A házasság intézménye rengeteg kérdést felvet. Honnan tudjuk, hogy megtaláltuk a másik felünket, mi egy jó házasság alapja, hogyan lehet megmenteni, ha valami elromlott. Esetleg valóban nem több egy papírnál, és miért van az, hogy vannak, akik kizártnak tartják, hogy valaha is megházasodjanak. A Redditen férfiak vitatták meg ezt a kérdést, és elgondolkodtató válaszok érkeztek.
Vannak, akik boldog párkapcsolatban élnek, és úgy érzik, ehhez semmit nem tenne hozzá az, hogy össze is házasodnának.
Az, hogy nem vagyok házas, miért zárná ki azt, hogy olyasvalakivel vagyok együtt, aki mellett le akarom élni az életem?
– írta az egyik válaszoló.
„Mind jogi és mind társadalmi intézmény is baromságnak tartom. Ez nem jelenti azt, hogyha találok egy olyan lányt, akivel szeretném leélni az életem, akkor ne maradnék vele, csak nem fogom magam jogilag elkötelezni mellette vagy drága partit rendezni magunknak” – érvelt hasonlóan egy másik kommentelő.
„A barátnőmmel 17 éve vagyunk együtt, van egy 12 éves gyerekünk, soha nem voltunk házasok. Sokszor kerültünk olyan helyzetbe, amikor szakíthattunk is volna, és a házasság csak rontott volna a helyzeten” – támasztotta alá saját példájával az előzőket egy férfi.
És ha már az élet végéig tartó szerelemről is van szó, sokan szokták felhozni érvként a házasság mellett azt, amit a gyermekvállalás mellett is szoktak, vagyis, hogy ha nincsen házastárs vagy gyerek, akkor majd nem lesz, aki gondoskodjon rólunk idős korunkban.
„Miért lenne szükségem házastársra azért, mert egyszer én is megöregszem? Ez a legfurcsább ok, amit valaha hallottam. Ha valaki szeret téged, akkor veled marad akkor is, ha hivatalosan nem kötötték össze az éleket, és a házasság sem jelent semmit, hiszen el is lehet válni. Szerintem a házasság nem sokat változtat, legalábbis pozitív irányba. Ha a kapcsolat remek, akkor házasság nélkül is remek lehet, ha pedig nem az, akkor a házasság nem fogja varázsütésre jobbá tenni” – szögezte le az egyik kommentelő, de más is megfogalmazott hasonló gondolatokat.
Talán senkit nem lep meg, de rengetegen vannak, akik múltbéli tapasztalataik miatt mondanak nemet a házasságra, legyen szó akár a szüleik, akár az ismerőseik, akár a saját kapcsolataikról.
„Olyan ember mellett nőttem fel, akiket a házasságuk megnyomorított, és emiatt át kellett gondolnom, hogy én magam szeretnék-e megházasodni, és úgy döntöttem, hogy ez nem nekem való” – árulta el egy férfi az okát annak, ő miért nem hajlandó hivatalosan összekötni az életét senkivel.
„Nem láttam még olyan házasságot, ami meghozta volna a kedvemet. A szüleim elváltak, a barátaim elváltak, akik mégsem, azok állandóan jelentéktelen dolgokon veszekednek és vitatkoznak.”
„Azt hiszem az az egyik oka annak, hogy nem akarom megházasodni, a másik pedig az, hogy az esküvő hatalmas pénzkidobás…Majdnem jobb pénzügyi döntés az, ha fogom a megtakarításaim felét és elmegyek egy kaszinóba. Persze ez egy hatalmas általánosítás, és rengeteg nagyszerű nő van. De rá merek lépni erre a házasságnak nevezett aknamezőre, ha van rá esély, hogy elveszítem egy karom és egy lábam? Kétlem” – kontrázott egy másik válaszoló.
Saját példámon tanultam meg, hogy csak azért, mert valaki tett egy ígéretet, még nem biztos, hogy megbízhatsz benne, nem biztos, hogy valóban szem előtt fogja tartani a te érdekeidet
– írta le röviden saját tapasztalatait egy kommentelő.
Az, hogy a házasságok jelentős része válással végződik, szintén riasztó többek számára. „A házasságok körülbelül felének válás vége, és ha vannak is, akik együtt maradnak, még lehetnek boldogtalanok vagy lehet, hogy bántalmazó kapcsolatban élnek. Szóval minden szempontból rossz ötlet, és igazi kérdés az, hogy miért akar bárki is megházasodni?” – tette fel a kérdést az egyik hozzászóló.
„Fiatalabb koromban csak arra vágytam, hogy jó férj és jó apa legyek. Bár az utóbbi sikerült, az előbbiben már nem vagyok biztos. Úgy értem, egyáltalán nem voltam rossz férj, a volt feleségemmel katasztrofális volt a kapcsolatunk, néhány év után vége lett. Kezdetben azt hittem, hogy végül megnősülök, és az utolsó barátnőmmel is közel jártam hozzá. Mindent megadtam neki, amit csak tudtam, és még mindig nem volt elég. Mindezek után nem igazán vágyom arra, hogy újra házas legyek, vagy akárcsak párkapcsolatban éljek. Jelenleg idős édesanyámat ápolom, és ha elveszítem, azt tervezem, hogy a hátralévő időmet egyedül töltöm”
– mesélte el saját történetét egy rossz házasságon már túllévő férfi.
