Megérkezett az újabb hőhullám, néhány napon át megint elég magasra kúszik a hőmérő higanyszála. Mivel volt egy kellemesebb időszak, ezért lehet, hogy az elején még jobban viseljük majd a kánikulát, de egy idő után úgy fogjuk érezni, hogy egyre rosszabbul bírjuk a hőséget. Nem véletlenül adnak ki hőségriasztást, hiszen még az egyébként egészséges embereket is nagyon meg tudja viselni fizikailag, ha a napi átlaghőmérséklet tartósan magasabb a megszokottnál.
És ez nem minden, szélsőséges hőség több kutatás szerint hatással van a mentális egészségünkre is, és ahogyan azt sejteni lehet, ez a hatás nem kedvező; ingerlékenyebbek, agresszívabbak lehetünk tőle, ráadásul többet vagy többen nyúlnak alkoholhoz vagy más élvezeti cikkekhez, emellett súlyosbodhatnak a depressziós, szorongásos tünetek, megnőhet az öngyilkosságok száma, és a sort tovább lehetne folytatni.
Miközben sokan még mindig a világjárvány okozta mentális egészségügyi kihívásokkal küzdenek, a szélsőséges, sőt példátlan hőségnek való kitettség súlyosbíthatja a pszichiátriai tüneteket
– nyilatkozta dr. Vivian Pender, az Amerikai Pszichológiai Társaság ( American Psychological Association – APA) elnöke.
Több tényező is hozzájárul ahhoz, hogy a mentális betegségben szenvedők különösen veszélyeztetettek, bizonyos gyógyszerek, például egyes antidepresszánsok és antipszichotikumok befolyásolhatják a szervezet hőmérséklet-szabályozását, további problémát jelent, hogy a pszichiátriai betegségek kezelésére használt fontos gyógyszerek hatékonyságát csökkentheti a hőség. Emellett a mentális problémákkal küzdők nagyobb valószínűséggel élnek szegénységben, illetve nagyobb valószínűséggel vannak olyan társult krónikus betegségeik, függőségeik, amelyek miatt nehezebben tudják megvédeni magukat a magas hőmérséklet káros hatásai ellen. Egy tanulmány ki is mutatta, hogy a súlyos pszichiátriai betegségekben szenvedőknél a halál kockázata 5 százalékkal nő minden egyes, körülbelül 18 Celsius-fok feletti 1 Celsius-fokos emelkedéssel.
Fotó: Nicolas Economou/NurPhoto via Getty Images
Persze nem csak a mentális betegség súlyosabb tüneteivel küzdő emberekre van hatással a hőség, a kutatások szerint az agynak az összetett kognitív feladatokért felelős területei a hőstressz miatt nem tudják olyan hatékonyan végezni a munkájukat. Egy bostoni diákok körében végzett vizsgálat szerint a hőhullám idején légkondicionálás nélküli szobákban tartózkodók 13 százalékkal rosszabbul teljesítettek a kognitív tesztekben, mint társaik, és 13 százalékkal lassabb volt a reakcióidejük. Ha pedig emberek a hőség miatt nem tudnak tisztán gondolkodni, nagyobb a valószínűsége, hogy frusztráltak lesznek, ez pedig agresszióhoz vezethet.
Forró napon jobban forr a bolond vér
– írja a Rómeó és Júliában William Shakespeare.
Forró fejjel
A Nature című szaklapban 2013 augusztusában megjelent összesítő tanulmány, amely a régészet, a kriminológia, a közgazdaságtan, a földrajz, a történelem, a politikatudomány és a pszichológia területéről érkező kutatásokat vetett össze. Ennek készítői arra a következtetésre jutottak, hogy a történelem során és világszerte a magasabb hőmérséklet, a kevesebb csapadék és a szárazság következetesen összefüggésbe hozható az erőszak növekedésével. „Nem számítottunk arra, hogy ennyi különböző kutató közel ennyire hasonló eredményre jut” – nyilatkozta Solomon Hsiang közgazdász, kutatásvezető.
Állítólag már a környezeti hőmérséklet egy-két fokos emelkedése is 3-5 százalékos ugrást eredményezhet az erőszakos cselekedetekben, és becslések szerint 2090-re az éghajlatváltozás akár 5 százalékos növekedést is okozhat.
Itt fontos megjegyezni, hogy ez nem azt jelenti, hogy aki trópusi éghajlatú országban él, az automatikusan agresszívebb, hiszen ők azért már megtanultak alkalmazkodni ezekhez a körülményekhez.
