Mivel foglalkozik az alapítvány?
2010 óta működő szervezet vagyunk. Sok területen különféle célcsoportokkal dolgozunk, de mindegyikben közös, hogy olyan nevelési helyzeteket teremtünk, ahol szabadabban tudunk beszélgetni a szexualitásról. A szexuális nevelés nemcsak a fiatal korosztályokkal való csoportmunkát és az azt megalapozó módszertant takarja, tartunk tanárképzéseket, együttműködünk különböző szakmaterületekkel. Ebben az évben például egy norvég projekt keretében az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Szervezetével dolgoztunk együtt, értelmi fogyatékos fiataloknak tartottunk szexualitás fókuszú önismereti csoportot. Olyan szakembereket is képeztünk, akik értelmi fogyatékossággal élő emberekkel foglalkoznak az ország minden részén. Az alapítvány missziója a szexuális kultúrák sokféleségének elfogadtatása.
Hogy jött az életedbe az alapítványi munka?
Személyes motivációm egy komoly daganatos betegség és az abból való gyógyulás, mely alapjaiban változtatta meg és értelmezte újra a szexualitáshoz, egészséghez való hozzáállásomat. Szakmai indíttatásom szerint pedig pedagóguscsaládból jövök, jelenleg neveléstudományból doktorálok, tréner és csoportvezető vagyok, több nyilvános helyzetben családon belüli erőszakkal foglalkozom fórumszínházas szakemberként. Fiatalok szexuális nevelésével kapcsolatos csoportokat, workshopokat tartunk iskolákban, közösségi helyeken. Tesszük ezt azért, mert ma sajnos Magyarországon nincs beépítve a tantervbe a szexuális nevelés, témák szintjén sem igen jön be a hivatalos osztálytermi beszélgetésekbe. Jelenleg sajnos nincs használható szexuális nevelési kézikönyv tanároknak, ifjúsági szakembereknek. Az alapítvánnyal tanár- és szakemberképzéseket tartunk az Európa Tanács Pestalozzi Programján belül. Együttműködünk európai szintű, más országbeli szervezetekkel is, és megosztjuk a módszertant, amivel dolgozunk.
Katona Réka – Fotó: Láng Péter
Biológiából tanulják a szaporodást a diákok.
Mi az érzelmi alapú, örömteli, egészséges és teljes szexualitást hangsúlyozzuk. Ennek csak egy töredéke a biológiához köthető információ, legalább olyan fontos része a társadalom, kultúra, mediális környezet, a különféle értékrendek ismerete.
Visszagondolva a saját iskolai szexuális felvilágosításomra, ez eléggé információ- és problémacentrikus volt: a menstruáció, a védekezés, a nemi betegségek…
Ha ezeket az információkat megkapod, még nem feltétlenül visz előre a szexualitásodban. Ezért gondoljuk, hogy a szexuális nevelés része az önismeret, a készség- és kompetenciaátadás. Próbáljuk leépíteni az előítéleteket. A szexualitással kapcsolatban rengeteg normatív üzenet vesz körül bennünket, ezek a sémák egészen személyes szintig hatják át a közgondolkodást. Mi segítünk ezeket felismerni, látni, kritikusan gondolkodni. Mindenkinek van egy képe arról, hogy egy nőnek vagy egy férfinak hogy kell, kellene szexelni, mi az “ideális”. Az egyedi találkozásokban ez sokszor teremt belső konfliktust, hiszen az élet mindig új és megismételhetetlen helyzeteket produkál. Ezeket a legritkább esetben lehet ideák és sémák alapján értelmezni. Mi ezért is foglalkozunk sokszor az érzelmi oldal erősítésével, a belső hangok, normák, értékek kihangosításával. Reflektálunk arra, hogy mennyire is a fejünkben (is) zajlik sokszor a szexualitásunk.
Említetted az előítéleteket. Számos norma él a társadalmunkban a szexualitásról, annak elfogadott formáiról, gyakoriságáról. Például, hogy csak annak van szexuális élete, akinek van partnere. De ha van, akkor bizonyos időközönként szexelnie kell vele, az együttlétnek orgazmussal kell záródnia, különben nem az igazi… És még sorolhatnám.
Az előítéletekkel, normákkal való egyéni küzdelmünk sosem ér véget. Még ha nem is tudatosul, mindennel kapcsolatban vannak kimondott, vagy kimondatlan elvárásaink. Az adott helyzetben ettől függetlenül a testünk, a lelkünk sokszor mégis máshogy reagál. Vagy jól esik valami vagy nem esik jól. Vagy figyel rád a partnered vagy nem figyel rád. Lehet, hogy ő a szemedbe néz, de te közben fáradt vagy, vagy máshol járnak a gondolataid. Ebből áll össze egy teljes helyzet. Nagy társadalmi kényszer nehezedik a fiatalokra, hogy legyenek egyediek, közben a vágyaikban ott vannak más hangok is; a hozzátartozók, barátok, tanárok, osztálytársak elvárásai, és ez komplex egységként jelenik meg bennük.
A szexuális nevelés kapcsán fontosnak tartjuk hangsúlyozni az önmagunkra figyelést. Beszélünk a határokról, a találkozásokról, hogy mibe megy bele az ember, mibe nem, hogy hogyan tudunk figyelni olyan reakciókra, amelyek nem is tudatosak. Vannak olyan gyakorlataink, ahol segítünk a fiataloknak egymásra hangolódni. Ez sokszor nehéz. Már az lehet zavarba ejtő, ha a másik szemébe nézek, ha elemi figyelemmel fordulok felé.
