Butábbak lettek a magyar gyerekek?

… az tagadhatatlan, hogy diákjaink a legutóbbi PISA-vizsgálatban (Nemzetközi képességfelmérés: Programme for Inernational Students Assessment) rosszul teljesítettek.

A „vészcsengő” már 2000-ben, az első PISA-vizsgálat idején felvisított. Mi, akik régebben sorra nyertük a nemzetközi tanulmányi versenyeket, a rangsor alsó harmadába szorultunk. (A harmincegy ország tizenöt évesei közül hasonlóan gyönge eredményt produkáltak – szövegértésből, matematikából, természettudományokból – a németek, a lengyelek, az osztrákok, miközben kimagasló teljesítményt nyújtottak a finnek meg a svédek.)

Az oktatáspolitikus-reformer

– A magyar oktatási gyakorlat évtizedekig elsősorban a lexikális ismeretek visszaadásáról szólt – mondja Sipos János, az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára. – A PISA viszont nem azt méri, hogyan tudják a gyerekek visszaadni a bemagolt tananyagot, hanem azt, hogy mennyire képesek a tudásukat hasznosítani.

Sipos János, az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára

– A 2003-as vizsgálat nagyjából ugyanazt az eredményt hozta számunkra, mint a korábbi. Közben a finnek megint előkelő helyen végeztek. Mit csinálnak jobban az északi rokonok?

– Körülbelül harminc évvel ezelőtt kezdtek úgy gondolkodni, mint mi ma. Már akkor végrehajtottak egy radikális oktatási reformot, amellyel csökkentették a gyerekek közötti különbségeket. Persze ne hallgassuk el, hogy a magyar gimnazisták eredményei most is jobbak, mint a finn gyerekek átlagos teljesítményei! Viszont a szakiskolások produkciója rosszabb, mint az utolsó helyen végzett mexikói diákoké. Tehát egyelőre elfogadhatatlanul nagy a különbség az iskolatípusok között, az oktatási rendszerünk nem csökkenti, hanem megerősíti a társadalmi hátrányokat.

– Azt mondja, egyelőre…

– Igen, mert meggyőződésem: ha folytatjuk az oktatási reformot, tíz-tizenöt év múlva kisebbek lesznek a különbségek. Tananyagcsökkentés, a kétszintű érettségi egységes, a korábbinál korszerűbb követelményrendszere… És nemrégiben volt egy tanácskozás a pedagógusképzésről. Nem akarom elkiabálni, de úgy érzem, nagy esély van arra, hogy jelentős változásokat vigyünk végig.


» Itt olvasható a II. rész!