Változókor: nem kell láthatatlanná válnunk
Az Életem közepe egy olyan beszélgetés- és előadássorozat, amely az élet 40 év felett kezdődő, középső szakaszának mindennapi kihívásaival és lehetőségeivel foglalkozik. Célja, hogy nyíltan beszéljen a testi és lelki változásokról, az egészségről, kapcsolatokról, karrierről, jövőtervezésről és egyéb témákról, amelyek ebben az életszakaszban gyakran felmerülnek. A programokat általában előadás, a meghívott szakemberekkel folytatott beszélgetés és kötetlen közösségi diskurzus alkotja. A soron következő esemény március 11-én, lesz, központi témája a mozgás és a motiváció. Az egyik meghívott szakértővel, Almásy Csilla gerincterapeuta gyógytornásszal beszélgettünk ennek kapcsán arról, milyen mozgásszervi változások jelentkezhetnek az élet közepén, hogyan érdemes ezeket fogadni, és mit tehetünk, hogy ne érjenek felkészületlenül.
Fotó: Almásy Csilla Gerinckoncepció
Sokan érezhetik úgy, hogy az életkor előrehaladtával egyre inkább láthatatlanná válnak a társadalom számára, egyre kevésbé veszik észre őket akár a munkaerőpiacon, akár társadalmi szerepükben, akár csak magánemberként. Mostanában elindult egy trend: lassan, de egyre észrevehetőbben tudatos figyelem fordul az érettebb korosztály felé, sorra jelennek meg a középkorú példaképek, az életkorukat és az ezzel járó testi változásokat felvállaló hírességek.
Sokan úgy gondolkoznak, hogy 40 fölött az ember menthetetlenül elindul az öregedés felé, és sok mindennek örökre vége szakad az életében. Pedig ha belegondolunk, most már gond nélkül elélünk 80-90 évig, ami azt jelenti, hogy az élet fele még hátravan, ráadásul az a fele, amit végig tudatos felnőttként élhetünk meg
– mutat rá Almásy Csilla.
„Mindenkire, de a nőkre hangsúlyozottan igaz, hogy 40 fölött válnak igazán érett személyiséggé: addigra sok mindent megéltek már, az ebből merített tapasztalatokkal gazdagodott a gondolkodásuk és a világképük, már nem akarnak senkinek megfelelni, és pontosan tudják, mik a valós igényeik. Megérkeznek önmagukhoz. Persze, az ember külseje változik, és szembe kell nézni ezekkel a változásokkal, de jó lenne, ha mindenki észrevenné, hogy mennyi pozitív dolog történik eközben, ami sokkal fontosabb és maradandóbb a külsőségeknél. A változókor kifejezés ezért nagyon szép és pontos” – tette hozzá.
A mozgás védelmet ad változókorban is!
A hormonális változások persze sok mindent okozhatnak, ami egyáltalán nem kellemes, és bőven hoznak új és meglepő dolgokat a mindennapokba. Almásy Csilla külön felhívja a figyelmet arra, hogy fontos mozgásszervi hatásai is vannak annak, ha megváltozik a szervezet hormonális egyensúlya.
Sokan azt gondolják, hogy ez csak a reprodukciót érinti, de ennél sokkal összetettebb folyamatról van szó. A női szervezet a fajfenntartás miatt egy különleges, az ösztrogén által biztosított védelmet kap a reprodukciós időszakban. Ez minden szervrendszert érint, mert testszerte vannak ösztrogénreceptorok, ráadásul az ösztrogénnek erős gyulladáscsökkentő hatása is van. Amikor a fajfenntartási cél megszűnik, a szervezet ösztrogénszintje ingadozni kezd, és fokozatosan elveszítjük ezt a bizonyos plusz védelmet. A mozgásszervrendszer teljes egészében érintett, mert a csontokban, az izmokban, a kötőszövetekben és a porcokban is vannak ösztrogénreceptorok. Jellemző ilyenkor a csonttömeg- és az izomtömegvesztés. De a legnagyobb probléma, amiről nem esik elég szó, azok a kardiovaszkuláris kockázatok. Egészen megdöbbentő, hogy amíg 40-45 éves korig a férfiak vezetnek a szív- és érrendszeri problémák gyakoriságában, addig efölött az életkor fölött a nők nemhogy beérik a férfiakat, hanem meg is előzik
– szögezi le a szakember.
