Rengeteg gyerek nem jut háziorvoshoz és minőségi oktatáshoz

Tovább mélyültek az eddigi meglévő megoldásra váró problémák, sőt, a koronavírus-járvány csak ráerősített a negatív folyamatokra.

A Hintalonvon Alapítvány friss, 2021-es Gyermekjogi Jelentéséből többek között kiderül, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek lemaradásait a digitális oktatás bevezetése tette a legnyilvánvalóbbá.

Ha ez nem lenne elég, a négy fal között eltelt időszak romló lelki egészséget, a gyermeköngyilkosságok megnövekedett számát, túlterhelődött gyermekpszichiátriákat és mentálhigiénés ellátóhelyeket hagyott maga után.

Vannak azonban pozitív változások is:  az erőszakos bűncselekmények gyermek áldozatainak meghallgatási körülményei javultak, és hatékonyabb védelmet kapnak az emberkereskedelem gyermekáldozatai és az elvált szülők gyermekei. Utóbbi azonban még vita tárgyát képezi, a nőjogi szervezetek többször is aggodalmukat fejezték ki az új törvénnyel kapcsolatban. Erről bővebben itt írtunk. 

Hatalmas a munkaerőhiány és súlyosak a következmények

A jelentés az évek óta fennálló problémák között első helyen említi a munkaerőhiányt. Mint írják, mostanra meghaladja a százezret azoknak a gyerekeknek a száma, akik nem jutnak hozzá helyben semmilyen háziorvosi ellátáshoz. 2016 óta ugyanis megduplázódott a betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma, és van olyan északkelet-magyarországi körzet, ahol 3 000 gyerek tartozik egyetlen pszichológushoz. Az eredményekből az is kiderül, hogy nemcsak az egészségügyi szektor van bajban: a gyermekotthonokban és lakásotthonokban minden 10. álláshely betöltetlen, a speciális ellátást nyújtó intézményekben minden 4. státusz üres, továbbra is komoly hiány van nevelőszülőkből.

Alapvetően ez az oka annak, hogy a jogszabályi rendelkezések ellenére a 0–12 hónapos csecsemők közül 2021-ben is 923 élt gyermekotthonban.

Képünk illusztráció – Fotó: Michael Robinson Chavez/Getty Images

Digitális oktatás, elmélyülő szakadékok

A koronavírus-járvány ideje alatt a diákok és a pedagógusok is kivételesen nehéz helyzetbe kerültek:  független mérések szerint a pedagógusok nagyobb része (62 százaléka) nem kapott elegendő szakmai segítséget az online oktatás ideje alatt. A hátrányos helyzetű gyerekek lemaradásait a digitális oktatás bevezetése tette a legnyilvánvalóbbá: a legszegényebb családokban élő gyerekeknek nemcsak a tárgyi eszközök nem álltak a rendelkezésükre, de az internet-hozzáférés sem volt megoldott számukra. Az iskolák újranyitását követően ma már egyértelműen látszik, hogy a hátrányos helyzetű diákok még inkább leszakadtak az oktatás terén.

Bebizonyosodott, hogy a differenciált oktatás, az egyéni szükségletek figyelembevétele elengedhetetlen a hatékony és eredményes oktatáshoz.

Az állami iskola a szegények iskolája lesz?

Az Oktatási Hivatal adatai szerint csökkent a gimnáziumba és nőtt a technikumba jelentkezők aránya, illetve tovább nőtt az érettségit adó képzés népszerűsége. 2021-ben fordult elő először, hogy a technikumi + szakgimnáziumi kilencedik osztályokba több tanuló járt, mint (a hat-nyolc osztályos gimnáziumokat is figyelembe véve) a gimnáziumokba. Az utóbbi években megfigyelhető, hogy a magasabb színvonalú gimnáziumi oktatásból az állam egyre jobban kivonul, és helyét az egyházi, illetve az alapítványi iskoláknak adja át. Ez egyrészt a világnézeti követelmények, másrészt a magasabb anyagi terhek miatt szűkíti sok család és diák minőségi oktatáshoz való hozzájutási esélyeit.

De nemcsak a pedagógusokból van kevés, az Eurochild kora gyermekkori programokat monitorozó 2021-ben kiadott jelentése megállapította, hogy az elmúlt években ugyan történtek előrelepések a bölcsődei ellátás fejlesztésében, ugyanakkor a kistelepüléseken még mindig inkább hiányzik ez a szolgáltatás.

Vagyis a hátrányos helyzetű gyerekek számára kevesebb lehetőség áll rendelkezésre, valamint a különleges szükségletű gyerekek ellátása is hiányos.

Sok intézmény azért nem tudja biztosítani a tartós betegséggel vagy fogyatékossággal élő gyerekek számára az ellátást, mert kevés a megfelelő képzettségű szakember. A pedagógushiány pedig évek óta ismert tény Magyarországon, de még mindig nem történtek rendszerszintű lépések arra vonatkozóan, hogy kevesebb legyen a pályaelhagyó, vagy hogy a fiatalabb generáció újra vonzónak találja a pedagógus szakmát. Rengeteg vidéki kis iskolában nincsenek szaktanárok, erről részletesen beszélt az nlc-nek egy fizika és egy kémia szakos tanár, akik azt is elmagyarázták, hogy milyen következményei lehetnek a gyerekek jövőjére nézve, ha nincs elég szaktanár.

