Egy friss kutatás szerint szemünk akár jóval a jellegzetes memóriazavarok előtt jelezheti az Alzheimer-kór kialakulását. A tudósok szerint a szemmozgások vizsgálata a jövőben egy gyors és fájdalommentes módszer lehet a betegség korai felismerésének támogatására.
A szemmozgás árulkodhat a demenciáról
Az Alzheimer-kór első jeleiről legtöbbünknek a feledékenység és a memória romlása jut eszébe. Egy friss kutatás azonban arra jutott, hogy bizonyos változások ennél korábban is megjelenhetnek, méghozzá a szemmozgásokban.
Sanna Hannonen kutatásában azt vizsgálta, hogy az Alzheimer-kórral, illetve az enyhe kognitív nehézségekkel összefüggő eltérések milyen korán fedezhetők fel a szem mozgásában.
Az eredmények szerint ezek a változások már a betegség nagyon korai szakaszában is észlelhetők lehetnek.
Már azelőtt változhat a szemmozgás, hogy komolyabb memóriaproblémák jelentkeznének
A kutatás egyik legérdekesebb eredménye az volt, hogy olyan embereknél is kimutattak eltéréseket, akiknél a gondolkodási képességek és a mindennapi működés változásai még alig voltak érzékelhetők. Ez azért lehet különösen fontos, mert az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó folyamatok már évekkel azelőtt elkezdődhetnek az agyban, hogy megjelennének a jól felismerhető memóriazavarok.
A kutatók feltételezése szerint a szemmozgásokban észlelhető eltérések ezeket a korai agyi változásokat tükrözhetik.
A tekintet gyors mozgásait vizsgálták
A kutatás során számítógépes szemkövető technológiával figyelték meg a résztvevők szemmozgását. Különösen az úgynevezett szakkádokat vizsgálták. Ezek azok a rendkívül gyors szemmozgások, amelyek segítségével a tekintetünk egyik pontról a másikra ugrik.
A kutatók különbségeket találtak, amikor összehasonlították az Alzheimer-kórral élők, az enyhe kognitív nehézségekkel küzdők és a kognitív szempontból egészséges résztvevők szemmozgását.
Alzheimer kór jelei a szemen: a szem mozgását vizsgálták a kutatók (Forrás: Getty Images)
A memóriatesztek eredményeivel is összefüggést találtak
A szemmozgások és a memóriateszteken elért eredmények között is kapcsolat mutatkozott. Minél gyengébben teljesített valaki a memóriát vizsgáló neuropszichológiai teszteken, annál markánsabb változásokat figyeltek meg nála a szakkádok időtartamában.
A kísérleti vizsgálatban összesen 78 ember vett részt. Közülük 21-en Alzheimer-kórban szenvedtek, 20 résztvevőnek enyhe kognitív nehézségei voltak, 37-en pedig kognitív szempontból egészséges kontrollszemélyek voltak.
A résztvevőknek számsorokat kellett hangosan felolvasniuk, miközben a kutatók nyomon követték a szemük mozgását.
Gyors és fájdalommentes vizsgálat lehet
A módszer egyik nagy előnye az egyszerűsége. Hannonen szerint a szemmozgások mérése gyors, biztonságos, fájdalommentes és viszonylag könnyen elvégezhető. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy pusztán a szemmozgások alapján diagnosztizálni lehetne az Alzheimer-kórt.
A kutatás eredményei inkább arra utalnak, hogy a szemkövetés a jövőben kiegészítheti a jelenleg alkalmazott vizsgálati módszereket. Segíthet például annak eldöntésében, hogy memóriazavarok vagy enyhe kognitív problémák esetén kinél lehet indokolt részletesebb kivizsgálást végezni.
A szem akár az agyban zajló változásokról is árulkodhat
Hannonen munkája egy nagyobb kutatási projekt része, amely azt vizsgálja, hogyan lehetne a szemből származó biomarkereket felhasználni az Alzheimer-kór korai felismerésében.
Ha a további, nagyobb létszámú kutatások is megerősítik az eredményeket, a szemmozgások vizsgálata egy napon újabb eszközt adhat az orvosok kezébe a veszélyeztetett emberek korai kiszűréséhez.
A kutatás egyik legfontosabb üzenete tehát az, hogy az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó változások nem feltétlenül akkor kezdődnek, amikor valaki először veszi észre, hogy romlik a memóriája. A szervezet ennél jóval korábban is adhat apró jeleket – és úgy tűnik, ezek egy része akár a szemünkben is megmutatkozhat.