Mi foglalkoztatja a diákokat, mik a kérdéseik?
Nem lehet általánosítani, minden életszakasz mindenkinél más. A 14-18 éveseknél az ismerkedés, a kezdeményezés, a szüzesség elvesztése visszatérő témakör. A vágyaktól, érzésektől az abortuszkérdésig nagyon széles skálán mozognak a témák: Hogyan szólítsam meg? Honnan tudhatjuk, hogy kiben bízhatunk? Milyen az első alkalom? Mit csináljak, ha járok valakivel, de mást szeretek? A szexualitás széles fogalmával dolgozunk, tágabb kontextusban próbáljuk megragadni. Érdekes megfigyelni, kinek mit jelent éppen a szex. Fontosnak tartjuk, hogy beszéljünk olyan témákról, amelyek még a szexualitásban is tabunak számítanak, mint például a pornó, vagy az erőszak. Amikor valaki belekényszerül egy olyan helyzetbe, melyben a fizikai, lelki integritása sérül.
Valóban károsan hat a pornó a fiatalok mintáira?
Mint ahogy mindent az emberi szexualitás körül, ezt is árnyaltan kell kezelni. Nagyon fontos arra is reflektálni, ha egy intim helyzetbe beleférkőzik egy-egy pornófilm káros vizuális képe. Beszélünk azokról a hiedelmekről, amelyek kifejezetten a pornófilmekből származnak. Megvitatjuk, hogy a szexualitás vélt vagy valós forgatókönyve lehet-e más, miben más a valóságban, mint a filmeken. A legutóbbi foglalkozás során is szerepelt ez a téma. Egy olyan helyzettel dolgoztunk, amiben a fiú átküld a barátjának egy videót, amin megszégyenítenek egy nőt. A fiú erről beszélgetne, a barátja viszont nem szeretne erről beszélni. Erről az életbeli, viszont fiktív, eltávolított helyzetről improvizáltunk a csoportban. A lányok is beálltak játszani. Nekik is van erről véleményük, csak sokszor nincs hangjuk, hogy mindezeket elmondhassák. Beszélgetési helyzetet teremtünk, melynek során minden vélemény teret kap. Azért szeretünk a fórumszínházas technikával dolgozni, mert különböző emberek különbözőképpen oldanak meg egy helyzetet. Izgalmas és erős élmény látni, hogy milyen, ha valaki más beáll a helyedre, úgy látni a szituációt kívülről. Ez mindenkinek segít egy élethelyzet több aspektusát meglátni.
Beszéltek a szexuális abúzusról, ennek megelőzéséről is?
Ezek a témák workshopokon, csoportokban is gyakran előjönnek, önismereti csoportban mindenképpen. Sokszor az otthon vagy az iskolai közeg nem biztonságos környezet. A fiatalokat meg kell erősíteni abban, hogy ne menjenek bele abba, amibe nem szeretnének. Az egyik ilyen témájú foglalkozásunkon arról beszélgettünk például, hogy mi történik, ha egy lányt rá akarnak venni, vegyen részt egy olyan csoportos szexuális helyzetben, amibe semmiképp nem akar belemenni. Végigbeszéltük a dilemmáit, hogy hogyan tudja megvédeni magát másokkal szemben. Mi lenne neki igazi segítség, ő hogy látja a helyzetet, akar-e és kinek, minek akar megfelelni, mi mindent mérlegel. Beszélgetéseket facilitálunk, érték- és érzelmi rendszereket láttatunk, egyéni sorsokba láthatunk bele, mert igen, felbukkannak súlyos bántalmazási témák.
Sokszor van, hogy eljutunk a kisgyerekkorig, hogy miért ott van az a testi határ, ahová még beengedsz valakit. Az alap, hogy arról beszéljünk, mitől érzed magad biztonságban. Mi ezzel kezdjük a szexuális nevelést, hogy mindenki gondolja át, mitől érzi magát biztonságban különféle társas helyzetekben. Ebben az a trükk, hogy ezek azok a feltételek, amitől a szexben is biztonságban érzed magad. Egy ilyen biztonságérzés-katalógussal már kezdhetünk bátrabban gondolkodni, beszélgetni a szexualitásról.
Az áldozattá válás mellett azzal is foglalkoztok, hogy ne váljon valaki elkövetővé?
Azért is hozzuk be a páros gyakorlatokat, mert azt is fontos megtapasztalni, ha te vagy túl közeledő, túl agresszív. Van például egy egyszerű páros gyakorlat: az a feladat, hogy masszírozd meg a másik arcát. Mered-e, tudod-e mondani, vagy nem verbálisan jelezni, ha nem szeretnéd? A partnered érzékeli-e, hogy ez most nincs kedvedre, vagy hogy hogyan esne jól? Az kulcseleme a feladatnak, hogy mindezt ne szavakkal közöljék a csoporttagok egymással. Fontos, hogy utána közösen is megbeszéljünk, kinek mi okozott nehézséget. A szexualitás nagy része nem verbális szinten zajlik: a nézés, az érintés, ahogy reagálsz, és ebben érzed-e a finomságokat, hogy a másik nem akarja, te meg rákényszerítetted, amit nem akart. Így is dolgozunk az erőszakra és az önmagunk kiszolgáltatására való figyelemfelhívással.
Több hasonló történetet is olvashattok a gyermekvédelemről az SOS Gyermekfalvak által működtetett a Gyereksorsok blogon.
