A medvehagyma Közép- és nyugat Európában őshonos. Üde talajú bükkösök, gyertyános tölgyesek lakója. A medvehagyma hazai fő elterjedési területe a Dunántúl, Magyarország keleti felében viszont egyáltalán nem fellelhető. A Mecsekben termő medvehagyma nektárjából gyűjtött méz igazi hungarikum, a Mecsek hegység jellegzetes növény különlegessége. A legnagyobb magyarországi termőterületek itt és a Gerecsében vannak.
Fotó: Getty Images
„Ha kertünkben próbálkozunk a megtelepítésével, kezdetben óvatosan szedjük, mert amíg nincs megfelelő számú állomány, addig hagymánként csak egy levelet lehet levenni, így a hagyma további fejlődését nem gátoljuk. Árnyékos, szerves anyagban gazdag talajon terem. A hagymákat egymástól kb. 20 centiméter távolságra kell ültetni. Egy helyre 4-5 darab hagymát helyezzünk, úgy, hogy 2-3 centiméter föld takarja a hagyma csúcsát. Magról nehezen szaporítható, néha több évig is elfekszik a mag, mielőtt csírázni kezdene. A csírázáshoz hideghatásra van szükség, ezért nyár végén, ősszel vethető” – javasolja McMenemy Márk.
A medvehagyma egészségügyi előnyei
A medvehagyma antibakteriális hatású, baktérium és gombaölő, ezért a gyomor és bélrendszeri bántalmakra is alkalmazható. Ezenfelül igazi vitaminforrás: A- és C-vitamint, kalciumot, vasat, foszfort, nátriumot és rezet tartalmaz.
A tanulmányok azt is kimutatták, hogy a medvehagyma az egyik leghatásosabb vérnyomáscsökkentő, ezáltal pedig csökkenti a stroke és a szívbetegségek kockázatát is. A medvehagyma frissen felhasznált levelei tisztítják a vesét és a húgyhólyagot is. Magas a vastartalma, remekül használható a szervezet méregtelenítésére is. A medvehagyma fogyasztása enyhíti a gyomor okozta szívzavarokat és álmatlanságot, valamint az artériák elmeszesedéséből vagy magas vérnyomásból eredő panaszokat, mint például szédülés, fejfájás. Bevethető gázképződéssel és kólikával járó akut és krónikus hasmenés ellen, valamint szorulás esetén is, egyszóval aranyat ér a tavasz beköszöntével, az erdőkben megjelenő növény.
