Az Abai Gimnázium története filmbe illő. Egy elmaradott kis Fejér megyei település látványos fejlődésen ment keresztül. A helyiek alapítottak egy saját középiskolát, az ember- és természetközpontú Életfa iskolát, mely azóta a kimagasló tanulmányi eredményekről vált híressé. A módszer olyan sikeres, hogy az ország minden tájáról, sőt még a határon túlról is érkeznek ide hallgatók.
Nem csak tankönyvből…
„Az abai Életfa program a Hintalan László János által kidolgozott Életiskola elképzelés és a Magyar Hagyományműhely által közvetített értékrend alapjaiból nőtt ki. Ez több mint pedagógiai program, élet és iskola, amelyet a mindennapok írnak egybe – mondja Szilasy György, az Abai Gimnázium és Kollégium igazgatója. – A gyerekeket nemcsak az érettségire, hanem magára az életre készítjük fel. A módszer holisztikus, a természet és az ember harmonikus egységére épül, emellett a nemzeti értékek, hagyományok oktatására is nagy hangsúlyt fektet. Az általános tantárgyak mellett a diákok tanulhatnak nemezelést, batikolást, fazekasságot, bőrművességet, fafaragást, szövést, kert- és tájismeretet, magyar harcművészetet, lovas ismereteket, népi gyógyászatot, íjászatot, néptáncot, zenét… Az ismereteket pedig nemcsak tankönyvekből sajátítják el, hanem közvetlen tapasztalással is. Izgalmassá teszi az oktatást, hogy a pedagógusokon kívül különféle szakemberek is tanítanak (a tájismeretórák egy részét például vadászok tartják terepen), vagy akár falubeliek, szülők, sőt maguk a diákok is előadhatnak.”
A diák aktív résztvevő
Az öt évfolyamból álló Életfa iskola előkészítő időszaka segíti a tanulókat abban, hogy megszabaduljanak az évek alatt kialakult szorongásaiktól, félelmeiktől, és arra bátorítja őket, hogy merjenek kérdezni, véleményt formálni, közösen gondolkodni, válaszokat keresni. „Arra törekszünk, hogy passzív befogadás helyett a beszélgetések, viták, érvelések vagy éppen az elmélyülés során teret adjunk a saját felismeréseknek” – mondja az igazgató. Az alá-fölé rendeltségi viszony helyett itt partneri kapcsolat kialakítása a cél. „A tananyag helyett az embert, az életet állítjuk a figyelem középpontjába.” Az előkészítő évfolyam fontos feladata, hogy kialakítsa a belső motivációt. Ha egy diákkal sikerül megszerettetni a tanulást, akkor az már önmagában nyereség, hiszen az élet maga egy folyamatos tanulás.
Négyéves tananyag egy év alatt
Az iskola talán legmerészebb újítása a tantárgyak tömbösítése. Itt a diákok egész évben csak egy érettségi tárgyat tanulnak (matematika, magyar, történelem, idegen nyelv) a hozzájuk rendelt kiegészítő tantárgyakkal, de az egész négyéves tananyagot átveszik egyben, az elejétől a végéig. Év végén pedig, függetlenül az életkortól, mindenki mehet előrehozott közép- vagy emelt szintű érettségire. „Ezzel a szétdaraboltságból fakadó hátrányokat igyekszünk csökkenteni – magyarázza az igazgató. – Ha a fiatalok megszakítások nélkül, intenzíven tanulnak, jobban el tudnak mélyülni egy-egy témában, jobban látják az összefüggéseket. A következő években pedig »visszataníthatnak« a diákok a a többieknek, ezáltal a szerzett tudás azonnal hasznosul.” Az oktatás egyénre szabott és rugalmas: a diákok szabadon dönthetnek arról, milyen sorrendben szeretnék a tantárgytömböket végigvenni: saját maguk állítják össze a négyéves tanmenetüket. Az új módszer hatékonynak tűnik, hiszen az Abai Gimnázium érettségi átlaga már három éve négyes feletti.
Értékelés kicsit másképp
A tanulók értékelése igazodik az élethez: „Nem feltétlenül számokkal kifejezett mérésre támaszkodunk, hanem azt vizsgáljuk, sikerült-e olyan közeget teremteni, ahol mindenki azt érezheti, hogy köze van ahhoz, amit csinál, és szívesen fektet-e energiát a tevékenységeibe. Alkalmazzuk az egyéni elbírálás egyéb lehetőségeit is, például a tanári elbeszélgetést és az önértékelést.” Az osztályzásos értékelés kiegészül szöveges jellemzéssel, mestermunka bemutatásával, közösségi megbecsüléssel. Az iskolában az egyetemes emberi értékek átörökítésére is nagy hangsúlyt fektetnek. A diákok a versenyszellem helyett megtanulják egymást elfogadni és megbecsülni, kialakul a tolerancia és szolidaritás, mindemellett jelentősen javul a problémamegoldó képességük, és több lesz az önbizalmuk. Szilasy György így mondja ezt sokkal egyszerűbben: „Képtelenség leírni mindazt a csodát, amit a napi munkánk jelent!”
Legfontosabb előnyök
|
Olvass további történeteket hétköznapi hősökről!
A gyermeklelket is ápolja a büfés néni a boldogi iskolában