Hogy mik ezen jelenség mögött meghúzódó okok, az egy jó kérdés, számtalan kutató foglalkozott már ezzel a témával, és meg kell hagyni, egy nagyon összetett problémáról van szó, pszichológiai, társadalmi és biológiai tényezők egyaránt közrejátszanak benne.
Egyes szakértők szerint a forrófejű kifejezés nagyon is találó, az agyhőmérséklet, amelyet a környezeti hőmérséklet befolyásol, úgy tűnik, valóban összefügg az agresszív hangulati állapotokkal és az agresszív viselkedéssel, és mivel nagy melegben a szervezet több vért irányít a bőr felszínére, hogy lehűljön, feltételezhetőn így kevesebb vér jut az agyba. Vannak, akik szerint az is hatással van ránk, hogy nagy melegben nem tudjuk rendesen kialudni magunkat, miközben nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű pihenés mennyire fontos a testi, lelki és szellemi jóléthez.
De más fiziológiai, biológiai jelenségek is állhatnak a háttérben, 2017-ben tudósok felfedezték, hogy Finnországban a környezeti hőmérséklet összefüggést mutatott az egészséges önkéntesek és az erőszakos bűnözők vérében keringő szerotonin mennyiségével, ami arra utal, hogy a hőség megváltoztatja a szerotoninszintünket, ami viszont befolyásolja az agresszió szintjét.
Fotó: Ricardo Rubio/Europa Press via Getty Images
Egy másik elképzelés szerint a meleg időjárás növeli a tesztoszteronszintünket, ami agresszívabbá tesz minket – ez a tény részben azt is megmagyarázhatja, hogy a nappalok hosszabbodásával miért ugrik meg a szexuális és családon belüli erőszak előfordulása,
az Egyesült Államokban 12 százalékkal több kapcsolati erőszak történik nyáron, mint télen.
Vannak, akik szerint a frusztrációt az okozza, hogy a kánikula rengeteg kellemetlenséggel jár, és mivel az időjárásra nem nagyon tudunk befolyással lenni, a stresszt valami vagy valaki máson vezetjük le: például rádudálunk az előttünk a dugóban lassan haladó autósra vagy ráripakodunk a másik vásárlóra, aki indokolatlanul sokáig válogat a zsemlék között, vagy aki bevág elénk a sorban. Arról nem is beszélve, hogy egyes források szerint meleg időben az emberek nagyobb valószínűséggel értelmezik a semleges jeleket az ellenségességként, és ha ez nem lenne elég, kísérletekkel bizonyították azt is, hogy szélsőséges hőmérsékletek mellett az emberek kevésbé empatikusak, kevésbé hajlandóak segíteni másoknak.
Megint mások szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy nyáron az emberek is több időt töltenek a szabadban, amikor szép az idő, és ha több ember tartózkodik nyilvános helyeken, nagyobb a valószínűsége a kellemetlen, akár erőszakba torkolló szituációknak. Megint mások szerint szempont lehet az is, hogy nyáron nincsenek iskolák, és a fiataloknak több szabadideje van, és vannak, akik közülük nem feltétlenül hasznos és legális tevékenységekkel ütik el a szabadidejüket.
Szakértők szerint egyébként az is arra utal hogy a hőségtől agresszívebbek leszünk, hogy a magasabb hőmérséklet csak az erőszakos bűncselekményekre van hatással, míg a vagyon elleni bűncselekményeket nem befolyásolja. Emellett a bűnözők gyakran opportunisták, szeretik kihasználni az adódó lehetőségeket, és nyáron, amikor tömegekbe verődünk vagy hosszabb időre hagyjuk el otthonunkat, ezekből nincs hiány.
Ez csak rosszabb lesz?
Ami a jövőt illeti, nem jó hír, hogy a klímaválság miatt egyre gyakrabban fordulnak elő a szélsőséges hőmérsékletek, egyes források szerint háromszor forróbbak lettek a városok a nyolcvanas évek óta, és egy teljesen átlagos nyári nap lehet a jövőben a mostani durva hőség.
Mindez komoly következményekkel jár mind globális, mind helyi, mind egyéni szinteken, és sajnos nem a hőmérséklet az egyetlen tényező. Súlyos problémákat jelentenek az aszályok, az áradások, a tengerszint emelkedése, ezek mind csökkentik a rendelkezésekre álló erőforrásokat, ezek szűkössége pedig az előbb említett szintek mindegyikén konfliktusokat, ellentéteket szíthat.
