Az egyéjszakás kalandok sokféleképpen elsülhetnek, valamelyikből házasság lesz és gyerekek, van, amelyikről legszívesebben a barátainknak sem beszélnénk. Ugyan a koronavírus-járvány miatt befellegzett az alkalmi kapcsolatnak, túllendültünk ezen az időszakon.
Egy felmérés szerint az európaiak 66 százaléka vallotta be, hogy volt már legalább egy egyéjszakás kalandja, de – ez talán nem sokakat lep meg – van némi különbség abban, hogy a nemek ezt hogyan élik meg, a férfiak több mint 38 százaléka számolt be arról, hogy nagyon elégedett volt a légyottot követően, míg a nőknél ez az arány csak 16 százalék volt.
És mi a helyzet akkor, ha utólag rossz ötletnek bizonyult belemenni egy ilyen kalandba, hogyan kell pontot tenni az ügy végére? Nos, mint minden esetben, igazi felnőtt módjára, kellő érettséggel kellene kommunikálni a másik féllel, de mivel a legtöbb esetben egy idegenről van szó, a legtöbben a menekülést választják, még akkor is, ha ez is vezethet kínos helyzetekhez. Következzen is erre egy pár példa a Vice jóvoltából.
Fotó: Getty Images
Ezt szem előtt tartva beszélgettünk hét olyan emberrel, aki már dobott egy egyéjszakás kalandot. A neveket a magánéletük védelme érdekében megváltoztattuk – nagyon-nagyon igyekeztünk nem ítélkezni felettük.
Cara egy karácsonyi buliban olyasvalakivel jött össze, akit nem is kedvel. „Azt mondta, hogy nem mehetünk hozzá, mert a lakótársai furcsák. Ez egy intő jel volt, hiszen a környéken elég kevés a lakbér, így sokan egyedül élnek. De mivel én messzebb laktam, elfogadtam a javaslatát, hogy keressünk egy helyet. Végül egy mezőn kötöttünk ki, ami valójában egy temető volt” – meséli. És nem minden, mivel az illető részeg volt, ezért maga az aktus sem volt túl jó. „Felhúztam a bugyimat és otthagytam, majd felhívtam a nagybátyámat, hogy jöjjön értem. A hab a tortán, hogy később megtudtam, hogy nős, gyerekei vannak, és ezért nem tudtunk felmenni hozzá.”
Michael egy friss szakítás után gabalyodott össze egy lánnyal, és a búfelejtő kaland elég kínosan végződött. Reggel gyorsan kellett távoznia, hogy a lakótársainak, akik jóban voltak az exbarátnőjével, ne tűnjön fel, hogy éjszaka kimaradt. Kifogásnak azt találta ki, a könyvtár előtt találkoznia kell a barátaival egy kávéra.
„Mindketten tudtuk, hogy csak kamuzok, de szerencsére nem erőltette tovább. Amikor hazaértem, rájöttem, hogy nincs nálam a pénztárcám, és hogy biztosan nála hagytam. De nem volt se nevem, se telefonszámom, nem tudtam kapcsolatba lépni vele. Pánik tört rám, amikor rájöttem, hogy el kell hoznom tárcámat, mielőtt belenézne és észrevenné, hogy hamis nevet adtam meg neki. Az egyetlen megoldás az volt, hogy görkorcsolyát húztam, és visszamentem a házához.”
Igen ám, csak nem tudta, pontosan melyik házban lakik a lány, ahogyan a nevére sem emlékezett. Miután bekopogtatott néhány ajtón, szerencsével járt. „Hallottam, hogy egy ugat egy kutya, és halványan emlékeztem rá, hogy a lakótársa éppen kutyára vigyáz. Egy lány nyitott ajtót a kezében egy kutyával, és ekkor jöttem rá, hogy nem tudom a kalandom nevét. Végül kiböktem: »Azt hiszem, itt voltam tegnap este a lakótársadnál?«. Miután visszaszereztem a tárcámat, felkaptam a görkorcsolyámat. Csodával határos módon hazaértem, mielőtt a lakótársaim felébredtek volna.”
Fotó: Getty Images
Lucy későn szembesült azzal, hogy partnere bizony nem él egyedül. „Kiderült, hogy a szülei is otthon vannak. Egyébként is zavart, hogy mennyire hangosan csinálta, így hívattam vele egy taxit, és a verandán vártam, hogy megérkezzen az autó. Ahogy megállt a sofőr, az anyja lejött a lépcsőn. Leguggoltunk, hogy elbújjunk előle, de a taxi lebuktatott, így gyorsan felálltam és elszaladtam, úgyhogy én csak felálltam és elszaladtam. Két héttel később újra megláttam egy klubban, miközben a mostani férjemmel beszélgettem. Ekkor is elszaladtam és elbújtam előle.”
Anya randevúja nem sikerült túl fényesen, de mivel távol otthonától találkoztak és a partnere előzékeny volt, végül nála kötöttek ki. „Egy igazi férfibarlang volt. Szerintem az egyik legundorítóbb lakás, amiben valaha is jártam. Hogy tisztázzuk a helyzetet: hajnali 5 óra van, és haza kell mennem, hogy megmosakodjak és átöltözzek munka előtt. Az ágya az ablaka mellett van, én pedig a ajtótól távoli oldalon fekszek. Amikor éppen át akartam ugrani rajta, hallottam, hogy a lakótársa felkel, én viszont nem akartam összefutni senkivel. Így hát kimásztam az ablakán, és átugrottam az erkélyükre, ahonnan lépcső vezetett a kertjükbe, átugrottam a kerítésen, és elsétáltam.”
Hassan is gyorsan távozott, miután az alkalmi partnere kicsit túl sok mindent osztott meg vele. „Erre nem vagyok büszke. Egyáltalán nem. Egy randi után valakivel elmentem a lakására, és miután lefeküdtem, elég furcsa lett, arról kérdezősködött, hány gyereket akarok, illetve a gyerekkori traumáiról beszélt, és megosztotta, milyen jó olyasvalakivel találkozni, aki nem házas. Elmentem a földszinti mosdóba. A bejárati ajtó mellett volt, úgyhogy menekülőre fogtam. A kabátomat otthagytam, de a pénztárcám szerencsére a farmernadrágomban volt. Azóta is ideges leszek, ha összefutok vele.”
Mya is hasonlóan járt, amikor összejött az egyetemi szobatársa egyik ismerősével. „Másnap reggel arra ébredtem, hogy a srác a hajamat simogatta, azt mondta, hogy szívesen lenne a barátom, és könyörgött, hogy menjünk el együtt egy helyi büfébe. Mivel túl másnapos voltam ahhoz, hogy foglalkozzak a helyzettel, megvártam, hogy újra elaludjon (miután többször is randevúra hívott, és még négyszer megkérdezte, hogy akarok-e a barátnője lenni), majd csendben felöltöztem, kimásztam a hálószoba ablakán keresztül a garázs tetejére, lecsúsztam az ereszen, és odarohantam a barátom autójához, aki ott várakozott, miután ráírtam. A következő két évben sikeresen elkerültem a srácot, de egy iskolai eseményen észrevettük egymást. Kínosan integettünk és biccentettünk.”
