Érzelmileg a világjárvány második éve még keményebb volt a világ számára, mint az első – derül ki a Gallup legfrissebb, az emberek nap mint nap megélt negatív és pozitív tapasztalatairól szóló globális jelentéséből. Mivel 2021-ben a bizonytalanság állandó tényező volt, a világ még szomorúbb, aggodalmasabb és stresszesebb hely lett, mint tavalyelőtt – ami hozzájárult ahhoz, hogy a Gallup negatív tapasztalati indexe 2021-ben egy újabb csúcsra emelkedjen.
Mint 16 éve minden évben, a Gallup 2021-ben is megkérdezte a felnőtteket 122 országban, hogy volt-e öt különböző negatív tapasztalatuk a felmérést megelőző napon – és az eredményeket indexbe gyűjtötte. A negatív tapasztalati index magasabb pontszámai azt jelzik, hogy a Föld lakosságának nagyobb része éli át ezeket az érzelmeket.
2021-ben világszerte 10 felnőttből négy azt mondta, hogy sok aggodalmat (42%) vagy stresszt (41%) élt át, és 10-ből valamivel több mint három tapasztalt sok fizikai fájdalmat (31%).
Több mint minden negyedik ember tapasztalt szomorúságot (28%), és valamivel kevesebben haragot (23%) a felmérést megelőző napon. Mindez 2020-hoz képest azt jelenti, hogy az aggodalom két ponttal, míg a stressz és a szomorúság egy-egy ponttal nőtt. Azon felnőttek aránya világszerte, akik azt mondták, hogy fájdalmat tapasztaltak, szintén két százalékponttal emelkedett.
Fotó: Neményi Márton
A járvány második évében az emberek még nagyobb bizonytalanságban éltek, mint az előző évben – a védőoltások bevezetése ellenére többen haltak meg COVID-19-ben. A járvány azonban nem teljesen okolható a negatív érzelmek növekedéséért. A Gallup adatai azt mutatják, hogy
a világ egy évtizede negatív pályán halad.
A negatív tapasztalatok számának 2021-ben történő folyamatos növekedése, és ezzel párhuzamosan a pozitív tapasztalatok csökkenése azt sugallja, hogy a politikai döntéshozóknak fontos lenne megérteniük, miért került ilyen negatív spirálba a világ.
Volt azonban némi pozitív változás is: 2021-ben nem nőtt a haragról szóló jelentések száma, sőt egyetlen ponttal csökkent a 2020-as 24 százalékról. Ennek ellenére a negatív tapasztalatok növekedése mellett kevesebben számoltak be arról, hogy előző nap pozitív tapasztalataik lettek volna. Több év stabilitása után a pozitív tapasztalati index 2021-es pontszáma 2017 óta először csökkent. Mivel 2021-ben többen haltak meg a koronavírus miatt, mint az előző évben, az emberek kevésbé érezték magukat kipihentnek, és kevesebb élvezetben részesültek a felmérést megelőző napon. A kép azonban nem teljesen sivár. A sokat nevetők vagy mosolygók aránya két ponttal nőtt, és 2020-hoz képest egy ponttal emelkedett azok aránya, akik tanultak valami érdekeset.
Még mindig a finnek a legboldogabbak
Zsinórban ötödik éve Finnország foglalja el az első helyet a legboldogabb országként, és jelentős pontszámmal előzi meg az első tízben lévő többi országot.
(Egy 2018-as kutatásból egyébként kiderült, a kemény, durva telekkel mit sem törődő finnek szerint a legjobb dolgok közé országukban a természethez, a biztonsághoz, a gyermekgondozáshoz, a jó iskolákhoz és az ingyenes egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés tartozik.)
Dánia továbbra is a második helyen áll, Izland a tavalyi 4. helyről idén a 3. helyre lépett fel. Svájc a 4., mögötte Hollandia és Luxemburg következik. Az első tízet Svédország, Norvégia, Izrael és Új-Zéland zárja. A következő öt Ausztria, Ausztrália, Írország, Németország és Kanada. Ez jelentős visszaesést jelent Kanadának, amely az első World Happiness Report felmérésben még az 5. helyen állt. A top 20-ban az Egyesült Államok a 16. helyen áll (a tavalyi 19. helyről lépett előre), az Egyesült Királyság és Csehország továbbra is a 17. és 18. helyen, ezt követi Belgium, Franciaország pedig a 20. lett – derül ki a Gallup közvélemény-kutató intézet felméréséből.
Talán az sem meglepő, hogy
Magyarország jelenleg az 51. a ranglétrán Kuvait és Mauritius között.
