Akár még egészséges is lehet, ha használjuk az ébresztőóra szundi gombját – derítette ki egy új kutatás. A tudósok bizonyítékot találtak arra, hogy miközben az emberek többsége rendszeresen használja a szundi gombot, ez a szokás nem károsítja észrevehetően alvásukat, mi több: néhány embert még éberebbé is tehet.
Tina Sundelin pszichológus, a Stockholmi Egyetem alváskutatója alkalmi szundikáló. Sok sorstársához hasonlóan ő is hallott a szundi állítólagos negatív egészségügyi hatásairól. Alaposabban utánanézve a dolognak azonban Sundelin
nem talált olyan adatot, ami alátámasztaná a mendemondákat.
„Alváskutatóként bizonyítékok után kutattam, de egyetlen tanulmányt sem találtam” – mondta a Gizmodónak.
Sundelin és kollégái két vizsgálatot végeztek az ügyben. Elsőként több mint 1700 embert kérdeztek ki alvási szokásaikról. A válaszadók 69 százaléka vallotta be, hogy használja a szundi gombot, illetve azt, hogy legalább egy alkalommal állított már be többszöri ébresztést. A szundikálók általában fiatalabbak voltak, mint a nem szundikálók, és nagyobb valószínűséggel voltak éjszakai baglyok. Arról is beszámoltak, hogy valamivel (körülbelül 13 perccel) kevesebbet alszanak hétköznap és többen panaszkodtak reggeli álmosságra. De ami a lényeg: a két csoport alvásának átlagos minősége közt nem volt szignifikáns különbség. „A szundi nyomkodásának leggyakoribb oka, hogy
az ember túl fáradtnak érzi magát ahhoz, hogy felébredjen.
Mások viszont azért szundikálnak, mert jól érzik magukat” – jegyezte meg Sundelin. A második vizsgálatban 31, bevallottan rendszeres szundikálót vizsgáltak egy alváslaborban, három nem egymást követő éjszaka során. Az első, bent töltött éjszakát követően egyes résztvevők úgy alhattak egy éjszakát, hogy reggel szundikálhattak is, a kontrollcsoport viszont nem tudott szundikálni. A következő napon az önkéntesekkel reggel és délután is egyszerű, kognitív teszteket végeztek.
A kutatók nem találtak lényeges különbséget az emberek stresszhormonszintjében, reggeli álmosságában, hangulatában és általános alvásszerkezetében, függetlenül attól, hogy szundizhattak-e vagy sem. Akiknek megengedték, azok átlagosan hat percet szundikáltak. Az emberek
valamivel jobb átlagot hoztak a reggeli teszteken, ha szundikáltak,
ami arra utal, hogy ez a rituálé éberebbé tette őket. A Journal of Sleep Research folyóiratban közzétett kutatás az elsők között vizsgálta a szundi hatásait. Eredményeik azonban jellemzően egy másik, tavaly megjelent tanulmány eredményeit igazolták, ami arra jutott, hogy a szundikálók nem alszanak lényegesen kevesebbet, és átlagosan nem is érzik magukat álmosabbnak, mint a non-szundikálók. Ennek alapján úgy tűnik, hogy a szundi nem károsítja azoknak az egészségét, akik rendszeresen élnek evvel a praktikával. A szerzők elmélete szerint a szundi akár adaptív viselkedés is lehet azoknak, akik szeretnek későn lefeküdni, vagy reggel több időre van szükségük a maradéktalan felébredéshez.
„Azoknak, akik nem szundiznak, nem javaslom, hogy kezdjék el a használatát, de azoknak, akik a szundikálást hasznosnak találják,
nincs miért abbahagyniuk, amíg nem viszik azt túlzásba
– mondta Sundelin. A szundival kapcsolatos jövőbeni tanulmányokat nagyobb mintán kellene végezni, esetleg a szundi hosszú távú hatásvizsgálatával együtt – tette hozzá. Sundelin és csapata most azt kutatja, hogy az alvás megzavarása hogyan befolyásolhatja ébrenléti viselkedésüket. Most az alvási tehetetlenség (amikor testünk és agyunk nem egymással szinkronban ébred fel) hatásait tanulmányozzák ügyelet közben alvó orvosok esetében.
