Önök írtak és fogyókúráztak

Akinek sikerült:

“Az éhség nem jó tanácsadó!”

“Nem vagyok notórius fogyókúrázó, de engem is elért a fogyási szándék hulláma. Nem a külsőségek miatt fogtam neki, egyszerűen nem éreztem jól magam a bőrömben. Nagyszerű alkalom adódott a fogyásra, mikor hosszantartó partnerkapcsolatomnak véget vetettem. (Sajnos a nők hajlandóak elhanyagolni barátaikat is és sajnos önmagukat is partnerük mellett, őt előtérbe helyezve.) Négy hónap alatt tíz kilót fogytam. A mozgás mellett persze csökkentettem a kalória-bevitelt is, esténként keveset, de ettem, mert az éhség nem jó tanácsadó a fogyáshoz. De a gyorsétkezdés kaják mellőzve! A sikeres fogyókúra – a dekoratívabb külső mellett – azt jelentett számomra, hogy amit elterveztem, azt sikerült véghez vinnem.”

Anikó

Münchausen báró:

“Fontosnak bizonyult az önismeret”

“A történet szálai ahhoz az időköz nyúlnak vissza, amikor túl sok és váratlan nehézséggel kellett egyszerre szembe néznem, ennek elhízás és súlyos depresszió lett a következménye. Miközben a külvilág egy sikeres, jól kereső, szakmája csúcsán lévő nőt látott, a sikertelen fogyókúrák okozta további kudarc élmény, a problémát meg nem értő lélekgyógyászok, a helyzet megoldására nem alkalmas gyógyszerek tovább rontották állapotomat.
Végül úgy döntöttem, hogy magam próbálom megoldani az életemet; mint valami Münchausen báró, saját hajamnál fogva húztam ki magam a gödörből. Ehhez elengedhetetlenül fontosnak bizonyult az önismeret kialakítása, illetve fejlesztése.
…Az is fontos, hogy ne “túlélendő” hetekre válasszunk fogyókúrát, hanem életformánknak és igényeinket megfelelő napi étrendet állítsunk össze.”

Eszter

Akinek eddig nem sikerült:

“Mások szerint nem vagyok kövér”

“A Nők Lapjában olvasott cikk alapján magamra ismertem egy kicsit. Ugyanezzel(ezekkel) a problémával küzdök évek óta. Mások szerint nem vagyok kövér, de látom amit látok… A BMI-indexet szinte minden hónapban megcsinálom, de csak lehangolódok tőle (25-26 között van). Nem olyan magas, de arra elég, hogy a következő napokban ne egyek szinte semmit. Ilyenkor feszült és lehangolt vagyok. A legnagyobb problémám az, hogy képtelen vagyok elfogadni magam, és tudom, hogy amíg így lesz, addig bármilyen fogyókúrába is kezdek, nem lesz általam elfogadott eredménye…”

Viktória