Persze bőven akadnak olyanok is, akik szerint idejétmúlt hagyomány, és ezért nem akarnak házasodni. „A házasság a szeretet abszolút ellentéte, egy szerződés, amelynek célja a vagyon és annak az elosztása, kapzsiság és hiúság, amely hűségnek és szeretetnek álcázza magát, egy ósdi dolog abból az időből, amikor az embereknek még nem volt annyi joguk, mint most.”
Más is felvetette, hogy az idők változnak, igaz, ő máshonnan közelítette meg ezt. „A modern házasság intézménye egy csőd. Azzal, hogy egyre inkább az egyéni én kerül előtérbe, a házasság lényegében egy végeláthatatlan randevúvá vált, ami bármikor véget érhet. Úgy tűnik, senki sem akar kommunikálni, együttműködni vagy kompromisszumot kötni ahhoz, hogy életben tartson egy házasságot. Azok a napok, amikor a házaspárok aranylakodalmat ünnepeltek, elmúltak. És miért nem akarok megházasodni? Semmit sem nyerek vele, viszont potenciálisan mindent elveszíthetek”
Vannak olyanok is, akik egyszerűen csak szeretnek egyedül lenni, és ezért nem vágynak arra, legyen egy házastársuk. „Introvertált vagyok, szükségem van az egyedüllétre a lelki békémhez. Nem is vagyok magányos, nem érzem azt, hogy feltétlenül találnom kell egy társat. Persze semmi bajom a házassággal vagy a randizással. Ha pedig megöregszem és legyengülök, az első busszal megyek haza.”
“Nehezen tudok kompromisszumokat kötni egy kapcsolatban, és többször is rosszul választottam. Persze én sem vagyok tökéletes, számomra kimerítő kapcsolatban élni, nagyon introvertált vagyok és megszoktam, hogy hosszú ideig egyedül vagyok. Azt hiszem, hogy jobb, ha szingli maradok, és elfogadtam ennek a hátrányait is” – érkezett egy, az előzőhöz hasonló indoklás.
Mit mond a szakértő?
Dr. Lee Baucom párterapeuta szerint előfordulhat, hogy valakinek tényleg nem való a házasság, ahogyan az is, hogy időzítés vagy éppen a partner pont nem megfelelő a számára. „Ne házasodj akkor, ha nem szerelemből tennéd vagy azért, mert készen állsz elköteleződni, hanem mert úgy tűnik, hogy itt az ideje, hogy ez a következő lépés. Ahogyan akkor sem, ha abban reménykedsz, hogy a leendő házastársad majd boldoggá tesz. Ez nem az ő feladata” – tette hozzá.
Megjegyezte, hogy nem bölcs dolog megházasodni, ha úgy érezzük a párunk, a család, a barátok vagy valamilyen más külső ok kényszerít rá, ahogyan akkor sem, ha úgy érezzük, nem állunk készen a családalapításra. „Egyszerűen nem tisztességes a másik emberrel szemben, ha míg ő úgy érzi, készen áll arra, hogy elkötelezze magát mellettünk, de ez nem kölcsönös” – tette hozzá dr. Baucom.
A szakértő szerint egyébként a házasságot lélektanilag máshogy éljük meg, mintha csak együtt élnénk valakivel, de ez nem jelenti azt, hogy mindenkinek ki kell mondani a boldogító igent, ha egy pár boldog úgyis, hogy nem házasodtak össze, ha nem akarják hivatalosan is összekötni az életüket, akkor erre nincs is szükség.
„Az igazi problémát az jelenti, amikor az egyik házasodna, a másik pedig nem. Az ebből eredő súrlódások gyakran destabilizálják a kapcsolatot. A megoldás azonban nem a házasság, hanem annak kiderítése, hogy miért gondolkodnak másként erről a kérdésről” – jegyezte meg.
Felmerülhet az a kérdés, hogy a férfiak jobban vonakodnak-e a házasságkötéstől. „Azt hiszem, a nőkre még mindig erősebb nyomás nehezedik, velük szemben erősebb az elvárás, hogy házasságot kössenek és családot alapítsanak. Természetesen a férfiak felé is van ilyen elvárás, de nem annyira hangsúlyos. Most egyébként egy átmeneti időszakban vagyunk, az emberek egyre tovább várnak a házasságkötéssel vagy úgy érzik, nekik más úton kell járniuk.”
Lee Baucom meglátása szerint egyébként nem kell félni attól, hogy a házasság válással ér véget, tapasztalatai szerint ugyanis az emberek sokkal megfontoltabbak, tudatosabbak, sokan tényleg csak akkor mondanak igent, amikor úgy érzik, biztosra mehetnek.
“Sokan megváltoztatták a házassággal kapcsolatos elvárásaikat, új szabályokat és szerepeket alkottak meg. Ez részben annak köszönhető, hogy úgy nőttek fel, hogy látták, ahogy a régi elvárások milyen borzalmas házasságokhoz vezettek. Végignézték, ahogy a szüleik és a barátaik szülei szenvedtek a kapcsolataikban, és annak érdekében, hogy nekik ezt ne kelljen átélniük, vagy letesznek arról, hogy megházasodjanak, vagy komolyabban veszik ezt a kérdést, sokkal jobban átgondolják a helyzetet.”