával megoldható és visszaállítható a szent rend. Ennek érdekében a diétában arra bátorította követőit, hogy egyenek teljes kiőrlésű gabonákat, zöldségeket, gyümölcsöket és kerüljék a húst, illetve a fűszereket is hanyagolni kellett. Szerinte ugyanis a hús, alkohol és csípős ételek szentségtelen módon stimulálták a szervezetet. Az adagokat is kontrollálni kellett Graham diétájában, és napjában csak két étkezés volt engedélyezett. Bár a szexuális késztetések és erkölcsi problémák nem jöttek helyre a diétától, mégis rendkívül népszerűvé vált Graham étrendje, ugyanis általános egészségügyi javulást és jobb közérzetet tapasztaltak a követői. A 19. század közepére pedig már természetessé vált a boltokban a Graham-liszt jelenléte és a háztartásokban a használata.

Persze nem létezhet diéta ellenzők nélkül, Graham is megkapta a maga ellenségeit: a hentesek és pékek még tüntetést is szerveztek ellene, amikor előadást tartott az étkezési irányelveiről 1837-ben. A tüntetés aztán el is fajult, erőszakossá vált, amikor Graham hívei citrommal töltött zsákokkal kezdték dobálni a tüntetőket. Az ellenzők hangjaitól függetlenül Graham végül maradandót alkotott, és a mai napig az életünk része a Graham-liszttel és az ebből készült, világhírűvé vált Graham Crackerrel, amit a halála után dobtak piacra. Ironikus, hogy ezt a kekszet Graham maga valószínűleg utálta volna, mert sok cukrot tartalmaz a Graham-liszt mellett, márpedig a cukor egyáltalán nem fért bele a Graham-diétába. Sylvester Graham a feldolgozott élelmiszerek kiküszöbölésére, mellette pedig a több gyümölcs és zöldség fogyasztására helyezte a hangsúlyt, ami jól illeszkedne a mai egészséges táplálkozási ajánlásokhoz. A szex és az ételek közötti furcsa kapcsolata ellenére egyesek még mindig a vegetarianizmus egyik atyjaként ünneplik Grahamet.

Források: 1, 2, 3, 4

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top