Szárny nélküli szúnyog, 36 éves bolygó – 2010 tudományos meglepetése

Termékeny évet tudhatnak maguk mögött a világ koponyái. A legérdekesebb, legmeglepőbb felfedezéseket gyűjtöttük most össze!

• A 2010-es év első hónapjában Pozsonyban egy csapat régész arról számolt be, hogy a Szent Márton-dómban megtalálták Pázmány Péter sírját és földi maradványait.

• Egy hónappal később a genetikusok repülésre képtelen, szárny nélküli szúnyogokat hoztak létre génmódosítással amerikai és brit kutatók, hogy segítségükkel kiszorítsák a dengue-láz vírusát hordozó rovarokat.

• Ugyancsak siker koronázta a csillagászok kutatómunkáját, hisz februárban megtalálták a Naprendszeren kívüli eddigi legfiatalabb, 36 éves bolygót, nem sokkal később pedig a legöregebb, közvetlenül az ősrobbanás után keletkezett, 13,7 milliárd éves csillagot fedezték fel.

• Áprilisban az orvostudomány közölte új felfedezését: kínai tudósok igazolták, hogy az arzén azért kezeli eredményesen a vérrák egyik típusát, mert célzottan pusztít el egy olyan fehérjét, amely fenntartja a rákos állapotot.

• Szintén ez év tavaszán adtak számot arról – ezúttal biológusok –, hogy 2007 óta több mint százhúsz eddig ismeretlen állat- és növényfajt fedeztek fel Borneó szigetén, köztük a világ leghosszabb rovarját, a színét változtató repülő békát, a tüdő nélküli békát, a „bronzhátú” siklót és a „szerelmi nyilakat kilövő” csigát.

• Szeptemberben derült ki, hogy a genetikusok felfedezték az emberi sokszínűség genetikai hajtóerejét, bizonyítva egy meghatározott génnek az emberi sokféleség kialakulására gyakorolt különleges befolyását.

• A világ eddig ismert legrégibb, 49 ezer éves magashegyvidéki települését fedezték fel Pápua Új-Guineában 2010 októberében.

• Egy mintegy 10 millió éve élt hím Rudapithecus combcsontjára bukkantak Rudabányán.

• Ausztrál kutatók megfigyelték, hogy a hosszúszárnyú bálnák legendás énekét lassan felváltja a mutogatás. Mára olyannyira eluralkodott a lárma az óceánokban, hogy a tengeri óriások nem hallják egymás „szavát”, így a inkább uszonyaik segítségével kommunikálnak.

• Brit kutatók vizsgálatai szerint az emberi agy a korábbi vélekedésekkel szemben nem éri el teljes érettségét az ember húszas éveire, hanem egészen a negyvenes életévek végéig fejlődik.

(MTI–NLC)