Miért nem találnak meg semmit a férfiak otthon?

„Hol van a zoknim? Már mindenhol kerestem, de nem találom!” Ha van férjed vagy kapcsolatban élsz egy férfivel, akkor jól ismered ezt a mondatot – a zoknit persze bármilyen tetszőleges tárgyra ki lehet cserélni a pénztárcától a tésztaszűrőig. A lényeg, hogy a kétségbeesett kérést rendszerint az követi, hogy te magabiztos, nyugodt léptekkel a megfelelő helyre sétálsz, és könnyed mozdulatokkal előveszed a keresett dolgot, majd mosolyogva vagy dühösen átadod a párodnak. De miért nem képesek a férfiak egy nyamvadt használati tárgyat megtalálni a négy fal között? Mert ez túl gyakran fordul elő ahhoz, hogy véletlen legyen…

Egy édesanya szerint a dolgok meg nem találása nem tanult tulajdonság a férfiaknál, hanem egyszerűen így születnek. Ennek bizonyítására az Annie nevű nő a TikTokra töltött fel egy videót, ahogy a néhány éves kisfia, Hank nem találja a kabátját. Ott van az orra előtt, az anyukája még rá is mutat, hogy segítsen neki, de az imádnivaló gyerek mégsem veszi észre, pedig mindenfelé néz, talán még a kabátra is.

„Apja fia” – írta a nő találóan a videóhoz, amivel úgy tűnik, nagyon betalált, ugyanis eddig több mint 17 milliószor játszották le. A kommentelők közül sokan ráismertek a saját párjukra vagy családtagjukra. „A fiam már 39 éves, de ugyanezt csinálja!” – írta az egyikük. Egy másik hozzászóló általános véleményt fogalmazott meg: „Ez mindannyiunkról szól. De ne aggódj, sok férfi szégyelli magát, amikor meg kell kérdeznie a párjától, hogy hol van valami. Nagyon is tisztában vannak a »betegségükkel«, és rettegnek attól, hogy meg kell kérniük egy nőt, hogy keressen meg valamit.”

Minden fejben dől el

Bár a videó inkább szórakoztató, mintsem bizonyíték, dr. Ricky Arenson orvos, egészségügyi és párkapcsolati szakértő A nők jobbak a férfiaknál című könyvében tudományosan igyekszik megmagyarázni a jelenséget. „A férfiak nehezen találják meg a szemük előtt lévő dolgokat, mert úgy fejlődtek, hogy védelmezők és vadászok legyenek, és céltudatosan közelítik meg a feladatokat” – mondta Arenson. A szakember szerint az MRI-vizsgálatok azt mutatják, hogy amikor a férfiak koncentrálnak, az agy egy területére összpontosítják az aktivitást, ezzel szemben a nők változatosabban használják az agyukat. A férfiak többsége a gondolatait tagoltabban kezeli, míg a nők „folyékonyabban” gondolkodnak, gyors egymásutánban pörgetnek különböző dolgokat a fejükben. Ez a fiziológiai különbség a perifériás látásra is hatással van, és ezen a téren a vizsgálatok jelentős női fölényt mutattak ki.

Dr. Arenson elmondta, hogy sok nő képes emlékezni a családtagok tartózkodási helyére és érzelmi állapotára, miközben többféle ételt készít, Zoom-meetingen vesz részt és segít a gyereknek a házi feladatban. Az anyaság többdimenziós koncentrációt igényel, és azt a képességet, hogy egyszerre több „levegőben lógó” dolgot menedzseljünk.

„Ezzel szemben evolúciós oldalról a vadászat és a harc a férfiak magányos tevékenysége, amikor gyakran az volt a kérdés, hogy »megölni vagy meghalni«” – mondja Arenson. Feltételezése szerint a férfiak a faj védelmével, míg a nők a jövő nemzedékek gondozásával járultak hozzá az ember túléléshez, ezt pedig a férfi és a női agy működésében lévő finom különbségek tették lehetővé.

„A férfiaknak tiszta és egyértelmű képük van arról, hogy mit keresnek, mivel a férfi agy intenzíven egy dologra fókuszál – magyarázza a szakember. – De nem tudják beazonosítani a megfelelő tárgyat, ha az, amit látnak, akár csak egy kicsit is eltér a fejükben lévő képtől. Például kereshetik a vajat a megszokott kék csomagolásban, nem fogják felismerni, ha az egy piros dobozban van.”

fotó: getty images

Őrült kapkodás helyett szisztematikus keresés

„Nincsenek elveszett tárgyak, csak a rendszertelen keresők” – állítja egy Solomon professzor nevű szerző, a Hogyan találjuk meg az elveszett tárgyakat című könyv írója, aki nemektől függetlenül ad tanácsokat (a 122 oldalas angol nyelvű könyve ingyen letölthető az oldaláról).

Szerinte gyakran előfordul, hogy

Solomon professzor azt tanácsolja, hogy amikor egy eltűnt dolgot keresünk, nyugodjunk meg, és helyezzük kényelembe magunkat, például üljünk le egy fotelbe. Szabadítsuk meg az elménket minden nyugtalanító gondolattól, és tudatosítsuk magunkban, hogy meg fogjuk találni azt a hiányzó tárgyat. Ezután már szisztematikus keresésbe kezdünk, és nem őrült módon kapkodunk ide-oda. Mi a megszokott helye annak a tárgynak? Először ott nézz utána. Egy másik tipp: nézz körül a rendetlen, zűrös helyeken az otthonodban, lehet, hogy ott bújik meg az elveszett dolog.

