Kellner Dénes nem ismeretlen a társkeresők világában, a nevéhez fűződik az egykori, úttörőnek számító lovebox.hu online társkereső az internet hőskorából, a 2000-es évek elejéről. Dénes egyébként programozó, de a mai napig élénk figyelemmel kíséri a társkeresőket, mostanában – bár ezúttal nem programozóként – a Man4you szolgáltatás mögé állt, ami tulajdonképpen egy férfikölcsönző nőknek.
Megváltozott párkapcsolatok
A Man4you nem a mai értelemben vett escort szolgáltatás, a szex nincs a képletben, csupán nők bérelhetnek maguk mellé férfi kísérőket programokra. A férfiak sem modellek, hanem hús-vér pasik a valóságból, akik önként jelentkeznek kísérőnek az oldalon. Az interjúnk során Kellner Dénessel és a Man4you oldalon regisztrált két férfi kísérővel – akik nem szerettek volna névvel-arccal szerepelni, hívjuk őket Zolinak és Mártonnak – beszélgettünk, hogy bepillantást kapjunk a szolgáltatás működésébe és hátterébe.
„A társkeresők világába úgy kerültem annak idején, hogy hittem abban, hogy egyszer lesz feleségem. Ez mára már elmúlt” – kezdi a történetét Dénes.
Nagyon megváltozott az általános felfogás a párkapcsolatokról. A klasszikus, éljünk együtt 40 évig és főzzünk egymásra már nem az egyedüli opció.
Dénes szerint a nőknek és a férfiaknak is ugyanolyan fontos, hogy az időbeosztásukba beleférjenek az emberi kapcsolatok is, ami nem minden élethelyzetben kivitelezhető. Lehetnek olyan szakaszok az életünkben, amikor szükségünk van egy szolgáltatásra, ami nem párkereső, hanem társaságot tud biztosítani, amikor épp kell.
Nem szexről szól
„Nem vagyunk helikopteres erkölcsrendészek” – válaszolja Dénes arra a kérdésre, hogy ebből a szolgáltatásból hogyan tudják kivenni a szexet. „Nem repülünk oda a felhasználóink fölé, hogy mit csinálnak együtt, de egyáltalán nem a szexről szól ez a közvetítés, sőt, mögötte a tartalom pont az úriemberségről szól, hogy szeretnénk, ha visszatérne a köztudatba, hogy egy férfi úgy is együtt mehet programokra egy nővel, hogy nincs szexuális szándéka vele. Mert úgy látjuk, hogy ez mostanában nagyon hiányzik. És a nők ezt mondják is, hogy hol vannak azok az igazi férfiak, akik felsegítik a kabátot, meg hol vannak a James Bondok.”
Itt vannak a James Bondok velünk, csak mintha nem lenne értéke annak, hogy valaki gentleman. És ezt próbáljuk visszahozni.
„A programok egészen változatosak lehetnek, van olyan, aki borkóstolóra keres egy estére férfi partnert, míg más esküvőre szeretne kísérőt, mert nemrég szakított és nem akar ismerkedni, de egyedül sem akar menni” – mondta el Márton. De előfordul az is, ami épp történik Zolival és Mártonnal, miután két nő megkereste őket az oldalon keresztül, hogy kísérjék őket el egy üzleti konferenciára, ahova így négyesben mennek. A férfiaknak egyébként nem kötelező elfogadni a nők megkeresését, ahogy Zoli mondja, először beszélgetnek az oldalon keresztül, illetve telefonon váltanak pár szót, és az alapján dönt arról, hogy elvállalja a munkát vagy sem.
Ez az escort nem az az escort
Ezt a szót ma már kicsit más jelentésben használjuk mint régen, most már feltételezzük, hogy szexuális szolgáltatást is nyújt, aki escortként dolgozik, míg eredetileg tényleg csak kísérőt, kíséretet jelentett.
Adott esetben ez lehetett fegyveres kíséret, mint azt bizonyítja ez az idézet a Hazánk s a Külföld című egyik 1868-as számából: „Mintegy 400-an követtük a fölhívást, de alig hagytuk el a tábort, oly escort között találtuk magunkat, mely a mienket fölülhaladta, mert valamennyi tiszt számára volt egy német katona kiküldve, de a többiek künn maradtak a táborban, s kísérőink pedig oly barátságosak voltak velünk, hogy midőn néhányan megkísértettük a visszamenetelt, szuronnyal feleltek.”
És persze előfordul, hogy maga az ügyfél nem vágyik az intim együttlétre. „Időről időre mindenki meglepődik, mikor elmondom, hogy az ügyfeleim zöme nem is annyira szexre, mint az azt megelőző beszélgetésre és odafigyelésre vágyik” – nyilatkozta korábban egy ausztrál lapnak egy escortként dolgozó férfi.