Fotó: Almásy Csilla Gerinckoncepció
A csont- és izomtömeg fenntartására sokan egyszerűen csak esztétikai okokból ügyelnek. Azért edzenek egyre többet, hogy megőrizzék a testükről magukban kialakított képet. Abba jóval kevesebben gondolnak bele, hogy ez a jövőbeli szabadságuk záloga: aki jól karbantartja a testét, jóval később szorul fizikai segítségre, tovább marad mozgásképes és kevésbé lesz kiszolgáltatott idősebb korban. Ez egy jó kondícióban lévő középkorú ember számára sokszor nem döntő szempont.
„A legtöbbeknek akkor jut először eszükbe, hogy a testükre érdemes még időben elkezdeni vigyázni, amikor a szüleik abba az életkorba jutnak, amikor már segítségre szorulnak – osztja meg tapasztalatait Almásy Csilla. Majd hozzáteszi: „ilyenkor mindenki kicsit jobban belegondol, hogy esetleg rá is ez vár majd. A csonttömegünk negyven éves korunkig nő, utána csökkenni kezd, de egyáltalán nem mindegy, honnan indul ez a csökkenés. Ha nagyobb izom- és csonttömeget építünk, akkor, ha elindul a folyamat, akkor is jobb állapotban maradhat a testünk.”
Változókor: valami elkezdődik
A legtöbb ember olyankor fordul gyógytornászhoz, ha valami baj van, amit szeretne gyorsan helyrehozni. Az Almásy Csilla által elmondottakból viszont az körvonalazódik, hogy valószínűleg mindenkinek jót tenne, ha csak a szintentartás és a tudatos testkép kialakítása miatt is rendszeresen járna fizioterapeutához.
„Érdekes módon ez a keleti kultúrákban kicsit máshogy van, mint nálunk” – mondja Almásy. „Ott már gyerekkortól nagy figyelmet fordítanak a test mobilitásának, rugalmasságának kialakítására és megőrzésére. A jóga, a küzdősportok mind erre építenek, és mindegyikre jellemző, hogy elválaszthatatlan egyfajta mentális fókusztól. Ettől mi nagyon messze járunk.”
De ha csak annyit megtenne mindenki, hogy évente egyszer elmenne egy komplex állapotfelmérésre egy gyógytornászhoz, aki személyre szabott tanácsot és edzéstervet tud javasolni, akkor már sokat javulna a helyzet. Ezt nem lehetetlen elvárni, hiszen szűrővizsgálatokra is járunk: ez is valami hasonló, csak a mozgásunkat érinti.
Az is jó lenne, ha jobban odafigyelnénk a pici jelekre. Ha valahol feszül, ahol nem szokott, vagy egy korábban természetes mozdulat kényelmetlenné válik, akkor az jelezhet valami változást. Lehet, hogy apróság, de érdemes időben elcsípni, mielőtt esetleg fájdalom vagy mozgásszervi probléma lesz belőle. A változókor erre is lehetőséget ad: ha már úgyis elindult egy folyamat, amikor sok minden megváltozik, akár a saját testünkről alkotott gondolatainkat is alakíthatjuk egy kicsit, és felvehetünk új szokásokat, figyelhetünk másképpen magunkra.
Fotó: Almásy Csilla Gerinckoncepció
A szemléletváltás nemcsak arra férne rá, akivel mindez történik, hanem azokra is, akikhez a kérdéseivel fordul. Korábban nem volt külön figyelem az orvosok körében sem arra, hogy a középkorúakat érintő hormonális változások milyen változatos fiziológiai tüneteket okozhatnak. A perimenopauza fogalma, és az, hogy a változókor nem egyszerűen a női ciklus megszakadását jelenti, hanem egy hosszabb és összetettebb folyamatról van szó, csak az utóbbi években került fókuszba.
Almásy szerint az eleinte jelentkező változókori tünetekről az ember még nem gondolja, hogy ez az lehet, mert sokszor egészen egyéniek és változatosak, illetve nagyon rendszertelenek, és az egyes jelenségek között látszólag semmi összefüggés nincs. „Be kell vallanom, sokáig én is csak arra koncentráltam a pácienseimnél, hogy az ízületek, a szövetek, a csontok milyen állapotban vannak, illetve a lelki oldalt is igyekeztem figyelembe venni. De amikor én magam elértem abba az életkorba, hogy érintetté váltam, és megtapasztaltam a változókor első tüneteit, akkor elkezdtem a hozzám forduló pácienseknél figyelembe venni az életkorukkal járó hormonális hatásokat is. Ezzel kitárult előttem egy ajtó, amin akkora lendülettel léptem be, hogy ma már a munkám jelentős részét ez a terület adja. Így én magam is példája vagyok annak, hogy az élet közepére érve hogyan juthat valaki új felfedezésekre a világgal és önmagával kapcsolatban. Erről és még sok minden másról fogunk beszélgetni március 11-én az Életem közepe következő programján.”
