Természetgyógyászat – káosz a “gyógypiacon” – II. rész

A tudós testület kihátrál

Elismeri, hogy a természetgyógyászati módszerek tudományos megalapozottsága még nem egyértelmű, ezért “támogatandó minden törekvés, amely tisztázza az orvostudomány részéről felmerült kérdéseket.”. Úgy véli, a dilettánsok kiszűrhetőek lennének azzal, ha a tudományos háttérrel rendelkező tárgykörök bekerülnének az egyetemi oktatásba. Egyúttal meghatározza ezek körét.

Az azóta eltelt öt évben a nyugati típusú orvoslásnak nem sikerült “bekebeleznie” a természetgyógyászati módszereket, sem a “komilfó” természetgyógyászoknak leválasztani a sarlatánokat. Az orvosi diplomával nem bíró – több-kevesebb sikerrel, engedéllyel vagy anélkül működő – hályogkovácsok tömege nem csökkent. És nem lebecsülhető az a tömeg, amely fogékony a természetfeletti erőket mozgósító mágiára, a kozmikus- bio- és ki tudja miféle energiákkal bűvészkedő, magukat gyógyítónak mondó sarlatánok módszereire. Az a kisebbik baj, hogy ezt meglovagolva sokan – adómentes – extrajövedelemre tesznek szert. A nagyobb gond, hogy súlyos kórképekkel csak későn kerülnek szakorvoshoz a betegek, és azt a kezdeti szakaszt, amikor nagy eséllyel gyógyítható lett volna a bajuk, kuruzslónál vesztegették el. Mire eljutnak az orvoshoz, gyógyíthatatlan – vagy igen drágán kezelhető – állapotban vannak. A radiológus, neurológus, onkológus szakmák képviselői 2003-ban ismét állásfoglalást kértek az MTA-tól, amely lényegében megismételte 1998-as állásfoglalását.

Nekünk kell bizonyítanunk

Mégis, most megmozdult valami. Áprilisban szakmai konferencián találkoznak a hagyományos medicina és a természetgyógyászat képviselői. Ezen kívül létrehoznak egy természetgyógyászati módszerekkel dolgozó központot (Komplementer Medicina Módszertani és Képzési Központ). Igazgatója várhatóan Dr. Hegyi Gabriella, az egészségügyi tárca Természetgyógyászati Tanácsadó Testületének titkára, a Yamamoto Intézet vezetője lesz:

– A természetgyógyászati módszerek nem alternatívái, csakis kiegészítő (komplementer) eljárásai lehetnek a hagyományos, nyugati orvoslásnak. – mondja a belgyógyász-természetgyógyász. – Van helyük a gyógyításban, mert költségkímélők, mellékhatásmentesek. De nincs két medicina. Nem versenytársai, hanem segítői vagyunk egymásnak. Diagnózist – a törvény értelmében – csak orvos állíthat fel, de nem orvos is végezhet gyógyító tevékenységet, megfelelő képesítés birtokában. Aki ezen kívül esik, azzal nem tudunk mit kezdeni. Nem becsülöm le a gyógyítás máza alatt végzett rituális, pszichés módszereket – ezek hatásosak lehetnek, de csak akkor kerülhetnek be a komplementer medicina égisze alá, ha bizonyítani tudják eredményességüket. Hegyi doktornő szerint a természetgyógyászatnak kell igazolnia eredményességét – van olyan terület, amely már meg is tette. Az új központ, mivel képző- és betegellátó intézmény lesz egyszerre, alkalmas lesz arra, hogy követhető legyen a gyógyulási folyamat, és végre meggyőző adatokkal tudnak szolgálni tevékenységünk hitelességéről. Fokozatosan kívánják tágítani az eljárások körét, tárt kapukkal várnak bármilyen módszert, amely nem mond ellent az orvoslásnak.

Csak gyógyuljon a beteg!

A betegség megállapítása, a terápiás terv elkészítése, a beteg állapotának figyelemmel kísérése orvosi feladat. Mind az orvos, mind a beteg kezdeményezheti nem orvos bevonását a gyógyításba, aki azonban a felállított diagnózissal kapcsolatos terápiát nem módosíthatja, a beteget nem kezelheti előzetes orvosi vizsgálat nélkül, köteles konzultálni a kezelőorvossal, nem végezhet szervekbe, szövetekbe hatoló beavatkozást és akupunktúrát (kivéve a szenvedélybetegek leszoktatására alkalmazott fülakupunktúrát).
Természetgyógyász minősítést csak orvosi diplomával bíró személy kaphat, szakirányú továbbképző tanfolyam elvégzését követően. Nem orvos is folytathat gyógyító tevékenységet, amennyiben az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetben (ETI) megfelelő vizsgát tett. (Az ETI a vizsgát tett személyekről nyilvántartást vezet. Érdeklődni az alábbi címen és telefonszámon lehet: 1085 Budapest, Horánszky u. 15. Tel: 429-4097 és 327-6070)

A 11/1997. Népjóléti Miniszteri Rendelet szerint

– Csak orvos által végezhető tevékenységek:

1. Homeopátiás módszerek

2. Manuálterápiás eljárások

3. Hagyományos kínai orvoslás

4. Ájurvédikus gyógyászati eljárások

5. Hagyományos tibeti gyógymódok

6. Biológiai fogorvoslás

7. Vér oxigenizálásán alapuló terápiák

8. Neurálterápiás módszerek

9. Méregtelenítő módszerek

10. Antropozófus orvosi módszerek

11. Biorezonancián alapuló eljárások

12. Csak diagnosztikai célú természetgyógyászati vizsgáló módszerek

A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása a természetgyógyászati módszerekről:

1. Tudományosan megalapozott orvosi ágak:
Hagyományos kínai orvoslás, manuálterápia (kiropraktika), neurálterápia.

2. További bizonyítékok szükségesek:

A.: Filozófiai alapokon nyugvó eljárások:
Ájurvédikus, tibeti, antropozófus, homeopátiás módszerek

B.: Kellő tudományossággal még fel nem tárt módszerek: Méregtelenítő módszerek, biológiai fogorvolás, biorezonancián alapuló módszerek, a vér oxigenizálásán alapuló terápiák (ózonkezelés).

C.: Nem elfogadható, illetve fokozott veszélyt jelent alkalmazásuk nem szakavatott kezekben:
Csak diagnosztikus célú természetgyógyászati vizsgálati módszerek

(Természet Világa 1998. Szkeptikus Lapok)