„Meg kell legyen a kölcsönös szimpátia” – teszi hozzá Márton, aki nem szeret csetelni meg levelezni, egyből telefonál és még a kísérés előtt egy ingyenes találkozót is szeret tartani, ahol mindkét félnek kiderül, hogy akarnak-e együtt tölteni egy közös programon négy-öt órát. És ha megvan a szimpátia, azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy egy nyaralásra is elkísérjenek valakit, amennyiben ez a kérése.
„A hagyományos értelemben vett kísérő vagyok”
Hogyan találtak rá a férfiak erre a szolgáltatásra, és miért jelentkeztek? Mártonnál egyszerűbb a helyzet: ismerte régről Dénest, aki mesélt az új projektről neki, és mivel épp szingli és szeret programokra járni, ezért kapóra jött neki a lehetőség, hogy regisztráljon. Zoli az interneten találkozott a Man4you hirdetésével, amiben magára ismert, és bár a civil foglalkozása miatt nem akarja, hogy a környezete tudjon róla, mert biztos benne, hogy félreértenék a helyzetet, úgy érezte, kipróbálja magát kísérőként. Ahogy Zoli fogalmaz:
Alapvetően a hagyományos értelemben vett kísérő vagyok – tehát a társaságomat adom, az időmet, a kedvességemet, a gentleman énemet, és úgy gondoltam, hogy ez ténylegesen én vagyok, úgyhogy felregisztráltam, hogy lesz, ami lesz, kipróbálom.
Zoli felkérései között jelenleg az esküvő mellett egy üzleti vacsora is van, amire a közeljövőben kerül majd sor. A gyakorlatban a folyamat úgy történik, hogy a regisztrált előfizető nők látják a férfiak adatlapját, és választanak a leírás és kép alapján kísérőt maguknak. A kapcsolatfelvétel, a választás tehát a nő kezében van, ő ír először a férfinak, aki csak az első üzenet után láthatja a nő profilját.
„Látok minden információt, ugyanúgy, ahogy ő rólam” – avat be a részletekbe minket Zoli. „Az első üzenetben a hölgy leírja azt, hogy pontosan milyen alkalomra keres kísérőt, én ezek után válaszolhatok neki, és onnantól kezdve elkezdjük megbeszélni a részleteket, illetve a pontos információkat, akár telefonszámot cserélünk, aztán ott is tudjuk folytatni a beszélgetést. Igazából a hölgyek társasági igényeit elégítjük ki, de persze bármikor mondhatok nemet, de egyébként én elég nyitott vagyok, jelenleg nem tudok olyan programot mondani, amit nem vállalnék el. Nyilván a helyzet adná.”
Márton is alátámasztja Zoli szavait, hasonló mentalitással áll ennek a munkának: „Beszéljük meg, hogy mit szeretnél, és utána eldöntjük, hogy tud-e működni. Nekem is fontos, hogy kompatibilis legyen a felkérés velem és a nővel is. Aztán meglátjuk, hogy hogyan alakul a történet.
Például azok a hölgyek, akiket kísérünk majd a konferenciára, azért keresnek kísérőt, mert ilyen szituációkban a férfi kollégák, amikor ittasak, elkezdenek nyomulni és a segítségünkkel ezt szeretnék a nők elkerülni.
Ehhez abszolút örömmel csatlakozom. Elváltam, 49 vagyok, úgyhogy én most épp ráérek ilyen programokra abszolút. Azért regisztráltam fel, mert buli.”
Itt a nő fizet
Mindezt nem ingyen vállalják a férfiak, itt a nő fizet mindent a kísérőnek a program során, és egy óradíjban is megegyeznek még az esemény előtt. Ez még Mártonnak és Zolinak is furcsa egyelőre, pedig teljesen jogos, hogy egy szolgáltatásért pénzt kérjenek – az összeget pedig mindenki egyénileg szabja meg, nincs egységes irány.
A Man4you nem is vesz részt a kifizetésekben, nem szed jutalékot a kísérők béréből sem, csupán a regisztrációhoz szükséges előfizetés a bevételük, amit minden hónapban fizetnek a nők és férfiak is. Zoli erről úgy gondolkodik, hogy teljesen egyéni megegyezés kérdése az árazás. „Úgy gondolom, hogy mindenki számára megfizethetően is meg lehet ezt oldani” – teszi hozzá Zoli. „De alapvetően teljesen egyéni igényekre szabott, attól is függ, hogy milyen programra, milyen időben történik a megkeresés, a munka.”
