Hamvazószerda
A nagyböjt mindig szerdai nappal kezdődik, így hamvazószerdától húsvétvasárnapig a böjti napok száma éppen negyvenet tesz ki. A böjti időszak azért tart negyven napon keresztül, mert a Szentírásban a negyvenes szám mindig az események jelentőségét hangsúlyozza. Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt például negyven napot töltött a pusztában. Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai-hegyen, és Jónás próféta negyvennapos böjtöt hirdetett Ninivében.
A hamvazószerda arra az ősi hagyományra vezethető vissza, hogy a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Ennek emlékét a mai napig őrzi a szertartás: az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujával a katolikus pap ezen a napon keresztet rajzol a hívek homlokára miközben ezt mondja: “Emlékezzél, ember, hogy porból vagy, és porrá leszel!” A hamu az elmúlás és a megtisztulás jelképe.
A negyvennapos böjt a 4. századra vált általánossá a keresztény világban. A 11. századig olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit sem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól. E két napon és nagyböjt többi péntekén 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.
Nézd meg, hogy kezdődik a böjti időszak a világ többi országában!
