Aktuális

Mindent a pénzről

A héten elindítunk egy olyan cikksorozatot, amely heti rendszerességgel különböző pénzügyi alapismeretekkel, tanácsokkal és tippekkel próbál meg segíteni nekünk nőknek, hogy, igazán el tudjunk igazodni a pénzvilág útvesztőiben. Közelebbről megismerkedhetünk a banki ügyletekkel, szakzsargonokkal, megtanulhatjuk a gazdaságos kártyahasználatot, hogy új információink birtokában bátrabban mozogjunk ebben a bonyolult világban.

Először is mit tudunk a pénzről?

Bár a mindennapi életünk része, mégsem foglalkozunk vele igazán, hogy hogyan is alakult ki a mai pénz. Ez egy hosszú folyamat végeredménye, amely évszázadok alatt érte el végleges formáját. Talán néhányan még emlékezünk a történelem órákon tanultakra, amikor először cserekereskedelemmel, vagyis pénz nélkül, a javakat közvetlenül más javakra cserélték.  Később megjelentek azok a termékek, amelyek kifejezték a különböző termékek cserearányait, és ezekből alakult ki az árupénz elnevezésű csereeszköz. Ilyen termékek voltak pl. a marha, a só, a dohány, a bőr, később az igazgyöngy, az ezüst vagy az arany. Mivel ezek egy része nem volt kisebb váltóegységekre osztható, a gazdasági fejlődés azt eredményezte, hogy az árupénzek a nemesfémekre korlátozódtak. Idővel azonban az ezüst is háttérbe szorult és az arany töltötte be a pénz szerepét.

Mindent a pénzről

 

Az arany hátrányai azonban idővel előtérbe kerültek, hiszen gyorsan elhasználódott, nehéz volt a pótlása, a szállítása, illetve a növekvő szükségletekhez egyre többet kellett volna belőle bányászni, ami nemcsak hosszadalmas, hanem bizony igen költséges is.

Ez hívta életre a pénzhelyettesítőket, vagyis azt a papírpénzt, amely aranyra szólt, és helyettesítette az aranyat, mert aranyra volt váltható. Ehhez azonban már állami kibocsátásra volt szükség.

A kapitalizmus térhódításával a gazdaság egyre több pénzt igényelt, ami egy újabb pénzhelyettesítőt vezetett be a mindennapi életbe- ez volt a klasszikus bankjegy, amely a váltóból alakult ki.

Ezeket a pénzhelyettesítőket azonban nem tekintették törvényes fizetési eszköznek, mert nem volt elfogadási kényszer velük szemben.

Az állam mindezek hatására létrehozta a saját bankját, amit jegybanknak nevezünk, és magához ragadta a bankjegykibocsátás monopóliumát. Az aranypénz rendszer az I. világháború végére háttérbe szorult, és a 1929-33-as világgazdasági válság hatására teljesen meg is szűnt.

Ezzel kialakult a mai modern pénz, aminek nincs belső értéke, és az állam közreműködésével mesterségesen teremtett pénz, ami hitelpénzként kerül a forgalomba. A modern pénz már törvényes fizetési eszköz, és mindenkinek el kell fogadni.

A mai modern pénz két változatban jelenik meg. Az egyik a készpénz – ide tartozik a bankjegy és az érme, a másik pedig a bankszámlapénz, ami a gazdálkodó szervezetek bankkal szembeni látra szóló követelése, vagyis ez azt jelenti, hogy a működéshez szükséges pénzt folyószámla betétként elhelyezik a bankban, és terheléssel-jóváírással intézik a tartozásokat és a követeléseket.

Míg bankjegyet és érmét csak az ország bankja bocsáthat ki, addig bankszámlapénzt bármelyik bank teremthet.

A jövő heti cikkünkből megtudhatod, hogyan is kerül a pénz forgalomba,  és, hogy milyen funkciói is vannak. Ezután pedig rátérhetünk a kézzelfoghatóbb dolgokra, hiszen addigra meglesznek az alapismereteid, hogy eligazodj a banki világban is.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top