Idősebb korban a szieszta mást is jelezhet
A napközbeni szundítás, azaz a szieszta önmagában nem baj. Egy rövid pihenő segíthet visszanyerni az energiát, javíthatja a koncentrációt, és sokaknak egyszerűen jól esik. Idősebb embereknél azonban a kutatók szerint érdemes figyelni arra, ha a nappali alvás egyre hosszabbá, gyakoribbá vagy szokatlan időpontúvá válik.
A Mass General Brigham és a Rush University Medical Center kutatói 1338 idős embert követtek akár 19 éven át. A résztvevők aktivitásmérőt viseltek, így a kutatók nem emlékezet alapján, hanem objektív adatokból látták, mikor és mennyit pihentek napközben.
A hosszú és gyakori alvás volt a figyelmeztető jel
A vizsgálatban azt találták, hogy minden plusz nappali alvásóra magasabb halálozási kockázattal járt együtt. A több, egymást követő szundítás is kedvezőtlenebb mintázatot mutatott, különösen akkor, ha ezek reggelre estek, nem délutánra.
Ez nem azt jelenti, hogy maga a szundítás okozza a problémát. A kutatók is hangsúlyozták: statisztikai összefüggésről van szó, nem bizonyított ok-okozati kapcsolatról.
Szieszta: mi állhat a háttérben?
A túlzott nappali álmosság sokszor nem önálló jelenség, hanem valamilyen mélyebb folyamat tünete lehet. Állhat mögötte alvászavar, felborult cirkadián ritmus, szív- és érrendszeri probléma, krónikus betegség vagy akár idegrendszeri elváltozás is.
Chenlu Gao, a kutatás vezető szerzője szerint az időskori túlzott napközbeni alvás összefüggésbe hozható neurodegeneratív folyamatokkal, szív- és érrendszeri betegségekkel és általánosabb egészségromlással. Vagyis a sok szundítás nem feltétlenül a baj oka, hanem inkább jelzés lehet arról, hogy a szervezet valamivel küzd.
Mikor érdemes komolyan venni a nappali szundítást?
Egy rövid, ritka délutáni pihenő általában nem ad okot aggodalomra. Más a helyzet, ha valaki hirtelen sokkal többet alszik nappal, rendszeresen már délelőtt is elalszik, vagy a szundítások egyre hosszabbak és nehezebb belőlük felébredni.
Ilyenkor érdemes háziorvossal vagy alvásszakértővel beszélni, főleg akkor, ha az illető éjszaka rosszul alszik, horkol, légzéskimaradásai lehetnek, napközben zavartabb, gyengébb vagy szokatlanul fáradt.
A szieszta nem ellenség, de van, amire figyelni kell
A kutatás legfontosabb üzenete nem az, hogy idősebb korban tilos napközben aludni. Inkább az, hogy a nappali alvás mintázata árulkodó lehet.
Ha valaki egyre többször és egyre hosszabban alszik napközben, különösen reggel, azt nem érdemes egyszerűen az öregedés természetes részének tekinteni. Lehet, hogy csak rosszabb lett az éjszakai alvása, de az is lehet, hogy a szervezet korai figyelmeztető jelet küld.
Fotó: illusztráció, Getty Images
