Az év első hónapja az esetek többségében arról szól, hogy különböző fogalmakat kötünk, elhatározzuk, hogy életmódot váltunk, visszatérünk a konditerembe, ráadásul még a munkahelyünkön is vissza kell rázódnunk az állandó körforgásba. De nem csak ez. Az elmúlt években egyre népszerűbb a “januhairy”, avagy szőrös január kezdeményezés, ami hasonlóan a “no shave november“- hez, arra buzdítja a nőket, hogy egy hónapra tegyék le a borotvát és növesszék meg testszőrzetüket.
Amikor még tudtunk élni borotva nélkül…
Tanulmányok szerint a testszőrzetnek egyértelmű biológiai céljai vannak az állatvilágban: így például a hő megtartása, a szexuális dimorfizmus, a párok vonzása, vagy például a napfény visszaverése. A női testszőrzet mindig másodlagos szexuális jellemző volt, a társadalom mégis nőietlennek, sőt, olykor még “undorítónak” is találja, amivel nők ezreire, sőt millióira gyakorol nyomást.
A szőrtelenítés már az ókori hinduk körében is elterjedt volt; az ókori egyiptomiak pedig még a hajukat is leborotválták, hogy megússzák a tetvesedést. És legyen bármilyen hihetetlen, a lábszőrzet eltávolításához már ekkor is méhviaszos és lúgos szőrtelenítő krémeket használtak. Vagyis, ez azt jelenti, hogy a szőrtelenítés mindig is jelen volt a különféle kultúrákban, ám a nőiesség fontos részéve csak 1915 és 1945 között vált. Ha felcsapnánk egy korabeli női magazint, azt látnánk, hogy a nők többsége teljes magabiztossággal pózolt szőrös testrészekkel az újságok címlapjain, ám a világháború mint oly sok másban, ebben is drasztikus változást hozott.
A 20. század első évtizedeiben ugyanis a ruhák egyre csak rövidülni kezdtek, aminek oka nemcsak a divat, hanem a világháború alatti szövethiány volt.
A 19 éves Sophia Loren a Mirror fotóján, 1954-ben (Fotó: Mirrorpix via Getty Images)
Mindez komoly lavinát indított el, hiszen a társadalom fokozatosan meggyőződött arról, hogy a természetes szőrzet “nőietlen”, “abnormális” vagy csak szimplán furcsa. Nem segítettek sokat a legkülönbözőbb borotvareklámok sem…Így aztán szép lassan a “szexi nő” fogalma összefonódott a csupaszra borotvált bőrrel is. És bár a második feminista hullám alatt a szőrös testrészek egy rövid ideig ismét elfogadottabbá váltak, nem sokkal később a borotválkozás már nem csak preferált, de általános tevékenység lett.
A csupasz női test vonzóbb?!
Egy, a Brandeis Egyetem által végzett kutatás során azt vizsgálták, vajon a férfiak számára miért vonzóbbak azok a nők, akik szőrtelenítenek. A kutatásban 21 alany vett részt, akiknek hasonló adottsággal rendelkező nők testrészeiről mutattak fotókat. A vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy a csupasz, szőrtelenített női testeket/testrészeket sokkal fiatalabbnak saccolták a megkérdezettek, a tanulmány szerzői pedig összefüggést találtak a szőrtelenítés és a fiatal nők szexualizálása között.
Egy kampány, ami normalizálni próbálja női testszőrzetet
Biztosan sokak emlékeznek még rá, amikor Julia Roberts hónaljszőrzete kivillant a ruhája alól 1999-ben. Az eset akkor hatalmas visszhangot váltott ki; másnap már szinte a világ összes címlapján virított. A színésznőt az eset után sokan a feminizmus éllovasaként kezelték, ám ő nem sokkal később bevallotta, hogy az egész pusztán a véletlennek volt köszönhető.
Julia Roberts a Sztárom a párom londoni premierjén (Fotó: Fred Duval/FilmMagic)
Az utóbbi években egyébként egyre több híresség áll ki a női testszőrzet mellett: így például Miley Cyrus, vagy Amandla Stenberg. Tavaly azonban olyan nagyvállalatok is beálltak a kezdeményezés mellé, mint a Nike, vagy a No7, amikor modelleik szőrös végtagokkal szerepeltek a fotókon. Ám míg a médiában egyre több híresség vállalja a természetességet, a hétköznapokban továbbra is kevesen vannak azok, akik követik a példájukat. (Persze mindehhez hozzátartozik, hogy a már kialakult normák lassan változnak, na meg a nők között is megoszlanak a vélemények.)
A Januhairy mozgalmat két diák, Laura Jackson és Ruby Jones indította el 2019-ben. A kampánynak egy Instagram-oldalt is létrehoztak, aminek köszönhetően már több tízezer nő állt be a kezdeményezés mögé. A mozgalom alapítói nemrég pedig arról beszéltek a CNN-nek, hogy mindez hogyan is változtatta meg a saját önképük, illetve önbecsülésük alakulását.
Egy szerep miatt növesztette meg szőrzetét
Laura a lapnak felidézte egyik egyetemista emlékét: akkoriban egy olyan színdarabon dolgozott, amit ő írt és szerepelt is benne. A darab azt a nyomást igyekezett közelebb hozni a nézőkhöz, ami a nőkre nehezedik nap, mint nap, miközben igyekeznek betartani a különféle szépségideálokat.
A show részeként növesztettem ki először a testszőrzetem. Nem tettem volna meg, ha nem lett volna ilyen ösztönzés az életemben
– emlékezett vissza.
A fiatal nő elmesélte, korábban számára is idegen gondolat volt, hogy elhagyja a borotvát, de az az időszak nem várt fordulatot hozott az életébe. Azt mondja, mindez arra kényszerítette, hogy újragondolja a testéhez való hozzáállását: “Amikor látom a szőrzetem, az önmagam iránti szeretetemre emlékeztet.”
Laura Jackson (Forrás: @januhairy)
Attól, hogy valaki borotválkozik, már nem is lesz feminista?
A lány hangsúlyozta, hogy a mozgalom nem arról szól, hogy “megszégyenülve”, vagy rosszul érezzék magukat, akik úgy döntenek, hogy borotválkoznak és megválnak szőrzetüktől. A kampány nem a borotválkozásról, hanem sokkal inkább a választás lehetőségéről szól.
Fontos, hogy a nőknek legyen választási lehetőségük, és ne azért ragadjanak borotvát, vagy gyantát a kezükbe, mert szeretnének megfelelni az eléjük támasztott elvárásoknak, hanem azért, mert valóban így érzik komfortosan magukat a bőrükben.
„Akkor borotválkozz, amikor csak szeretnél. Vannak olyanok, akik támogatják a Januhairyt, de mellette a borotválkozást is, sőt, férfi támogatóink is akadnak. Ez nemcsak a testszőrzetről szól, hanem arról is, hogy beszélgetést építsünk a téma köré.”
