Kerülöm, amibe kerül

Ezt kéne tennem, mégsem teszem, természetesen azért, mert nem akarok konfliktust. Hogy ezzel újabb és újabb gondokat generálok? Konfliktus nem vész el, csak átalakul. Hogy mivé? Problémává, botránnyá, tarthatatlan helyzetek, kínos szituációk sorává, és újratermeli, sokszorozza, hatványozza tovább. Hát akkor meg mit kéne tenni vele? Keresni? Kerülni? Élezni? Tompítani? Elébe menni? Odázni? Mondhatni, hogy csak a jóisten tudja rá a választ, de ez esetben még ebben sem lehetünk biztosak, mert a konfliktus kérdése már számára is kezdettől problémát jelentett.

És valóban a kezdetektől, hiszen a képmására formált Ádám mellé megteremtette Lucifert is. A hit, a bizonyosság, az elszántság mellé a kétkedést, fenntartást, gyanakvást is, és ez már rögtön konfliktus tárgyává tette a puszta létezést is. Ha dűlőre akarunk jutni, minduntalan konfliktusba keveredünk. Egymással is, magunkkal is. Mert szemvillanásnyi idő sem telt el a létből, Éva, minden nők legtökéletesebbje és ősanyja máris konfliktusba keveredett – önmagával. Hogy élvezze-e az oly csodálatos paradicsomi állapotot, vagy kíváncsiságától, teljességre vágyásától hajtva egyen-e a tiltott gyümölcsből? De még ennél is rettenetesebb két gyermekük, Káin és Ábel sorsa, akik annak dacára, hogy igazán jó nevelést kaphattak, és nem voltak kitéve horrorfilmek romboló hatásának, olyan konfliktusba keveredtek, amelynek brutális testvérgyilkosság lett a vége, ami egyben a történelem kezdetét is jelentette.
A latin konfligo kifejezés eredeti jelentése: összevet, összecsap, perlekedik. A lexikon úgy definiálja, hogy egyének és társadalmi csoportok közötti olyan ütközés, amely mögött igények, szándékok, vágyak, törekvések, érdekek, szükségletek, nézetek, vélemények szembenállása húzódik meg. De akárhonnan is közelítünk, az aligha vitatható, hogy a konfliktus  születésünktől folyamatosan része életünknek, legfeljebb koronként más és más a kényesebb pont, például gyerekkorban sok egyéb mellett az önállóság kérdése, serdülőkorban az identitás vagy a szexualitás. A nagy kérdés az, hogy a konfliktusok sorozatát áldásnak vagy átoknak tekintjük? Folyton mozgásban tartó erő, amiért érdemes élnünk, vagy folytonos gond, amely szüntelenül akadályozza, hogy élhessük saját életünket? Kis túlzással lehet állítani, hogy mondd el konfliktusaidat, és megmondom, ki vagy! Jellemző ránk, mit tekintünk annak, sőt még inkább, hogy mit vállalunk belőle, és mi az, amit hárítunk. Mi az, amit annak hiszünk, vélünk, ami mögé bújni szeretnénk, holott nem igazi konfliktusok, csupán indulatos, de értelmetlen hőbörgések, hisztériák, zavaró tényezők, megoldatlanságok, és melyek azok, amelyekkel való szembesülés életünk meghatározó feladata. Mert azok nem átválthatók, nem átvállalhatók, átterhelhetők, azok fel nem robbant aknák a lelkünk mélyén. Mérgeznek, szivárognak, aberrálódnak, és egyetlen szikrától bármikor robbanhatnak.

És ez az a pont, ahol elérkeztünk az egyik legfontosabb kérdéshez. Minduntalan felvetődik valamely probléma kapcsán, hogy vajon menjünk-e elébe, mielőtt még kirobbanna, vagy lapítsunk, amíg lehet, hátha megúszhatjuk, vagy az indulatok csillapodásával sebzetlenül kikecmereghetünk belőle valahogy? Aki provokál, az önmagában nem bátor, aki kitér, az nem okvetlenül gyáva. Alighanem másutt lehet a kutya eltemetve. Ahogyan éppen úgy fél az is, aki fütyülve jár az erdőben, mint az, aki csendben lopakodik. A konfliktus rákfenéje nem az, hogy rendre felbukkan, hanem hogy ritkán tudunk vele mit kezdeni. Kapkodunk, pánikba esünk, agresszióval védekezünk. Szélmalomharcot vívunk, vagy eső után öltünk magunkra köpönyeget. Talán a civilizáció, az agyonszabályozott élet torzította el kódjainkat? Konfliktusoktól óva intő neveltetésünk tompította el józan ösztöneinket? Hogy azt sulykolták belénk, hogy szüleink, tanáraink megoldják majd helyettünk a problémáinkat, és mi is ezt adjuk tovább gyermekeinknek? Pedig lehet, hogy a konfliktusainkhoz való viszonyunk lenne maga az életünk, a valóság művészete?

Nem tudom eldönteni, mert kerülni akarom a konfliktust…

A cikk nyomtatásban a Nők Lapja e heti számában jelent meg. 

A legfrissebb szám tartalmából: 

• Ernyey Béla és Balaton Dóra
• Kerülöm, amibe kerül
• Tamással sülve-főve  
• Dr. Vekerdy Tamás válaszol
• Felkapaszkodott celebek
• Tényleg csodaszer a szérum?

Ha előfizetnél a lapra, itt és most megteheted!