Vedd észre, ha üzen a lelked!

A holisztikus szemlélet alapján minden betegségünk pszichoszomatikusnak minősül. Betegségeink, tüneteink mögött mindig a lélek “üzenete” húzódik meg. Ha holisztikusan gondolkodunk, akkor a tünetet nem kioltani, sokkal inkább megérteni igyekszünk, és együttműködünk vele, így a gyógyulás az első tünetek megjelenésekor elkezdődhet, és nem kell megvárni, míg olyan mértékben súlyosbodik, ahonnan már nehézkesebb a visszaút. A test megbízhatóan visszajelzi a lelki folyamatok változását, kiváló tanácsadónk.

Az alulműködés kiváltója

Nézzük a pajzsmirigy-alulműködés lelki oldalát, holisztikus szemmel! A pajzsmirigyet szokás a hormonális rendszer karmesterének is hívni, mivel az általa termelt hormonok az egész test működésére, vagyis szinte minden életfunkciónkra – szimbolikusan nézve egész életünkre – kihatnak. A pajzsmirigy alulműködése azt jelzi, hogy az életünk szabályozása tartósan kibillent a ránk jellemző harmóniából, az életöröm és az életkedv alulműködik. Az illető teszi a dolgát, a kötelességeit, de nem sok öröme van benne. A fokozott kötelességtudat mellett sokszor észre sem veszi, hogy saját élete alig marad, szinte kizárólag másokért él, mások életét éli.

Ez sokféle okból alakulhat így, minden ember története más és más. Sokaknál a fokozott elvárások, a békességre való törekvés, a megfelelni akarás, a kielégíthetetlen szeretetéhség, az önbecsülés hiánya, a hozott családi minták, az élet tragédiái teremtenek olyan élethelyzetet, ahol az illető úgy érzi, nincs valódi választási lehetősége, eszi, nem eszi, azt kell tennie, amit az élet, vagy amit mások elvárnak tőle. Mindeközben valós negatív érzéseit – haragját, dühét, csalódottságát, keserűségét, tehetetlenségét stb. – elfojtja, és egyre mechanikusabban éli az életét. Az örömteli, de legalább elégedett élet helyett napról napra csak “túlél”. Megfakul az életkedv, eltűnik az életöröm, nincs szenvedély, lelkesedés, és ezek helyét lassan, sokszor észrevétlenül átveszi a beletörődés, a fásultság, a közöny és a sok-sok elfojtás.

“Minek örüljek? – kérdi az ilyen ember, ha az életéről kérdezik. – Már azt sem tudom, minek tudnék örülni.” Ilyenkor érdemes megpróbálni megkeresni, régebben mi tette őt boldoggá. Milyen jellegű tevékenység keltett pozitív életérzést benne? Ha elég erős az érzelmi vonzás, a lehetőségeket már könnyebb megteremteni hozzá. Nem kell mindig nagy dolgokra gondolni, örülni bárminek lehet: egy kiadós sétának, egy új tanfolyamnak, vagy akár annak is, hogy van szemünk, orrunk, és láthatunk egy szivárványt, vagy hallhatjuk a hajnali rigócsicsergést. De akinek az életkedve megfakult, nehezen éri el ezt az érzést magában.

A nemet mondás képessége

Ha csakrákban gondolkodunk, a pajzsmirigy a torokcsakra területéhez tartozik. A kimondás képessége, az őszinte és nyílt kommunikáció, önmaga felvállalása egyaránt fontos téma a pajzsmirigy-alulműködéstől szenvedők számára. Az érintetteknek érdemes fejleszteniük kommunikációs képességüket, elsajátítani az asszertív kommunikáció és a nemet mondás képességeit is. Az első lépés persze önmagunkra figyelni és magunknak kimondani azt, amit őszintén érzünk, anélkül hogy önámításban léteznénk.

Sokaknál a pajzsmirigy alulműködése autoimmun jellegű elváltozás. Az autoimmun folyamatok mindig autoagresszív elváltozásokat takarnak. Ezekben az esetekben érdemes arra is gondolni, hogy az illető valami miatt, tudat alatt bántja, bünteti önmagát. Hogy miért van bűntudata? Sokszor csak azért, mert negatív érzései vannak mások, talán éppen a szerettei iránt. Önmaga ellen fordítja azt az agressziót, haragot, dühöt stb., amelyet mások ellen érez. Ha tudatában lenne ezeknek az érzéseknek, képes lenne őket megélni, integrálni, és a test nem jelezné őket. Ám mivel mindez nem tudatos, ezért elfojtja, és a tudatalattiba süllyeszti ezeket az érzéseket, a test pedig próbál a maga eszközeivel segíteni, vagyis tünetek formájában jelez.

Régi beidegződések

Gyerekkorunkban sokan megtanuljuk, hogy azok iránt, akiket szeretünk, nem táplálhatunk negatív érzéseket, és ezeket nem is fejezhetjük ki. Kevesen nőttek fel olyan érzelmi biztonságban, ahol nemcsak a pozitív, de a negatív érzéseiket is kifejezhették. Így tanulunk meg elfojtani olyasmit, ami nem kívánatos, miközben teljességgel természetesen létező. Innen pedig csak egy lépés, hogy ha rád nem haragudhatok, mert elveszítelek, akkor magamra fogok haragudni, és inkább önmagamat (az önmagammal való kapcsolatomat) veszítem el, és máris kész az autoimmun betegség táptalaja. Akiknek tehát a pajzsmirigy-alulműködésük autoimmun folyamat, érdemes lehet segítő támogatásával megvizsgálniuk azokat az elfojtott érzéseket is, amelyeket önmaguk ellen fordítottak.
Ha meg szeretnénk érteni bármilyen testi tünetünk üzenetét – így a pajzsmirigy-alulműködésnél is –, mindig érdemes két kérdést feltenni magunknak: Miben gátol ez engem? Mire kényszerít ez engem?

Ha például a betegségem arra kényszerít, hogy orvoshoz járjak, gyógyszereket szedjek, a netet böngésszem a gyógyulás lehetőségeit fürkészve, akkor valójában elérte célját, mert végre nemcsak másokkal, hanem magammal is törődni fogok.

Az önbecsülés hatása

A pajzsmirigy-alulműködéses ember nem sokat foglalkozik önmagával, inkább másokkal törődik. A betegség azonban rákényszeríti arra, amire enélkül nem volt képes: önmagára időt és energiát fordítani, és meggátolja abban, amiben túlműködött, vagyis hogy másokkal annyit törődjön, mint azelőtt.

Jóval több örömöt adna, ha betegség nélkül, önszántunkból választanánk meg az önmagunkkal törődés formáit. Ehhez persze nagy adag önbecsülésre lenne szükség, amiben a pajzsmirigy-alulműködők nem bővelkednek. Ők úgy érzik, nem érdemlik meg a törődést. Pont ezért akarnak mindenkinek megfelelni, ezért annyira fontos számukra mások elismerése, szeretete, hiszen ők önmagukat nem becsülik sokra. Sokszor jelentéktelennek, értéktelennek tartják magukat. Nem hiszik, hogy az életük, függetlenül a teljesítményeiktől, pusztán azért, mert léteznek, értékes. Pedig az, ahogyan mindenkié.

A cikk a Nők Lapja Ezotéria legfrissebb számában jelent meg!