• Előfordulhat, hogy ott hagytad a hiányzó holmit, ahol utoljára használtad. Gondolj vissza arra, mikor láttad utoljára, valószínűleg nem került messzire. A legtöbb dolog nem tűnik el, csak rossz helyre kerül.
• Amikor keresel, alaposan nézz át minden lehetséges területet, ne csak fél szívvel kukkants be egyes helyre!
• Ha van időd – mert mondjuk nem a lakáskulcsot keresed, hogy reggel el tudj indulni –, akkor kutakodás közben tegyél rendet vagy takaríts. Így kevésbé leszel csalódott, ha mégsem találnád meg a dolgot, hiszen hasznosan töltötted az idődet.
• Lehet, hogy valaki más vitte el? Kérdezd meg azokat, akiknek közük lehet hozzá. De vigyázz, mert minden harmadik ember azt mondja, hogy ilyen dolgok miatt szokott veszekedni a párjával, úgyhogy kerüld a vádaskodást. Valószínűleg sem te, sem a párod nem feledékenyebb, mint a legtöbb ember.

A multitasking a hibás

Az elkallódott tárgyak keresése nemcsak idegőrlő, hanem időrabló tevékenység is: az amerikaiak évente összesen két és fél napot töltenek eltűnt dolgok felkutatásával – derült ki a Pixie által készített Los and Found nevű felmérésből. Néhány további érdekes megállapítás:

• A leggyakrabban köddé váló tárgyak: távirányító (45 százalék), kulcs és kocsikulcs (28 százalék), szemüveg (27 százalék), cipő (24 százalék), pénztárca (20 százalék).
• Az emberek kétharmada évente 50 dollárt (18 ezer forint) költ az elveszett dolgok pótlására. Az Egyesült Államok szintjén ez több mint 2,7 milliárd dollárt (980 milliárd forint) jelent évente.
• Az amerikaiak negyede hetente kétszer nem találja a lakás- vagy kocsikulcsát, és a megkérdezettek fele azt állítja, hogy a köddé vált tárgyak miatt rendszeresen elkésik a munkahelyéről vagy az iskolából.
• Az Y-generáció tagjai, vagyis az 1980 és 1995 között születettek kétszer olyan gyakran veszítenek el valamit, mint a boomerek (1943 és 1964 között születettek).
• Az emberek csaknem fele szerint azért felejtik el, hová tettek egy fontos dolgot, mert egyszerre több feladatot kellett végezniük.

A felmérésből az is kiderült, hogy az emberek 63 százaléka többnyire valaki mást hibáztat, ha valami kámforrá válik otthon. A férfiakra jellemzőbb ez: 35 százalék a házastársát vádolja, ha nincs meg valami, míg a nőknél csak kevesebb mint 30 százalék próbálja ilyenkor a másikra hárítani a felelősséget.

Az eltűnt tárgyak felkutatásának viszont kétségtelenül van egy pozitív oldala: keresés közben gyakran előkerül egy másik felszívódott tárgy.

fotó: getty images

A rendszerezés a kulcs

A pakoló-rendszerező influenszerek abban egyetértenek, hogy a lakásban úgy a legkönnyebb rendet tartani, ha mindennek megvan a maga helye. Ez a megközelítés a megoldás akkor is, ha szeretnénk csökkenteni a dolgok keresére fordított időt, no meg az otthonunk felforgatásával járó idegbajt. Ne számíts arra, hogy ezentúl nem lesznek elkallódott holmik, de egy kis tudatossággal sokat javíthatsz a helyzeten.

Ezt olvastad már?

Szekrényrámolók, dobozrajongók és címkeőrültek – Miért hajszoljuk a tökéletesen rendszerezett otthont?

Ez is érdekelhet Megnézem

Ahhoz, hogy minden dolognak ki tudj jelölni pontos helyet, tedd fel magadnak ezeket a kérdéseket: Milyen gyakran használom? Hol használom legtöbbször? Van-e jobb helye ennek a tárgynak? Vannak-e hasonló dolgok, amelyekkel érdemes lenne együtt tárolni? Aztán ideje felszámolni a káoszt! Íme néhány tipp, ami egyszerre segít a rendszerezésben és abban, hogy ne tűnjenek el a dolgaid.

• Minimalizálás. Szabadulj meg a fölösleges holmiktól! Ha kevesebb cuccod van, kevesebbre kell odafigyelned, és nem fogod őket elveszíteni.
• Rutin. Legyen meg a napi szinten használt tárgyaknak a helye, és tedd is oda őket. Kulcsok az előszobai kosárba vagy kulcstartóra, táska az akasztóra, telefon az éjjeliszekrényen. Ha ezt szigorúan betartod, egy idő után kellemetlenül fogod érezni magad, ha valamit nem tettél a helyére – az más kérdés, hogy vagy megcsinálod, vagy hagyod az egészet a fenébe.
• Tárolók. Találd meg azokat tárolóeszközöket, amelyek leginkább igazodnak a szokásaidhoz, és utána az legyen az egyetlen hely, ahol tárolod az adott a dolgot. Például az elemek legyenek az előszobaszekrényben egy dobozban, ne minden helyiségben itt-ott.
• Címkézés. Ha egynél több ember él a háztartásban, akkor sokat segít a tárolók feliratozása, pláne gyerekeknél (kisebbeknél rajzokkal). Címkézz fel minden tárolót: plüssök, babák, kisautók, zoknik, csoki, gyertya – így mindenki tudni fogja, mit hová tegyen és hol keressen.

Ha minden erőfeszítésed ellenére ugyanolyan sok időt töltesz elkallódott dolgok felkutatásával, vagy csak nem akarsz belevágni a cuccaid rendszerezésébe, akkor a modern technika is segíthet. Már elég sokféle elektronikus nyomkövető kapható, amelyekkel elő lehet keríteni az égen-földön keresett kulcsokat, pénztárcákat, táskákat. Csak a telefonod el ne tűnjön…

(Források: 1, 2, 3, 4, 5)