Tej, tojás és eper – a fõbûnösök

Gyerekeknél – különösen az első három évben – gyakoribb az előfordulásuk, mint felnőtteknél. A betegek legalább kétharmada nő. Különösen az utóbbi tizenöt-húsz évben széleskörű kutatások tisztázták: a táplálék bizonyos alkotóelemei elleni túlérzékenységről van szó.

– A leggyakoribb allergiát kiváltó ételek listája függ egy konkrét közösség földrajzi, klimatikus, gasztronómiai jellegzetességeitől, hagyományaitól – mondja dr. Szemere Pál egyetemi tanár, belgyógyász-immunológus professzor. – Tengerparti országokban gyakori a halallergia, az angolszász államokban a földimogyoró, Távol-Keleten a szója, a rizs, Svájcban pedig a zeller és más fűszerek okoznak a legtöbbször allergiás tüneteket. Hazánkban első helyen áll a tehéntej, azt követi a tojás. A további sorrend felállításában eltérőek a tapasztalatok. Ami biztos: a lista élén szerepel a szója, a búzalisztből készített táplálékok, a sertéshús, az eper, az őszibarack, a dinnye, az alma, a citrusfélék, a dió és a mogyoró. A zöldségek közül a paradicsom, a zeller, az uborka, a hagyma és a retek vált ki allergiát.





A valódi ételallergiát maga a tápanyag valamelyik allergénje, a benne lévő élelmiszer-adalékanyag, illetve a növényművelés, állattartás járulékos maradványai (például az antibiotikumok) okozhatják. A különféle élelmiszerekre érzékenyek helyzetét nehezíti, hogy semmilyen olyan ételt nem fogyaszthatnak, amelyben az adott élelmiszer megtalálható.
Például a szója sok készítmény – felvágottak, kenőmájasok, szalámik – alkotóeleme, tojással is számos étel készül. Tejallergia esetén tulajdonképpen tejfehérje, illetve tejcukor elleni túlérzékenységről van szó, gyakran hiányzik a tejcukrot bontó enzim.






Nyomozás a tettes után

Külön veszélyforrást jelentenek az élelmiszeradalékok. A természetesnek tartott alapélelmiszerek jelentős részében is van már színezőanyag, tartósítószer, egyéb ízt, színt, állagot, eltarthatóságot fokozó adalék. Gyakran csak komoly nyomozással deríthető ki, hogy mire túlérzékeny a beteg, ráadásul az allergia akár többszörös is lehet. Ez azonban nem egyik napról a másikra alakul ki. Addig pedig jelentkezhetnek a tünetek: bőrgyulladás, emésztőszervi panaszok (hasfájás, hasmenés), légúti problémák. Szerencsére Magyarországon is törvénybe iktatták, hogy minden készítményen fel kell tüntetni az alkotóelemeket. A különböző hozzáadott anyagokat az úgynevezett E-számokkal jelölik. Jó, ha a beteg tudja, hogy számára mi veszélyes, mert azt nem fogyasztva, megelőzheti a bajt. Van, akinél csupán egyetlen szervet érint az allergia – például „csak” a bőre gyulladt –, de szerencsétlen esetben ehhez társulhat még hasmenés és az alsó- vagy felső légutak megbetegedése is.

Talán furcsán hangzik, de létezik úgynevezett tünetmentes ételallergia is, amelynek – nevével ellentétben – mégiscsak vannak apró tünetei, gyanús jelei: bőrviszketés, fülcimpák alatti repedés, orrdugulás. A pontos diagnózishoz laboratóriumi vizsgálatok szükségesek.
A vizsgálatra jelentkezőt először gondosan kikérdezi a szakorvos. Milyen tünetei vannak, s azokat milyen étel váltotta ki? Elfogyasztása után mennyi idő múlva lépett fel az allergiás reakció, és milyen gyakran tapasztalja azt? A betegnek célszerű étrendi-, illetve tüneti naplót vezetni. Figyelembe kell venni, hogy a tünetek kialakulhatnak percekkel, órákkal, sőt, egy-két nappal a kérdéses étel elfogyasztása után.