Drágul vagy olcsóbb lesz?

Az iparcikkeket már ma is éppoly drágán kaphatjuk meg, mint az európai fogyasztók, mivel az évek óta teljesen szabad és intenzív kereskedelem során ezeknél az áruknál egészen hasonult az ár. Európai országokban utazva helyenként azt is tapasztalhatjuk, hogy bizonyos iparcikkek – így a műszaki cikkek garmadája – még olcsóbbak is, mint hazánkban. A belső piacba integrálódva várható, hogy Magyarország kereskedelme tovább erősödik a tagállamokkal, és ezek az árkülönbségek is mérséklődnek. Az áremelkedésre számító félelmek ellenében itt akár csökkenés is lezajlódhat.

A legnagyobb változásokat a szolgáltatási szektor fogja elszenvedni. Ebben az ágazatban az árakat ugyanis a szolgáltató adott országban elvárható bére határozza meg. Az Európai Unió tagállamaihoz képest mindegyik csatlakozónál jóval alacsonyabb a bérszínvonal, így például a fodrászok, a szerelők, a cipészek fizetése is. A szolgáltatások árai hosszabb távon tehát jelentősen emelkednek majd a bérek növekedésével párhuzamosan. (A bérek közeledését pedig számos tényező befolyásolja, ezektől függően lehet lassabb vagy gyorsabb. A teljesség igénye nélkül például a cégek, vállalkozók megszerezhető profitja, a forint árfolyamalakulása, maguk az árak, a törvényi rendelkezések, az oktatás színvonala…)

Lassan kúszó ingatlanárak

Széles körben elterjedt mítosz, hogy Magyarország EU-csatlakozása hirtelen megemeli majd az ingatlanok árait. Bár nehezen lehet előre jelezni a csatlakozás középtávú hatását, a szakértők mégis cáfolják ezt az általános vélekedést. Az ingatlanárak felzárkózására valószínűleg évtizedeket kell majd várni, a közeledés ütemét pedig inkább a gazdaság teljesítménye és a jövedelmek növekedése befolyásolja majd.





Az elmúlt másfél évtized tapasztalatai arra utalnak, hogy a taggá válás még a szegényebb országokban sem emelte meg rövid idő alatt az ingatlanárakat. Spanyolország 1986-os csatlakozása nem volt radikális hatással a spanyol lakóingatlan-piacra. A lakásárak 1987 és 1991 között lassan kúsztak csak felfelé, elsősorban a jövedelmek gyarapodása és a gazdasági fejlődés hatására. A vontatott emelkedést követően – miután az ingatlanárak az 1986-os árszint dupláját elérték – az árak lassan visszaereszkedtek a belépéskori értékek közelébe. Portugáliában az ingatlanok értéknövekedése még az infláció mértékétől is elmaradt, az ingatlanpiaci robbanás tehát egyik országot sem jellemezte.

Az általános tendenciák mellett további tényezők is gátolják a magyarországi lakásárak hirtelen megemelkedését a csatlakozás után. Hazánk ötéves mentességet kapott a külföldiek másodlagos lakóhelyére vonatkozóan. Ebben az átmeneti időszakban a külföldi állampolgárok és vállalkozások tömeges lakásszerzését korlátozza, hogy előzetes engedélyt kell kérniük az ingatlanok vásárlására. A termőföldek esetében pedig még hét évig a csatlakozás után élnek a korábbi szerzési tilalmak.

Élelmiszerek





Az élelmiszerek fogyasztói árai alig maradnak el az európai színvonaltól, a csatlakozás ezért nem fog számottevő hatást kifejteni rájuk. Sőt, a verseny erősödésére hivatkozva a kutatók csekély árcsökkenést prognosztizálnak a legtöbb ilyen termék esetében. A változatlanság oka, hogy az élelmiszerek árai jobbára az irántuk megnyilvánuló kereslettől függenek, ami nem a csatlakozással, hanem a jövedelmek emelkedésével módosul inkább. Márpedig a jövedelmek felzárkózása több évtizedes időtávban képzelhető csak el.

Egyedül talán a gyümölcs- és zöldségfélék olcsóbbak Magyarországon a többi európai országhoz viszonyítva, de ezeknek a termékeknek a drágulását behatárolja a nehéz szállíthatóság. A húsfélék jövőbeli áralakulását kevéssé lehet előre kiszámítani, többen mégis gondolják, hogy az európai gazdaságok olcsóbb termékeinek akadálytalan piacra jutásával a fogyasztói árak is csökkennek majd.