Boldogtalanságunk azonban jelentősen eltörpül Afganisztánéhoz képest, amely az utolsó helyen végzett a listán. A Gallup abban az időszakban végzett felmérései, amikor az Egyesült Államok kivonult és a tálibok átvették az irányítást, azt mutatják, hogy az afgánok elveszítették maradék örömüket is. Addig sem volt sok nekik: Afganisztán 2017 óta minden évben a világ legkevésbé pozitív országa, kivéve 2020-at, amikor a Gallup a járvány miatt nem tudott felmérést készíteni náluk.
Fotó: Neményi Márton
Afganisztán 2021-es 32-es pontszáma a pozitív tapasztalatok indexén azonban nemcsak az ország mélypontja, de a legrosszabb pontszám az elmúlt 16 évben, mióta a Gallup felmérést készít.
Azon afgánok százalékos aránya, akik azt mondták, hogy élvezték az életet, mosolyogtak vagy nevettek, tanultak valami érdekeset, vagy jól kipihenték magukat a felmérést megelőző napon, új rekordmélypontra esett. Az aggodalom, a stressz és a szomorúság szintén rekordszintre emelkedett Afganisztánban 2021-ben: az afgánok 80 százaléka aggódott, 74 százaléka volt stresszes, 61 százaléka pedig szomorúságot érzett az előző nap nagy részében. Figyelemre méltó, hogy a Gallup 16 éves trendjében egyetlen más populáció sem számolt be ennyi aggodalomról.
A jóindulat „világjárványa”
Pozitív fejleményként könyvelhető el, hogy a legtöbb régióban jelentősen megnőtt a szabadság érzése a kulcsfontosságú életbeli döntések meghozatalához. Szintén jó hír, hogy a korrupció észlelt szintje 2010 óta minden régióban csökkent, kivéve Latin-Amerikát (ahol magasabb maradt, mint bárhol máshol) és Észak-Amerikában, valamint Ausztráliában és Új-Zélandon (ahol nem változott, globálisan a legalacsonyabb szinten maradt). Nyugat- és Kelet-Európában egyaránt kedvezőek voltak a korrupcióról (érzékelt) trendek. Ázsia mindhárom része magas, de enyhén csökkenő korrupcióról számolt be.
A bizalom és a jóindulat értékei egyértelműen fontossá váltak a világnak. Bár a proszociális viselkedés három mérőszáma – az adományozás, az önkéntesség és az idegenek segítése – eltérő szinteket és trendeket mutatott, mindegyik növekedett 2021-ben minden globális régióban, gyakran olyan figyelemreméltó ütemben, amelyet a világjárvány előtt és alatt nyomon követett egyik változó esetében sem tapasztaltak a szakértők. Csak remélhetjük, hogy a jóindulat „világjárványa” messze túlmutat majd a COVID-19-en, bár az orosz-ukrán háború kitörése óta több ezren vállaltak önkéntes munkát – a határon, a fővárosban, szállásokon, vagy éppen azzal, hogy otthonukba fogadtak menekülőket, bevásároltak a segítő pontokra és csatlakoztak civil szervezetek programjaihoz. Ha fenntartható a kedvességnek ez a kiáradása, az reményre és optimizmusra ad okot egy olyan világban, ahol egyébként meglehetősen negatív tendenciák uralkodnak.
Magyarország boldogságtérképe a pandémia alatt
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar (ELTE PPK) Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportja Oláh Attila professzor irányításával, a Bagdi Bella vezette JobbVeled a Világ Alapítvánnyal együttműködve 2020. április 1. és a 2021. március 15. között végzett felmérést, amely alapján összeállították Magyarország 2020-21-es Boldogságtérképét. Az eredmények szerint a magyar lakosság boldogságszintje a 2019-ben mért értékekhez képest minimálisan csökkent, de régiónként, megyénként és megyeszékhelyenként eltérően alakult. A Dél-Dunántúlon, az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon szignifikánsan csökkent a boldogságszint, a Nyugat-Dunántúlon és Közép-Magyarországon viszont nőtt. A megyeszékhelyek közül Szombathely lett Magyarország legboldogabb városa, a második helyre Nyíregyháza került. Debrecenben, Győrben és Tatabányán csökkent, Budapesten szignifikánsan nőtt a boldogságszint. Életkor szerint a 36-50 éves férfiak és nők boldogságszintje emelkedett, a 65 év felettieké és a 18-25 éveseké azonban csökkent. Az egyedülállók és a kapcsolatban lévők boldogtalanabbak, a házasok boldogabbak, mint korábban. A tesztet kitöltők mintegy 35 százaléka a globális boldogságszint fenntartásáról és növekedéséről számolt be. A kitöltők szintén 35 százaléka viszont a mentális állapotszintjének, az érzelmi, szociális, pszichológiai és spirituális jóllétnek romlását jelezte.
