A személyiségjegyeink nagyban meghatározzák azt, hogy kit választunk magunk mellé társnak, kik lesznek a barátaink, milyen filmet választunk, de ami talán a legfontosabb – hiszen egy életre szóló elköteleződésről van szó -, az nem más, mint az, hogy milyen pályát választunk magunknak. Számos tényező közrejátszik abban, hogy milyen hivatást választunk magunknak, ilyen lehet például az érdeklődési körünk, a kognitív képességeink és a már említett személyiségjegyünk. Sajnos a környezetemben egyre gyakrabban tapasztalom, hogy ahogy telnek sokan pályaelhagyók lesznek, amelynek oka – az olyan alapproblémákon kívül, mint az alacsony fizetés stb. – részben az, hogy más hivatásban találták meg a boldogságukat és önmagukat. De vajon hogyan lehet meghatározni azt, hogy melyik az a foglalkozás, ami a legjobban passzol a személyiségünkhöz?
Eddig kevés kutatás foglalkozott azzal, hogy egyes munkakörök mennyire különböznek a személyiségvonások tekintetében. A legtöbb tanulmány csak néhány foglalkozást hasonlított össze, így nem kaphattunk egy olyan összképet, ami segít megérteni, hogy mekkora szerepe van az alaptermészetnek abban, hogy a megfelelő munkát válasszuk. A közelmúltban 70 ezer felnőttet vontak be egy tanulmányba, amelynek lényege, hogy ezeket a különbségeket felfedjék és megértsék.
A 70 ezer résztvevő segítségével összesen 263 foglalkozást fedtek le, egyes munkaköröket pedig legalább 25 ember képviselt. Minden résztvevőnek egy átfogó kérdőívet kellett kitöltenie a személyiségjegyeiről, amelyeket sokszor egy közeli partner vagy barát is értékelt, hogy biztosan releváns eredmény szülessen.
A felmérés alapján a munkahelyek közötti legnagyobb különbségeket öt személyiségjegy határozta meg: a kíváncsiság, nyitottság, kreativitás, kalandvágy és az eredetiség.
A legkisebb különbséget a kedvességben, az őszinteségben és az alázatban látták. Az eredményből egyértelműen levonható, hogy az olyan kreatív munkakörök esetében, mint amilyennel például a művészek, írók, kutatók és tervezők rendelkeznek, az átlagosnál magasabb nyitottsági szintre van szükség. A pszichológusok és az újságírók és hajlamosak voltak nagyfokú nyitottságra.
A legmagasabb extroverzióval rendelkező munkakörbe sorolták a PR-menedzsereket, a színészeket, rendezvényszervezőket és a személyi edzőket. A vezetők esetében szintén magas extrovertáltság volt megfigyelhető, azonban az ők hajlamosabbak voltak a lelkiismeretességre és az alacsony neuroticizmusra. A legneurotikusabb embereket foglalkoztató szakmák közé tartoztak a színészek, az újságírók és más kreatív szakmák. A menedzserek mellett a pilóták is alacsony neurotikus pontszámot értek el. A mérnökök és a szoftverfejlesztők voltak a legkevésbé extrovertáltak.
Melyik munka illik a legjobban a személyiségedhez?
A világon számos személyiségteszt létezik, azonban ezekből talán a leghíresebb a Myers-Briggs Type Indicator teszt. A tesztet a második világháború éveiben állította össze Katherine Briggs és lánya, Isabel Myers Carl Jung pszichológus munkásságása alapján. A teszt 16 csoportba sorolja a személyiségeket négy szempont alapján: introvertált/extrovertált, realista/intuitív, logika/érzelem, tervezés/spontaneitás.
Az introvertált
Az introvertált személyiségek általában egyedül, vagy kis csoportokban dolgoznak a leghatékonyabban. Nagy figyelmet fordítanak a részletekre, szeretnek egyszerre egy feladatra koncentrálni. Az ideális iparág számukra az állatgondozáshoz, az informatikához és a tudományhoz köthető.
Az extrovertált
Az extrovertált személyek szívesen dolgoznak nagy csapatokban. Nem jelent problémát számukra, ha nagyközönség előtt kell beszélni, ráadásul akkor teljesítenek a legjobban, ha egyszerre több különböző feladatot kell ellátniuk. Az ideális iparág számukra a humán erőforrások, PR, értékesítés és egészségügy lehet.
A szervező
A szervező nyitott, részlet orientált és gyakorlatias. A szervezők élvezik a közösségépítést, szívesen követik a már jól bevált szokásokat és eljárásokat.
Élvezik azokat a munkákat, amelyekben adatokat gyűjthetnek és kezelhetnek. Az ideális iparág számukra: kiadó, adminisztráció, pénzügy, vendéglátás és turizmus.
A művész
A művészek élvezik, hogy a munkájuk során kreatívak és innovatívak. A művészek általában nem kedvelik a hagyományos munkakörülményeket, ehelyett inkább a saját idejükben, rugalmas időbeosztással dolgoznak. Inkább a saját elképzeléseiket valósítják meg, mintsem, hogy mások iránymutatása alapján dolgozzanak. Számukra az ideális munka a tervezéshez, íráshoz, marketinghez, színházhoz, zenéhez és a természettudományos szakmákhoz kapcsolódik.
Az idealista
Az idealisták akkor működnek a legjobban, ha olyan célt tudnak kitűzni maguk elé, amellyel jobb hellyé tehetik a világot, miközben a társadalmi fejlődésre összpontosítanak. Számukra az emberi erőforrások, az oktatás, az egészségügy és a szociális munka területe az ideális.
A realista
Egy realista szeret a tényekkel dolgozni és kézzelfogható eredményeket elérni. Mivel nagyon gyakorlatiasak, képesek nyugodtak maradni a nehéz helyzetekben. Számukra az ideális a sport, a kereskedelem, az építőipar, az üzlet, a tudomány és a mezőgazdaság területe.
Az elemző
Az elemzők szeretnek az összetettebb, komplexebb problémákon dolgozni és akár a végsőkig is elmennének azért, hogy megoldják azt. Számukra az ideális munka a tudomány, az üzlet, az informatika és a pénzügy területén keresendő.
A gondozó
A gondozó egy olyan személy, aki szeret másokkal együtt dolgozni, miközben mások jólétéért munkálkodik. Nagyon felelősségteljesek, megbízhatóak és erős szervezőkészséggel rendelkeznek. Számukra az ideális munka az oktatás, az orvostudomány, a szociális szolgáltatások és a humánerőforrás területén keresendő.