Nehéz megmondani, mennyi a bántalmazott gyermek

Nem könnyű számszerűsíteni, ugyanis a gyermekbántalmazás nagyon széles spektrum, számos fajtája van, arról nem beszélve, hogy rengeteg eset el sem jut a rendőrségig, minimum tízszeres latenciával kell számolni, ezért nagyon nehéz tendenciákat megállapítani.

A KSH adatai szerint a veszélyeztetettként nyilvántartott gyermekek száma 2020-ban csökkent 2019-hez képest: 174 413-ról 162 985 főre. Ennek oka lehet, hogy a járvány okozta válság miatt a jelzések száma is csökkent, és a gyermekvédelmi intézményeknek csak korlátozott lehetőségei voltak a terepmunkára. Ha a hatósági intézkedéseket is igénylő veszélyeztetettségi ügyek számát nézzük, azok valamivel kisebb mértékben csökkentek, ez pedig azt jelzi, hogy a súlyos, a gyermek közvetlen veszélyeztetettségét jelentő ügyek a koronavírus-járvány ellenére is eljutottak a gyermekjóléti szolgálatokhoz és központokhoz. Miközben összességében több mint harmincezerrel kevesebb gyermekvédelmi jelzés érkezett 2020-ban.

Azt is nehéz felmérni, hogy milyen helyzetben vannak a szakellátásban élő gyermekek, mennyi és milyen abúzus éri őket a gyermekvédelmi gyámok nevelése alatt. Támpontot ad ehhez az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat (OGYSZ) Meghallgató és Terápiás Szolgálatfejlesztési Osztálya által készített 2021-es kutatás, amelyben a gyermekvédelmi gyámok gyermekbántalmazással összefüggő tudását, attitűdjeit és az ellátásban megtapasztalt nehézségeit vizsgálta. Ennek eredményei szerint a szakellátásban élő gyerekeknek több mint az ötödét érte élete során valamilyen bántalmazás. A bántalmazás észlelése vagy annak gyanúja esetén a gyermekvédelmi gyámok sok esetben tehetetlennek, eszköztelennek érzik magukat. Problémát jelent az áldozathibáztatás, közöny és bagatellizálás a gondozási hely és a közoktatási intézmények részéről.

Még több szegény gyerek

Nem állunk jól szegénység terén sem: az Európai Unióban a gyerekek 24,2 százalékát érinti a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázata. Magyarországon ez 21,7 százalék.

Családok százezreit érinti kisebb vagy nagyobb mértékben a lakásszegénység is. Bár a hazai családtámogatások rendszere jelentősen összefonódik a lakástámogatással (pl. CSOK), azonban semmilyen szociális elemet nem tartalmaz, így a valóban rászorulóknak nem jelent segítséget.

Nem létezik olyan szabályozás, amely a gyerekes családokat segíti kilakoltatás esetén, az alternatívát jelentő családok átmeneti otthonaiban pedig nincs elegendő férőhely.

Képünk illusztráció – ételosztás a Hős utcában lakó rászorulóknak (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Erősödő mentális problémák

A jelentésből kiderül az is, hogy a gyerekek egészsége sem lett jobb: a 15–17 évesek közül minden 10. rendszeresen dohányzik, keveset sportolnak, a kamaszok ötöde a hét egyetlen napján sem végez 10 percet meghaladó testmozgást. A jelentés azt is megemlíti, hogy a sok bizonytalansággal, valamint a védekezés miatti szigorú korlátozásokkal terhelt időszakban jelentősen romlott a népesség, így a gyerekek mentális egészsége is.

A koronavírus-járvány következményeként 2021 őszére megnőtt a gyermekpszichiátriai esetek száma, és növekedett az önsértő, szuicid kísérletek száma is. A gyerekek romló mentális állapotáról számoltak be a középiskolás gyereket nevelő szülők is az SOS Gyermekfalvak nem reprezentatív online felmérése szerint. A kérdőívet kitöltő szülők 67 százaléka szerint gyereküket szokatlan fáradtság, 65 százalék szerint tartós szomorúság- és ürességérzés, 53 százalék szerint alvászavar jellemezte.

A szülők többsége szerint a gyerekek számára az okozta a legnagyobb nehézséget, hogy a korlátozások miatt nem találkozhattak a barátaikkal, illetve nem voltak szórakozási lehetőségek számukra.

Nő a gyermekpornográfia 

A gyermekek szexuális zaklatása, a gyermekpornográfia vagy a tinédzserterhességek még mindig agyonhallgatott témák Magyarországon, miközben létező, sőt, növekvő problémákról van szó. A jelentésből ugyanis kiderül, hogy a  gyermekpornográfia sértettjeinek aránya 2021-ben is nőtt, és bár a KSH adatai alapján a tinédzser terhességek száma évről évre csökken, még mindig jelentős gondot jelent.

2021 nyarán fogadta el az Országgyűlés a komoly társadalmi vitát eredményező ún. pedofilellenes törvényt. A jogszabályt hazai és nemzetközi szinten is számos kritika érte, ugyanis az eredetileg pedofilellenesnek szánt törvénybe olyan részek is bekerültek, amelyek ellehetetlenítik a fiatalok szexuális felvilágosítását. Így például az Európai Unión belüli legnagyobb gyermekjogi ernyőszervezet, a Eurochild aggodalmát fejezte ki a jogszabállyal kapcsolatban; a törvény rendelkezései értelmében szexuális felvilágosítást, lelki egészségfejlesztést, szerhasználati ártalmakkal kapcsolatos órákat csak nyilvántartásba vétel után tarthat intézményen kívüli szervezet vagy szakember. Azonban ez a nyilvántartás azóta sem készült el.