A TV2 Mokka című műsorában Makai Gábor klinikai szakpszichológus beszélt a kérdésről. A szakember a pattanásig feszült menekülthelyzetről szólva először is leszögezte: érdemes különbséget tenni agresszió és agresszió között, mert a látszat néha csal. Agresszióról a szó szoros értelmében akkor beszélünk, amikor van egy viselkedésforma, melynek célja a pusztítás és a károkozás. De a menekültek esetében nem ez a helyzet. Kívülálló számára félelmet szülhetnek azok a képsorok, történések, amiket a Keletinél történtekről látnak. Ebből a félelemből fakad az, hogy az agresszió és a huligán címkét ráaggatják sokan a menekültekre – mondta a pszichológus. De ezek az emberek nem agresszív típusú emberek, több felvételen is látszik, hogy egymást fékezik meg, amikor valakinek elszabadulnak az indulatai. A bizonytalanság és félelem miatt rendkívül frusztráltak, ez az, ami feszültté teszi őket.
Tehetetlenség, bizonytalanság, félelem
Napokig, hetekig tartó hányattatások után az ember testileg-lelkileg is kimerül. Erre reakció az agresszió bizonyos típusa, de fontos hangsúlyozni, hogy a menekültek viselkedésének célja nem a támadás, hanem a védekezés. Ez egy automatikus, ösztönös válaszreakció az átélt feszültséghelyzetre, ami adott esetben ugyanúgy előjönne minden emberből – belőlünk is.
Édesanyák vannak a Keletiben gyerekekkel, földön fekve alszanak, nem tudnak tisztálkodni, nincsen információjuk arról, hogy mire számíthatnak. A tehetetlenség és a félelem az alapélményük, mi pedig azzal segítünk a legtöbbet, ha ezt az érzésüket csökkentjük – akár információval, akár csak egy jó szóval, odafordulással. Ha megvetjük, támadjuk, elítéljük őket, akkor természetes módon, védekezésként jön elő belőlük az agresszió, mert fenyegetve érzik magukat.
A pszichológus szerint fontos lenne kidolgozni egy tervet arra vonatkozóan, hogyan lehetne őket megszólítani, hogyan lehetne hozzájuk közelebb kerülni. Ha ugyanis csökken a veszély-, nő a biztonságérzetük, akkor ez a fajta agresszió meg fog szűnni, mert ők nem agresszív típusú személyiségek.
A mi hozzáállásunk a kulcs
Makai Gábor úgy látja, a magyar társadalom hozzáállása a menekültkérdéshez sajnos egyértelműen negatív, ami a mi értetlenségünkből és félelmünkből fakad. Meg kell próbálni a menedékkérők nézőpontjába helyezkedni, és kell valami változás, rendet kellene tenni a fejekben, hogy ne ez a fajta utálat legyen az első reakció.
A biztonságérzetük növeléséhez olyan apróságok járulnak hozzá, mint az például, hogy van okostelefonjuk. Lényegében ez az utolsó kapocs, ami az anyaországukhoz, illetve az úti céljukhoz köti őket, s az elveszettségérzetüket csökkenti a mobil és a benne lévő emlékek, képek. És persze az is, ha nem megvetéssel fordulunk hozzájuk, és ellátjuk őket információkkal.
Olvass még a menekültügyről az NLCafén:
- “Isten hozta a menekülteket” – így fogadták őket Bécsben
- Menekültügy: ezt a vírusvideót meg kell osztanod!
- “Én nem utálom őket, csak félek!” – kommentelők a menekültek befogadásáról
- “Kislányom, ha felkelsz, ne csodálkozz, mert egy csomó menekült alszik a nappalinkban!”
- Tarlós átalakítaná a tranzitzónák működését – fotók
- Menekültek a Keletiben: “Csak annyit kiáltott: magyar! Soha nem volt még számomra ilyen súlya ennek a szónak”
