Sokan meglepődve tapasztalják, hogy 60 év felett egyszer csak korábban ébrednek, mint régen. Nem biztos, hogy rosszul alszanak, csak másképp. Az életkorral együtt a biológiai ritmus is változik, és ezzel együtt az alvás logikája is: a szervezet előbbre hozza a lefekvés–ébredés ciklusát, és a mélyalvás szakaszai is rövidülnek. Emiatt könnyebb felkelni, és nehezebb visszaaludni.
A jelenség sokaknál kifejezetten zavaró: reggel 5-kor már fent vannak, miközben évekkel korábban még a vekker is alig tudta kiriasztani őket 7 előtt. Felmerül a kérdés: ha már úgyis ilyenkor felkel az ember, jobb rögtön felállni az ágyból, vagy érdemes próbálni még egy órát szundítani?
Nem az időpont a lényeg, hanem a közérzet
A szakemberek szerint nincs egyetlen „helyes” ébredési óra. Amit érdemes figyelni: milyen a napunk utána. Ha a korai ébredéshez frissesség, tiszta fej és jó energiaszint társul, akkor a jelenség sokkal inkább az időskori biológiai ritmus áthangolódása, mintsem alvászavar.
Más a helyzet, ha az ember már reggel fáradtnak érzi magát, vagy napközben többször is elszunnyadna. A tartós nappali fáradtság, a koncentráció romlása és az ingerlékenység azt jelezhetik, hogy az alvás ugyan hosszra megvolt, minőségre viszont nem volt elég pihentető.
60 felett változik az alvás és ébrenlét ritmusa (Fotó: GettyImages)
Van értelme megpróbálni tovább aludni?
A legtöbben ilyenkor az óra után nyúlnak, megfordulnak, és próbálnak újra elszenderedni. Az időskorúaknál azonban az alvás ritmusa merevebb: ha a szervezet „lezártnak” tekinti az alvásciklust, a visszaalvás többnyire csak félálom, nem pedig valódi pihenés. A túl hosszú reggeli lustálkodás pedig este is visszaüthet – nehezebb elaludni, és az alvás is széttöredezhet.
A kérdés tehát nem az, hogy sikerül-e még egy órát ágyban tölteni, hanem hogy javul-e tőle a közérzet. Sokszor épp az ellenkezője történik.
Mikor érdemes odafigyelni?
A korai ébredés akkor tekinthető problémának, ha:
- tartós,
- nappali fáradtsághoz vagy álmossághoz vezet,
- a figyelmet vagy hangulatot rontja,
- az alvás érezhetően nem regenerál.
Ilyenkor érdemes az esti szokásokat, a szundiidőket és a hálószoba környezetét is újragondolni.
Mi segíthet?
Apró szokásokkal meglepően sokat lehet javítani az alvásminőségen:
- Reggeli természetes fény: segít stabilizálni a bioritmust.
- Rendszeres alvásidő: a hétvégék sem kivételek.
- Rövidebb szundik napközben: különösen délután 5 után kerüljük.
- Nyugodtabb esti rutin: nehezebb vacsorák, túl sok képernyő, erős ingerek helyett letisztult lezárás.
- Jobb alvókörnyezet: sötét, csendes, hűvösebb hálószoba.
Idősebb korban a rendszeresség többet számít, mint a „hosszú alvás”.
