Korán kiderült, hogy zseni
Carlos másfél évesen kezdett óvodába járni, és szülei korán észrevették a kisfiú különleges adottságait, a zseni jelzőt viszont szándékosan kerülik a családban. Később a srác rendszeresen elaludt az iskolában az órákon.“Egy tantárgy sem okozott gondot, de egyik sem tetszett igazán. Egyszerűen untam magam” – emlékszik vissza a régi iskolai élményekre a legfiatalabb mexikói egyetemista. Az általános iskolás tanárai nem nagyon tudtak mit kezdeni a kis zsenivel. Egy kémiatanára szerint, akihez különórákra járt, olyan agya van, mint egy tudósnak. “De a tanárokat is meg lehet érteni, nem elvárható, hogy megértsenek olyan kémiai összefüggéseket, amelyek Carlosnak a kisujjában vannak.”
Kilencévesen biokémiát hallgat
Tulajdonképpen az említett kémiatanár tanácsára vitték el a gyereket a szülei az UNAM-ra, a Mexikói Autonóm Nemzeti Egyetemre. A kémia tanszék vezetője negyedóra alatt eldöntötte, hogy felveszi Carlost az egyetemre, így a kisfiú ma már biokémiát hallgat. Amikor nem egyetemen van, vagy az általános iskolában, akkor éppen úgy él, ahogy a legtöbb kisfiú: biciklizik, vagy videojátékokkal játszik.“Nem tudom még, hogy mi akarok lenni, de az biztos, hogy a tudományhoz fog kapcsolódni” – mondta egy spanyol napilapnak Carlos.
Néhány laikus szülői kérdés mindehhez
Ezer kérdés vetődött fel bennem a cikk olvasásakor. Gondolom, Carlos szülei rengeteget gyötrődnek azon, hogy hogyan kezeljenek egy zsenit, mi a legjobb a gyereknek. Egy kiemelkedő tehetséget sokszor a szakembereknek is nehéz gondozni…
- Vajon jó az egy kisfiúnak, ha felnőttek között tanul?
- Mennyi ideje marad ennyi elfoglaltság mellett gyereknek lenni?
- Mit szólnak hozzá az évfolyamtársai?
- Hogyan kezelik ezt a helyzetet az oktatók?
- Vajon érettségi előtt már meglesz az egyetemi diplomája?
Ti mit tennétek hasonló helyzetben?
További cikkek hasonló témában az NLCafén:
- 12 éves úszózseni sokkolja a hazai úszósportot
- A világ húsz legokosabb gyereke
- 16 évesen meghalt a számítógépes zseninek tartott kislány