Van jövőnk ha a párom színesbőrű és más vallású?

 – olvasónknak a Hilda álnevet adtuk, és annyit még hozzáteszünk a levélhez, hogy elvált, harmincas éveiben járó nő az, aki a félelmeit írta le. A rasszok közötti szerelmi kapcsolat Magyarországon sosem volt könnyű kérdés, és úgy tűnik, jó ideig velünk is marad a probléma: az elfogadás és tolerancia egyetemes hiánya. Az előítéletek pedig olyan erősek olvasónkban is, hogy akár még a kapcsolat végét is jelentheti, ha nem tisztázzák együtt, ki mit is szeretne a jövőben. Ha neked is van olyan mondanivalód, ami kikívánkozik belőled a párkapcsolatoddal kapcsolatban, ha a szexuális életed problémás, ha a randis tapasztalataid szeretnéd megosztani, ha szeretnél konkrét segítséget kérni, akkor Sereg Tímea párkapcsolati mediátor és szexológus tanácsadó várja a leveled a timea.sereg@centralmediacsoport.hu e-mail-címre.  

Ledönthetetlen tabu: rasszok közötti szerelem 

Menjek vagy maradjak? Ez lehet az a kérdés, amit olvasónk újra és újra végigjárhat a gondolataiban. Az, ha valaki más, mint az átlag, kamaszkorban, fiatal felnőtt korban rendkívül vonzó is lehet sokak számára. Azonban felnőttként, amikor már komolyabb döntéseket kell hoznunk, amikor már esetleg túlvagyunk egy váláson is, és gyerekek is születtek, egészen más szemszögből nézheti valaki azt, ki is számára a vonzó. A rasszok közötti kapcsolatok is ilyenek, amíg esetleg tinikorban fel sem tennénk azokat a bizonyos kérdéseket, amiket olvasónk most feltesz, felnőttként már egészen más szempontok szerint mérlegelünk. Például, hogy mennyire játszhat szerepet a vallás a kapcsolatban, hogy mire lehet számítani a szomszédok, barátok, családtagok részéről, ha esetleg a karácsonyi családi vacsorára ténylegesen haza is vinnénk a színesbőrű szerelmünket. 

Természetesen a társadalmi szempontok, elvárások és a belénk ültetett tévhitek azok, amik miatt nehezebb lehet a mai Magyarországon más vallású, színesbőrű partnerrel együttélni. Más olyan országokban, városokban, ahol a lakosság összetétele kevésbé homogén mint nálunk, könnyebb dolguk van a pároknak. Ez nemcsak a feketék és fehérek közötti házasságokra lehet igaz, hanem az ázsiai és más rasszú emberek közötti partnerkapcsolatra is. A félelem, hogy nehéz lesz együtt, hogy nem tudjuk, mire vállalkozunk, ha igennel voksolunk a partner mellett, teljesen érthető ebben a helyzetben. De nem biztos, hogy rossz lesz, sőt az sem garantált, hogy bárki ezért megvetéssel, beszólással vagy egyéb más negatív reakcióval kísérné a kapcsolatot. 

forrás: getty images

A két ember viszont, akik benne vannak a szerelmi kapcsolatban, fontos, hogy kettejüket nézzék: ha az ember szeret valakit, akkor nem számít milyen színű a bőre. Akkor lehet jó hosszabb távon a szerelmi kapcsolat, ha képesek vagyunk a másikat elfogadni a hibáival, hiányosságaival együtt, sőt, az erősségeink és hiányosságaink valahol kiegyenlítik egymást. A belső tulajdonságok tehát sokkal többet nyomnak a latba, mint az, hogy kinek milyen színű a bőre. A családtagok véleménye bár tényleg hatással lehetnek a döntéseinkre, de ez az élet, amit olvasónk él, az ő saját élete, nem a szüleié és nem is a rokonoké.

Olvasónk a vallás miatt is aggódik, ami szintén érthető, sok-sok pár esetében például a házasságkötésnél is nehézséget okoz, ha egyikük evangélikus a másik fél pedig római katolikus. Ahhoz, hogy olvasónk tudja, mit vállal azzal, ha folytatja a kapcsolatot, érdemes lenne tájékozódni a partnere családjánál, anyósjelöltnél, lánytestvéreknél, mi mindenre is lehet számítani. Általánosságban igaz az, hogy azok, akik a hazájukat hátrahagyva európai városokban élnek, nem feltétlenül szeretnék folytatni azt az életet, amit korábban éltek – vagy legalábbis talán másféle módon, kevésb szigorúan, más szabályokkal. Arról is fontos lenne tájékozódni, hogy a partner életében a vallás mit is jelent, napi szinten, nagyobb ünnepek szintjén, és mire lehet számítani, ha esetleg összeköltöznének majd a jövőben. 

A nyílt, őszinte kommunikáció elkerülhetetlen, és olvasónk minél tovább halogatja ezt, annál nehezebben fog tudni rálátni racionálisan az élethelyzetére. Ilyenkor segíthet egy kívülálló is, akár egy objektívebben, racionálisabban gondolkodó barát. Ha ilyen nincs, akkor valamilyen szakember is segíthet, aki foglalkozik párkapcsolatokkal. Amennyiben sikerül átlendülni ezen az akadályon, és egymás mellett voksolnak, akkor később a közös életükbe beilleszthetik mindkettejük hagyományait, és kialakíthatják a saját, közös szokásaikat. A családtagok idővel hozzászoknak majd ehhez is.