Tavaly júliusban huszonegyen vesztették életüket, és több mint ötszázan sérültek meg a duisburgi Love Parade-on. Az 1999 óta megtartott elektronikus zenei rendezvény résztvevőinek száma 2010-ben meghaladta az egymillió főt – jóllehet már az előzetes felmérések alkalmával megállapítást nyert, hogy a helyszínen nincs elegendő számú és kellő áteresztőképességű kijárat. Maga a pánik a fesztivál közvetlen közelében, egy alagútban tört ki, ahol a rendőrök emberek ezreit próbálták meg visszatartani attól, hogy bejussanak a rendezvény már túlzsúfolt területére.
 |
| Menekülő fesztiválozók 19 ember meghalt és több mint 340 megsérült a duisburgi Love Parade-on |
Az összesűrűsödött emberáradatban sokan akartak visszafordulni – ám az alagút szűknek bizonyult, ahol nem lehetett sem előre, sem pedig hátrafelé haladni. Levegő hiányában pánik és dulakodás tört ki, s az emberek elkezdték taposni egymást. Mint utóbb kiderült: az áldozatok halálát az okozta, hogy a tömeg összenyomta a mellkasukat.
A történtek hatására a német hatóságok jelentősen megszigorították a tömegrendezvényekre vonatkozó biztonsági előírásokat. Így például Észak-Rajna–Vesztfália tartományban a helyi önkormányzatok csak abban az esetben engedélyezhetnek tömegrendezvényeket, ha a lebonyolításra vonatkozó biztonsági koncepciót valamennyi közbiztonsági hatóság jóváhagyta.
2010 májusában ugyancsak emberéleteket követelt egy mexikói koncert. A zenei rendezvényen – amelyre egy szarvasmarhavásár keretében került sor – egy pisztolylövés miatt tört ki a riadalom. A pánik következtében a résztvevők egymáson átgázolva rohantak a kijáratokhoz – az általános tülekedésben öten vesztették életüket, s legalább tizenheten megsérültek.
Tömegjelenetek szakrális térben
 |
| Emberfolyam a szaudi Mína-völgy felé |
Különösképpen kiemelt kockázattal járnak a nagy vallási események – így időről időre sokat vesztik életüket a mekkai zarándoklatot kísérő tömegjelenetek során. Például 2006 januárjában 345 hívőt tapostak halálra a szaúdi Mína-völgyben, amikor a mindössze 15 méter széles Dzsamarát-híd északi végénél összezsúfolódtak az emberek. Mint utóbb kiderült: a torlódást az okozta, hogy a zarándokokat kísérő teherautóról bőröndök és táskák estek le, mire a hívők elbotlottak az akadályt képező csomagokban, majd a mögöttük jövők agyontaposták őket.
Ugyanezen a helyen – útban a sátánt jelképező oszlopok helyszínére – 2004-ben 250 zarándok vesztette életét kísértetiesen hasonló körülmények között. Az évről évre muszlimok millióit megmozgató szakrális esemény egyik legsúlyosabb tragédiája 1990-ben történt, amikor 1426 ember fulladt meg egy alagútban.
2010 októberében tíz zarándokot taposott halálra a tömeg a kelet-indiai Bihar állam egyik zsúfolt templomában. Lapértesülések szerint a riadalmat az okozta, hogy az egyik áldozati állat, illetve annak egy része a hívőkre borult. A kitört pánik hatására a résztvevők a szentély bejárata felé tódultak, s az áldozatokat, illetve a sérülteket ekkor temette maga alá a tömeg.
Tavaly novemberben több százan vesztették életüket egy kambodzsai ünnepségen kialakult tumultusban is. A víz ünnepe alkalmából több millióan sereglettek össze az ország fővárosába, a Mekong folyó parti Phnompenbe. A tömegesemény egyik rendezvényét egy szigeten tartották, ahová a résztvevők egy hídon próbáltak eljutni. Ám az egyik hídfőnél torlódás alakult ki, majd kitört a pánik. A tömegben az emberek agyontaposták egymást, de többtucatnyi áldozat halálát okozta a hídszéli kábelek áramütése is. Az ország miniszterelnöke az esetet a vörös khmerek rémuralma utáni időszak legsúlyosabb tragédiájának nevezte.
 |
| Több ezer muzulmán hívő zarándok |
2009 szeptemberében több mint húsz nőt tapostak agyon a pakisztáni Karacsiban, ahol egy magánszervezet lisztet osztott a böjti hónap, a ramadán alkalmából egy bazárban. A hatóságok utóbb úgy rekonstruálták az esetet, hogy a várakozó tömeg egyre nőtt, ám hirtelen pánik tört ki, és az emberek megrettenve próbáltak elmenekülni – sokan sikertelenül.
| Olvass tovább! Soma Mamagésa különvéleménye a diszkótragédiáról Riadóláncot indítottak a fővárosi szülők Rossz tréfa okozhatta a tragédiát |
Tragédiák a futballarénákban
Minden bizonnyal örök mementó marad a brüsszeli Heysel-stadionban történt tragédia, amelyet sokan a labdarúgás történetének egyik legsötétebb epizódjaként aposztrofálnak. 1985. május 29-án az angol Liverpool és az olasz Juventus csapott össze az európai bajnokcsapatok számára kiírt kupasorozat döntőjében. A 39 halálos áldozatot követelő eseménysort az indította el, hogy az angol szimpatizánsok egy része megtámadta az olasz szurkolókat, akik a lelátó vége felé kezdtek hátrálni – ám az építmény támfala nem bírta a nyomást és leszakadt. Az áldozatok nagy része ekkor vesztette életét, többeket pedig a pánikba esett tömeg agyontaposott.
