Ha még éjfél után is ébren vagy, és csak utána térsz nyugovóra, akkor reggel bizonyára álmosan és kialvatlanul ébredsz. Ám a legújabb kutatások szerint a késői lefekvés nemcsak fáradtságot okoz, hanem a mentális egészségednek is árthat.
A Psychiatry Research című szaklapban nemrégiben megjelent tanulmányban a szakértők 73 888, az Egyesült Királyság Biobankjában szereplő ember alvási- és egészségügyi adatait elemezték. Kiderült, hogy akik rendszeresen hajnali egy óra után feküdtek le, nagyobb valószínűséggel szenvedtek mentális zavaroktól, például depressziótól és szorongástól, mint azok, akik hajnali egy előtt mennek aludni – írja a Huffpost.
Az eredményeknél nem számított, hogy az alanyok korán kelőnek vagy éjszakai bagolynak minősítették magukat – a tanulmány szerint a hajnali egy óra utáni lefekvés kivétel nélkül ártott mentálisan az embereknek.
Sőt, a hajnali egy után aludni térő éjjeli baglyoknál volt a legnagyobb a mentális egészségre gyakorolt hatás.
Fotó: Pexels
Az eredményeknél figyelembe kell venni a tanulmány korlátait, például azt, hogy a brit biobankban regisztrált emberek többnyire fehérek és középkorúak vagy idősebbek. Emellett egyetlen kérdés alapján sorolták magukat a résztvevők a korán kelők vagy az éjjeli baglyok csoportjába. A mentális egészségre vonatkozó diagnózisokat orvosok állapították meg, de itt is lehetnek pontatlan adatok vagy kimaradt elemek.
Matthew Lehrer, a Pittsburghi Egyetem Pszichiátriai Tanszékének adjunktusa, aki nem vett részt a tanulmányban, azt mondta, hogy ha hajnali egy vagy két óráig nem fekszünk le, akkor vélhetően csak több órával napfelkelte után ébredünk. Így viszont túlságosan eltérő lesz a cirkadián ritmusunk a környezet fény-sötét ciklusához képest.
De nem ez az egyetlen probléma. A nagyobb éjszakai aktivitás több impulzív és maladaptív (rövid távon előnyös, de hosszú távon káros) viselkedéssel jár együtt. Bizonyos agyi mechanizmusok hatással vannak a viselkedésre, az impulzivitásra és a gátlásokra, ám amikor sokáig vagyunk ébren, ezek a folyamatok megváltoznak, ami összefüggésbe hozható a rossz mentális egészséggel.
Dr. Indira Gurubhagavatula, a Pennsylvaniai Egyetem alvásgyógyászati részlegének orvosprofesszora arra hívta fel a figyelmet, hogy egyes agyi funkciók érzékenyebbek az alváshiányra, mint mások. Így ha keveset aludtál, tudsz rágózni, beszélni, sétálni, de az agy homloklebenye, a hangulatért és az érzelmi szabályozásért felelős agyterület megsínyli a kevés alvást.
A szakember szerint az a képességünk, hogy kontrolláljuk a csapongó érzelmeinket alváshiány vagy késői lefekvés esetén károsodhat. Ez pedig több negativitáshoz, több szorongáshoz vezethet, mert a magasabb rendű agyi funkciók, amelyek szabályoznák ezeket az érzelmeket, tompábbak lesznek.