Rent-A-Gent
A férfikölcsönző egyébként nem új találmány, bő száz éve is volt ilyen szolgáltatás. A New York-i Lyric Theatre igazgatója is kínált ilyen lehetőséget a női színházlátogatók részére.
„abból a tapasztalatból indult ki, hogy különösen téli időben a magános idősebb nők, akármennyire szeretnének is színházba járni, inkább otthon töltik estéiket, semhogy egy magukban térjenek haza késő éjjel. A Lyric színház igazgatója hirdetést tett közzé a lapokban, amelyben jelentkezésre szólított föl »fiatal, jónevelésű és előkelő modorú, korrekt urakat«. Nem kevesebb, mint négyszáz vállalkozó jelentkezett nyomban…Az őrcsapat tagjainak tisztességéért és megbízhatóságáért a színház teljes felelősséget vállal. Teheti is, mert az őröket alaposan megfizeti. Két dollárt, vagyis tíz koronát kapnak esténként. Takaros, kék egyenruhában járnak, szép alakú sapkával, amelyen aranyosbetűkkel ragyog a felírás : »Lyric-Theatre Escort«. A színház ötlete eddig fényesen bevált..”
– írta Az Ujság egy 1907-es számában.
Vannak olyan férfikölcsönzők is, ahol valamilyen ház körüli munkára lehet felbérelni valakit, de természetesen elterjedtebb az, hogy tényleg csak kísérőre, társaságra van szükség. Japánban már évekkel ezelőtt is nagyon népszerű volt ez a lehetőség, 2013-ban pedig az Egyesült Államokban elindult a Rent-A-Gent. Igaz, mintha már évek óta nem frissültek volna a közösségi oldalaik, pedig a 2010-es években rengeteg cikk született róluk.
A honlapjuk mindenesetre még elérhető, itt pedig a következőket állítják arról, hogyan született meg az ötlet: „Részt vettünk néhány unalmas leánybúcsún, ahol az ajtóban megjelenő srác egyáltalán nem hasonlított az általunk választott srácra, és egy 5 perces beszélgetés is kihívás volt. Vagy rendeltünk egy 180 centis modellt, és kaptunk egy 180 centis szőrös vadállatot. És ott volt egy exünk születésnapi bulija, ahol egyikünk a legjóképűbb pasival akart megjelenni, de senkit nem talált a határidő miatt.”
A Rent-a-Gent vetélytársaként emlegették egykor a ManServant nevű szolgáltatás, ami úgy tűnik, még talpon van, még mindig lehet tőlük bérelni férfiakat, ha szeretnénk, hogy valaki lesse minden kívánságunkat, vagyis majdnem mindet, nincs sem vetkőzés, sem szex, az ilyen és ehhez hasonló kéréseket tiltja a szabályzat. Hozzá kell tenni, a servant, vagyis a cseléd, szolga szó nem biztos, hogy mindenki szerint jó választás, bár értjük, az ígérik, hogy a férfiak királynőként kezelik az ügyfeleket.
Az igazi férfi kifejezés többször felmerült a beszélgetés során, ezért megkértük a három férfit, hogy próbálják megfogalmazni, számukra mit jelent ez. Dénes szerint mindenkiben ott él az igazi férfi, és úgy érzi, nem szabad veszni hagyni a férfiakban élő gentlemanséget – neki ez a fő célja a Man4you szolgáltatásával is. Márton értelmezése szerint nem definiálható az igazi férfi fogalma, mert minden nőnek és férfinak mást jelent, ezért nincs erre egy általános válasz.
Én vagyok az igazi férfi a saját szemszögemből, ami alapján az az igaz férfi, aki felelősséget tud vállalni a döntéseiért
– mondja Márton, hozzátéve azt is, hogy az igazi férfiséghez tartozik még a szemében az is, hogy empátiával tudja a párja szemszögéből látni a helyzetet.
Mint elmondták, ez is ugyanolyan valós találkozó, mintha nem a szolgáltatáson keresztül ismerték volna meg egymást. Hozzá kell tenni, nyilván nekik sem mindegy, hogy kivel kell majd hosszú órákat eltölteni, fontos, hogy jól érezzék magukat egymás társaságában. És ez nem (csak) a külsőségekről szól. „Sokféle kémia van, és ugyan nálam is vannak határok, eddig mindig szerencsém volt” – osztotta meg velünk Márton.
