2006. Január 09.

Világjárványok

Az ókori birodalmakban a háborúknál jóval nagyobb pusztítást végeztek az õket kísérõ járványok. Ilyenek voltak például a pestis, a kolera és más, ma már szinte ismeretlen betegségek.

nlc

A hét témája a Nők Lapjában:
Mi lesz veled, szép világunk?

Riasztó jelek, ijesztő prognózisok, aggodalmak, félelmek. Mi lesz bolygónkkal, mi jut gyerekeinknek, unokáinknak? Lesz-e iható, friss vizük, védelmük új, pusztító járványok ellen, lesz-e családjuk, lelki békéjük? Rajtunk múlik. Rajtuk. Alan Kay, a számítástechnika egyik úttörője ezt mondta erről: A jövő előrejelzésének legjobb módja az, ha azt mi magunk alkotjuk meg.

További írások:

Veszélyben a család »

Nem lesz iható a víz? »

A lélek betegségei »

Az összeállítást készítették:

Kertész Gábor
V. Kulcsár Ildikó, Bus István, Mihalicz Csilla, Hulej Emese

Felléptüket az emberek rendszerint az istenségek, magasabb rendű lények büntetésének, megtorlásnak tartották. A középkorban a higiénia hiányában az emberek együtt éltek a halálos járványokkal. A 13. században a pestis tizedelte a világot. A patkánybolhák terjesztette kór a fémhajók megjelenésével vált ritkábbá, mert a vízi járművekről eltűntek a patkányok. A pestis azonban ma is létezik, egyedi megbetegedések előfordulnak Indiában, Kazahsztánban. Az Újvilág felfedezése után vagy ötven évig óriási kanyarójárványok tomboltak Amerikában, mert kiderült, hogy az indiánok sosem találkoztak még az emberi kanyaróvírussal, így nem is tudtak ellene védekezni. A 19. században a sárgaláz végzett nagy pusztítást. Az eredetileg afrikai betegséget a rabszolgahajók vitték át Amerikába. Manapság Afrikában egyre csökken a sárgalázzal fenyegető területek nagysága, Dél-Amerikában viszont nő. Az első világháború után több mint húszmillióan estek áldozatul az 1918 és 1920 között tomboló spanyolnátha nevű influenzajárványnak. A betegség előbb Európát, majd az egész Földet beterítette. Feltételezések szerint a Föld akkori lakosságának a fele megfertőződött. Hazánkban húszezren haltak meg.

Vírusok féken tartva

Ami a fertőző betegségeket illeti, leginkább a védőoltások ellenzőitől kellene féltenünk a gyerekeinket állítja dr. Berencsi György, a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ fővirológusa. A rég leküzdött torokgyík, szamárköhögés, gyermekbénulás ugyanis föléled ott, ahol a lakosság átoltottsága hézagos. Jó példa erre Oroszország, ahol két évvel a Szovjetunió megszűnése és vele a szigorú közegészségügyi rendszer összeomlása után ötezer gyermek kapta meg a diftériát. A gyermekbetegségek ellen az egyetlen megoldás az aktív immunizálás. Járvány kialakulása esetén a gyerekek harminc százaléka meghal.

A kiütéses betegségek elleni védekezésünk példaszerű. Angliában, Németországban a mai napig előfordul kanyaró, mumpsz, rózsahimlő csak az iskolába menéskor derül ki, ha egy gyermek nem kapott oltást. Mivel hatéves korig már a legtöbb fertőző betegséggel találkozhatnak a gyerekek, ezért nálunk nagy a szigor: bíróság elé állítják a szülőt, ha nem oltatja be a gyerekét.
Az AIDS- vagy a hepatitiszvírusok nem okozhatnak komoly világjárványt, hiszen egyszerű a védekezés: jól kell partnert választani, és hűnek kell maradni hozzá.
Nem várható, hogy bejussanak azok a vírusok, amelyek a különböző vérzéses lázakat okozzák (ilyen például az ebola). Ugyanígy megállt Ázsiában a SARS terjedése, illetve Németországban az úgynevezett marburgi vírus is. Ez utóbbi exportált majmokkal került előbb Szerbiába, majd Németországba. A majmok megharaptak egy-két gondozót, rajtuk kívül az ápolók fertőződtek meg vérvételkor. A SARS, illetve az AIDS esetében is az a tanulság, hogy az ember ne egye nyersen az állatok húsát, mert abból lehet zoonózis, vagyis állatról emberre átterjedő fertőzés.

A témáról bővebbet a Nők Lapja január 11-én megjelenő 2-es számában olvashatsz!