Kis magyar Amszterdam – avagy 5 hazai álomtelepülés

Ahol igazán jó a nőknek – toplistás országok

A palóc ősök nyomán – Hollókő
Az alig négyszáz lelkes nógrádi település tavaly decemberben elnyerte a francia nemzeti innovációs megfigyelő intézet Territoria Europe-különdíját – ezt az elismerést minden évben egy francia testvérkapcsolatokkal rendelkező város is megkapja.
A település 1987 óta a világörökség része, a hollókői önkormányzat azonban nemcsak a falu turisztikai vonzerejének javítását tűzte ki célul, de fontosnak tartják a helyiek életminőségének javítását is – a palóc építészeti hagyományokhoz híven újították fel például az orvosi rendelőt, az iskolát, a helytörténeti múzeumot és a palóc emlékközpontot is. A hagyományok ápolása persze nemcsak a külsőségekben nyilvánul meg. Az iskolában például „Hollókő” külön önálló tantárgy – ezen az órán a gyerekek nemcsak helytörténeti ismeretekre tesznek szert, de palóc kézművességet is elsajátíthatják, és sokat tanulnak az ünnepi szokásokról is. A település önkormányzata most a hollókői vár környékének fejlesztésébe fogott, és szeretnének kialakítani egy színvonalas éttermet is, ahol a palóc gasztronómia remekeivel találkozhatunk. 

A német ajkú internet-nagyhatalom – Bóly
Pécstől harminc kilométerre található kisváros nem elsősorban a méreteivel dicsekedhet – az alig négyezres Bóly azonban a környék leginnovatívabb települései közé tartozik. Az országban elsőként itt építettek ki egy az összes háztartásban elérhető optikai hálózatot, amely az egyedülálló technológiának köszönhetően 100 megabit/secundum sebességű le- és feltöltésre képes.
Az eredetileg Németbólynak nevezett, zömében svábok lakta település vezetése fontosnak tartja, hogy a fiatalok a városban maradjanak – ezt pedig elsősorban munkahelyek teremtésével próbálják elérni. A városka ipari parkja jelenleg nyolcszáz főt foglalkoztat, ám folyamatosan igyekeznek újabb vállalkozókat csalogatni a csarnokokba. Az itt dolgozókat az önkormányzat a lakásbérlet ötven százalékával támogatja, és ugyancsak kedvező feltételekkel lehet hozzájutni az összközműves telkekhez is – az egyetlen feltétel az, hogy a területet a tulajdonosoknak négy éven belül be kell építeniük. Bóly élen jár a megújuló energiaforrások felhasználásában is: az önkormányzati intézményeket néhány éve termálvízzel fűtik, egy elbírálás alatt álló pályázat keretében pedig az elektromosenergia-igény egy részét napkollektorokkal elégítenék ki.
  
Bioszálló kun módra – Karcag

Fotó: karcag.hu

Ahogy a hollókőiek a palóc hagyományaikra, a bólyiak a sváb őseikre, úgy karcagiak harcos kun felmenőikre lehetnek büszkék. A Nagykunság fővárosában ugyancsak nagy hangsúlyt fektetnek az ipari park fejlesztésére, és folyamatban van egy nagyszabású kórházfejlesztési projektjük is. Ami azonban Karcagot a hasonló települések sorából kiemeli, az a nemrégiben megnyitott biohotel, mely az országban az első ilyen jellegű beruházás volt. A Biohotel növelte Karcag turisztikai vonzerejét, és legalább húsz-harminc új munkahelyet is jelentett a város lakói számára. Szerencsés helyzetben vannak az itteni diákok is: az országos tendenciákkal ellentétben ugyanis itt nem iskolát zártak be, hanem egy új gimnáziumot avathattak fel a karcagiak.

Wellness és fenntartható fejlődés a Homokhátságon – Mórahalom
A mórahalmi városvezetés csaknem húsz éve dolgozik azon, hogy a település – jó értelemben véve – városiassá és kistérségi központtá váljon. Ez az elképzelés mostanra többé-kevésbé megvalósult: megnyílt az évente négyszázezer vendéget fogadó fürdőkomplexum, kiépült a hatvanhektáros ipari park és fejlődésnek indult a helyi mezőgazdaság is. Bár a mezőgazdasági őstermelőket tömörítő és az ország egész területén értékesítő Mórakert Szövetkezet sajnos éppen a tavalyi évben ment tönkre, a szervezet mintegy hárommilliárd forintot érő infrastruktúráját sikerült állami kézbe adni – így a szövetkezet remélhetőleg ismét képes lesz a térség termelőinek kiszolgálására. Mórahalmon mindezen túl is nagy hangsúlyt fektetnek a „helyi erők” kihasználására. A város központjában nemrég nyílt meg a Kenyérváró nevű élelmiszerüzlet, ahol a helyi termelőktől származó élelmiszereket, valamint a homokháti védjeggyel ellátott terményeket árusítják. A fenntarthatóságra a város mindezeken túl is ügyel. A Homokhátság vízgazdálkodásának megfelelő szabályozása érdekében például bivalygulyát telepítettek a város közelébe, Mórahalmon belül pedig termálvizes fűtési rendszerrel, LED-es világítással próbálják csökkenteni a fenntartási költségeket és a felhasznált energiamennyiséget is.

A magyar ökofőváros – Szeged
A dél-alföldi nagyváros az utóbbi években nemcsak az autópálya-építésre, de a helyi tömegközlekedés korszerűsítésére is sokat áldozott: felújították Szeged összes villamos- és troliútvonalát, és hozzákezdtek egy új villamospálya kiépítéséhez is. A projekt keretén belül több közlekedési csomópont, remíz és szerelőcsarnok is megújul, és a végállomásokon ún. B+R (bike and ride) biciklitárolókat is kialakítanak majd. A kerékpárutak gyors elterjedését és mennyiségét tekintve Szeged egyébként is az élen jár – többször nevezték már a várost „kis magyar Amszterdamnak” is. A szegedi városvezetés a villamosépítés során is ügyel a környezettudatosságra: a fás, parkos területeket a villamospálya elkerüli, a kivágott fák helyére új csemetéket telepítenek, és Magyarországon elsőként itt alakítják ki az ún. „zöld vágányt” is (vagyis a villamos nem a megszokott betonos vagy bazaltos, hanem füves pályán közlekedik majd). Az ország első teljes panelprogramja is a szegedi Tarján lakótelepen valósult meg: a lakótelepen felújították az elavult közműveket, új közvilágítást szereltek fel, megújították valamennyi zöld felületet, a régiek helyett elkészült három nagy és tizenöt kisebb új, biztonságos és esztétikus játszótér is. Szegeden mindezek mellett több műemlék jellegű iskolaépületet is felújítottak, épült egy új klinikai tömb és folyamatban van az egyetem mérnöki karának építése is.