A vonzalom kiszámíthatatlan
És mi történik akkor, ha a kölcsönös szimpátia helyét átveszi valamelyik sokkal komolyabb érzés? „A vonzalom az néha onnan jön, ahonnan nem is gondolnánk. Teljesen kiszámíthatatlan. Ha úgy alakul, akkor nem zárkózom el az intimitástól. De alapvetően nem ez lenne a cél. Nagy probléma, hogy nem nagyon járok olyan helyekre, olyan közegbe, ahol ismerkedni lehet, ahol olyan nők is vannak, akik közül lehetne választani. Szóval nem állnék a szerelem útjába, bár az a Man4you karrierem végét jelentené. De ez nem probléma, hiszen egyikünk sem ebből él, nekem ez úgymond szórakozás” – mondja Márton. Persze elképzelhető, hogy egy barátnő nem kifogásolja, hogy kísérőként (is) dolgoznak. „Alkalmazkodunk, az a fontos, hogy mindenkinek jó legyen” – tette hozzá.
Mártonhoz hasonlóan nagyon sokan szembesülnek azzal a problémával, legyen szó akár nőkről, akár férfiakról, hogy nem tudnak hol ismerkedni. Ugyan ráfoghatnánk ezt a világjárványra, és annak utóhatásaira, de valójában ez nem új keletű probléma. „Már a Loveboxnál is voltak tematikus bulik, amik ürügyet adtak a találkozóra, ahol ki is alakultak kapcsolatok” – véli Kellner Dénes. „Adni kell egy alternatívát, mert az elzárkózás nem válasz semmire, nem halhat ki az emberiség. És ezt tudom tanácsolni mindenkinek, aki ilyen cipőben jár, csatlakozzanak egy klubhoz, pár hét alatt rengeteg ismerősöd lesz, és még partnert is találhatsz” – teszi hozzá.
Az Eurostat adatai szerint Magyarországon a 25 és 49 év közötti, gyermektelen nők 7,2 százaléka él egyedül, míg a férfiak esetében ez 12,1 százalék, az uniós átlag pedig a nők esetében az arány 11,1 százalék, a férfiaknál pedig 18,7 százalék. Ami az egyedülálló szülőket illeti a 25 és 49 év közötti, gyermektelen nők 4,4 százaléka él egyedül, míg a férfiak esetében ez 0,5 százalék, az uniós átlag pedig a nők esetében az arány 6 százalék, a férfiaknál pedig 1,1 százalék.
Nemrég egyébként készült egy felmérés arról, hogy melyek legjobb országok a világon, ha egyedülálló nőként próbálunk boldogulni. Az első helyen Izland végzett, Magyarország pedig csak 31. lett, ami majdnem a mezőny végét jelenti.
Az internetet böngészve szembesülnünk kell azzal, hogy a nőknél a szégyenérzet is szerepet játszik abban, hogy nem szívesen vennének igénybe ilyen szolgáltatást, a társadalom sok kérdésben nem túl elnéző. Kellner Dénes szerint ez idővel megváltozik majd. „Az egyik hölgy úgy kezdte a levelét, hogy nagyon zavarban van. Ez érthető, ez egy teljesen új dolog, de szerintem idővel hozzászokunk majd, és ha hagyománya lesz, akkor a szégyenérzet eltűnik” – mondja Kellner Dénes.
Felmerül a kérdés, hogy a férfiaknak nem lenne-e igénye hasonló szolgáltatásra? Kellner Dénes szerint jó lenne, ha mindkét nem számára elérhető lenne a lehetőség.
„Az egyenjogúság, az egyenlőség szerintem akkor jön el, hogyha egy nő is mondhatja azt, hogy »ne haragudjatok, nincs időm annyit barátkozni, nincs valaki, aki elkísérne valahova?« Egyébként folyamatban van a Lady4you fejlesztése is, amely férfiaknak szóló szolgáltatás, ahol nőt ugyanilyen feltételekkel, szex nélkül lehet bérelni” – mondta el Kellner.
A Man4you-ra jelentkező férfiakat egyelőre nem szűrik, bárki regisztrálhat, de persze a nők jelezhetik feléjük az online ügyfélszolgálaton, ha kifogásuk van, valamint az oldalon belül is lehetőségük van értékelni és véleményezni az adott kísérőt. Ha valaki nem viselkedik megfelelően, azt véglegesen kizárják.
Kellner Dénes szerint fontos lenne megérteni mindenkinek, hogy a férfiakat nem feltétlen vezérli mindig hátsó szándék, amikor találkoznak egy nővel, sokszor ők is csak társaságra vágynak, meg akarják hallgatni a másikat felet, vagy meg akarják osztani a saját gondolataikat. Nagyon erős stigma kapcsolódik a kísérőkhöz, ennek feloldása pedig igényli a határozott kommunikációt, aminek része lehet a férfikölcsönző elterjedése is.