Megrázó, egyben felrázó videó járta be a kínai videomegosztó site-okat március elején. Az “Under the Dome” (Kupola alatt) című videó Chai Jing kínai újságírónő személyes története által inspirált, saját finanszírozású munkája.
Az asszonynak 2013-ban született meg a kislánya.“Amikor először meghallottam a szívverését, a világon a legjobban arra vágytam, hogy egészséges legyen” – meséli a videón. Várandóssága alatt azonban a magzatnál daganatot diagnosztizáltak, így születése után rögtön műteni kellett. Az orvosok szerint a daganat kialakulásához nagyban hozzájárult Kína rendkívül szennyezett levegője. Szerencsére a tumor jóindulatú volt, így a kislány felépült. Anyja története viszont csak ekkor kezdődött el.
Akik még sohasem látták az eget kéknek
Kína 1,3 milliárd lakosából több mint 600 millióan élnek tartós szmogban. 104 perces tényfeltáró videójában Chai Jing többek között megszólaltatott egy hatéves kislányt, aki szintén rendkívül szennyezett ipari vidéken él, és elmondja, hogy ő még soha életében nem látott felhőt, csillagot, és az égen is csak egy kis kékséget figyelhetett meg eddig.
Annak ellenére, hogy lánya születése előtt Chai Jing az állami tévénél környezetvédelmi újságíróként dolgozott, bevallja, hogy korábban a légszennyezés saját egészségére gyakorolt hatásával nem foglalkozott. Nem hordott maszkot, még akkor sem, ha brutálisan szennyezett helyekről tudósított.
Lánya születése és betegsége azonban megváltoztatta az életét és a gondolkodását. Minden reggelét azzal kezdi, hogy mobiltelefonján ellenőrzi az aktuális légszennyezettségi értékeket, különös tekintettel a PM2,5 értéket.
| A PM2,5 részecskék a szálló por ultrafinom, 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskéi. Összehasonlításképpen: 2,5 mikrométer körülbelül harmincad része a haj átmérőjének. Minél kisebb egy szállópor-részecske, annál veszélyesebb. A nagyobbakat ugyanis orrunk kiszűri, de ezek az ultrafinom részecskék légzőszerveink legmélyére is bejutnak, és onnan nem távoznak. Tovább súlyosbítja a helyzetet, ha ezek a parányi részecskék még olyan káros, potenciálisan rákkeltő anyagokat is tartalmaznak, mint a korom, az azbeszt vagy a nehézfémek. |
Fotó: ChinaFotoPress/Getty Images
Chai Jing attól függően viszi ki kislányát a szabadba, hogy Peking levegője mennyire tiszta. 2014-ben csak minden másnap voltak kinn, 175 napon a város levegője olyan szennyezett volt, hogy az anya nem akarta gyermeke egészségét kockáztatni. Akadtak olyan hónapok, amikor csak 5-6 napot tudtak kint sétálni a kislánnyal.
A legkisebbek a legnagyobb veszélyben
Bár vannak anyák, akik a szmoggal kapcsolatban is azt vallják, hogy ami nem öl meg, az megerősít, a tudományos tények ezt cáfolják. A kutatások ugyanis azt mutatják, hogy ha egy gyereknél sérül a tüdőfunkció, később nagyobb az esélye a krónikus tüdőbetegségek kialakulásának. A rossz levegő az asztma és az allergia kialakulásának esélyét növeli meg drasztikusan, de a légszennyezettség emeli a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és a daganatok kialakulásának kockázatát is. A kutatások szerint a szmogban legalább 15 féle karcinogén, azaz rákkeltő anyag található.
Az, hogy a légszennyezés károsan hat a magzatra is, alátámasztják többek között azok a statisztikák, amelyek szerint több ezer olyan kéthónapos csecsemő él Kínában, akik a szabadban még nem jártak, mégis tüdőbetegséggel küzdenek.
Rémisztő az iskolák hozzáállása is a kérdéshez: Kínában a légszennyezettségi határértékek eleve magasabbak, mint amiket az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vagy a legtöbb európai ország ajánl, sok iskola azonban fittyet hány az ajánlásokra, és még a legnagyobb szmogban is hagyják a gyerekeket az iskolaudvaron játszani.
Fotó: ChinaFotoPress/Getty Images
Hogyan lett Kína levegője mérgező?
A videó szerint valójában Kína levegője a nyolcvanas években rosszabb volt, mint most, akkor azonban még a kormány és az állami média elhallgatta a szennyezést, hivatalosan “csak” sűrű ködről beszéltek, amikor egy-egy várost szürke szmog lepett el, és a széljárástól függően rövidebb-hosszabb ideig meg is maradt.
Ma Kína több szenet termel, mint a világ többi országa, hozzávetőlegesen négyszer annyit, mint egész Európa. A szén a kínai gazdaság alapja, a gazdaság pedig, bár lassul, Európa országaihoz képest még mindig dübörög. Dübörög az építőipar, a gépipar, a vegyipar, és több százezer embernek adnak munkát. Az iparnak nem érdeke a szennyezési határértékek betartása, azok az állami hivatalok pedig, amelyeknek a feladata ezeknek a határértékeknek az ellenőrzése, erőtlenek és sokszor eszköztelenek.
Buszok tévednek el a “sűrű ködben”
Chai Jing elmesél több esetet, amikor újságíróként olyan városok levegőminőséggel foglalkozó hivatalait hívta fel, ahol épp különösen nagy volt a szmog, és gyakran elmondták neki, hogy a sűrű ködben buszok tévedtek el, de volt olyan is, hogy az adott hivatal vezetője is elvétette az útirányt munkába menet.
A kínai nagyvárosok rossz levegőjéhez hozzájárul az autók számának dinamikus emelkedése is. Csak Pekingben 2010-ben egy év alatt 800 ezerrel nőtt az autók száma, a lakosok körülbelül 34 százaléka közlekedik autóval. Összehasonlításképpen: a japán fővárosban, Tokióban, ahol az összautószám magasabb, mint Pekingben, a lakosság 93 százaléka tömegközlekedéssel jár.
Fotó: ChinaFotoPress/Getty Images
Apró reménysugár a szürkeségben
A videó érdeme, hogy bemutatja azoknak a nyugati, elsősorban angliai és amerikai nagyvárosoknak a példáját, amelyek szintén harcot vívtak a szmoggal. Az új, tisztább technológiák bevezetése, valamint a megújuló energiatermelés arányának növelése ezeknek a városoknak a levegőjét nagyban javította.
A kínai kormány hozzáállása a videóhoz azonban meglehetősen ellentmondásos: a megjelenés utáni első napokban az ország újonnan megválasztott környezetvédelmi minisztere például támogatólag nyilatkozott róla. Aztán a kormány néhány napig szó nélkül tűrte, ahogy a kínai videómegosztókon a videó óriási népszerűségre tett szert, több mint 300 millióan nézték meg, és sokan kommentelték. Több mint egy hét után azonban a videó eltűnt a kínai videómegosztókról, most már csak a Youtube-on elérhető (angol felirattal), ami azonban Kínából nem nézhető.
A videó megjelenése után néhány nappal a kínai kormány nagyszabású fellépést ígért a légszennyezés ellen: ennek része volt többek között, hogy nem növelik tovább a szénfelhasználást, viszont a napenergiából származó áramtermelést 2015-ben az előző évihez képest négyszeresére növelik.
Az ígéret jól hangzik. Milliók várják reménykedve, hogy így is történjen.