1989 áprilisában 96 angol szurkolót taposott halálra a tömeg a sheffieldi Hillsborough-stadionban, a Nottingham Forest elleni FA-kupa elődöntőn. Az angol labdarúgás legsúlyosabb tragédiáját az okozta, hogy az utcán rekedt drukkerek előtt megnyitották a stadion kapuit, jóllehet a vendégszurkolók számára fenntartott lelátók már zsúfolásig megteltek. A példátlan káoszban további 766-an szenvedtek sérülést – az átélt szörnyűségeket sokan a mai napig nem tudták feldolgozni.
Bár ennyire súlyos kimenetelű tömegszerencsétlenség mostanában nem történt, halálos áldozatokkal járó sporteseményre tavaly is akadt példa. 2010 októberében hét embert agyontaposott a tömeg Kenyában, amikor a szurkolók megpróbáltak bejutni az ország két legnépszerűbb csapatának futballmeccsére.
Tömegpánik a fővárosi szórakozóhelyen
2011. január 15-én a fővárosi West Balkán szórakozóhelyen 3 fiatal lány vesztette életét egy – a mostani szakértői vélemények szerint – rossz tréfa miatt kirobbant tömegpánik miatt. A lányokat a szórakozóhelyről kimenekülő emberek taposták össze, halálukat az orvosszakértői vélemények szerint fulladás okozta.
A kerület önkormányzata azóta határozatot adott ki a vendéglátóipari egység ideiglenes, 90 napra szóló bezárásáról. Az esetről és a kerület szórakozóhelyeinek ellenőrzéseiről a kerület aljegyzőjét kérdeztük.
„Mint ahogy eddig is, előzetes ütemterv alapján folytatjuk az ellenőrzéseket” – mondta el dr. Mogyorósi Sándor terézvárosi aljegyző azon kérdésünkre, hogy a szombat éjszakai események után az önkormányzat indít-e külön vizsgálódásokat a VI. kerületben található szórakozóhelyeken. A tisztségviselőtől azt is megtudtuk, hogy a helyhatóság nem kezdeményez belső vizsgálatot azzal kapcsolatban, hogy érvényes engedélyek hiányában hogyan kerülhetett sor a tragikus kimenetelű tömegrendezvényre a West Balkánban. Mint fogalmazott: „nem merült fel olyan körülmény, ami a hatósági eljárás bármiféle hibájára utalt volna.” Egyébként a kerület nyilvántartása szerint a városrészben 705 vendéglátóegység működik – az itt megforduló vendégek számáról, nagyságrendjéről ugyanakkor nem állnak rendelkezésre információk. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy van-e kerületi kimutatás azon szórakozóhelyekről, amelyeknek – hasonlóan a West Balkánhoz – nincs működési engedélyük, ám a nyilvántartásba vételük megtörtént. „Ilyen nyilvántartás nincs. Nem merült fel ilyen igény, tekintve, hogy a két engedély nem egymás függvénye” – közölte honlapunkkal az aljegyző. Hogy a történtek folyományaként a VI. kerület tervezi-e a szórakozóhelyek működésére vonatkozó helyi rendeletek újragondolását, az aljegyző – döntési jogosultság hiányában – kitérő választ adott. „Erről az önkormányzat politikai vezetésének kell döntenie, ez a kérdés nem tartozik a hivatal kompetenciájába” – nyilatkozta dr. Mogyorósi Sándor.
| Az ember, ha pánikolni kezd… „Jól ismert tény, hogy váratlan veszélyhelyzet esetén – amelyek az egyént hirtelenül, váratlanul érik és elkerülhetetlenek – szétesik a helyzetértékelés és a viselkedés. Az intenzív érzelmek beszűkítik a tudati funkciókat; alkohol, drog hatása alatt ez még inkább jellemző, bár a pánikhelyzet önmagában is elég” – vázolja Geist Klára pszichológus annak a viselkedésnek a főbb sajátosságait, amelyeket az egyén pánikhelyzetben követ. A szakember szerint az efféle szituációkban nincs jelentősége a kornak, illetve az azzal járó érettségnek. Tehát egy fiatal reakciói gyakorlatilag ugyanolyanok, mint egy idősebb emberé. „Az életkor kevéssé számít, hiszen az ilyen helyzetek jellemzője pont az, hogy a viselkedés, helyzetértékelés – éppen a kétségbeesés miatt – éretlenné, szétesetté válik. Ráadásul tömegben jellemző, hogy elvész a felelősség, együttműködés, egymásra figyelés készsége; pont ettől lesznek tömegszerencsétlenségek, katasztrófák. A stressz következtében igen erős a menekülési késztetés, főleg akkor, ha a megküzdési próbálkozás azonnal csődöt mond, s az illető pillanatokon belül belátja, hogy megoldhatatlan a helyzet.” |
