Az idén januárban elhunyt Abdallah bin Abdel-Azíz király négy évvel ezelőtt rendelkezett arról, hogy nők is részt vehetnek a voksolásokon. Az intézkedés bevezetésekor az “erkölcsi romlás” veszélyére figyelmeztettek a helyi vallástudósok, a néhai uralkodó azonban több mint két éve újabb, a női emancipáció irányába mutató lépést tett, és 30 nőt is beválasztott a 150 fős súratanácsba, a kormány fő tanácsadó testületébe.
Noha a szaúdi nők már választhatnak és választhatóak, továbbá az oktatás és a karrierépítés terén is egyre nagyobb szabadságot élvezhetnek, az autóvezetés például továbbra sem engedélyezett számukra.
A több mint 28 millió lakosú Szaúd-Arábiában az iszlám jogrendet, a saríát részben szó szerint értelmezik, aminek következményeként a nők apjuk, fivérük vagy nagybátyjuk jóváhagyása nélkül gyakorlatilag nem hozhatnak meg semmilyen döntést. Még a munkahelyválasztás vagy egy külföldi utazás is a család valamely férfi tagjának engedélyéhez kötött, viszont a ház ura – ha úgy tartja kedve – az interneten keresztül egy pillanat alatt érvényteleníttetheti felesége útlevelét.
Az utóbbi években azonban látható jelei vannak a szaúdi nők kezdetleges emancipációjának. A főváros, Rijád hatalmas bevásárlóközpontjaiban például már eladónőket is lehet látni, mivel 2013 óta vállalhatnak ilyen jellegű munkát. Amikor híre ment az új munkalehetőségnek, valóságos álláspályázati roham vette kezdetét: több mint félmillió nő jelentkezett a ruházati butikokban és más üzletekben meghirdetett pozíciókra.
A mostani helyhatósági választásokon azonban nem lesz ekkora tolongás, a hivatalos adatok szerint ugyanis csupán 130 600 nő iratkozott fel a választói névjegyzékre, számuk nagyjából a tizede a listán szereplő férfiakénak. Többek esetében éppen az autóvezetési tilalom teszi lehetetlenné a szavazófülkébe való eljutást.
“Nagyon jó érzés volt” – nyilatkozta a BBC-nek Salma al-Rashed, az első nő, aki regisztrált a választásra.
Jelöltként 978 nő és 5938 férfi indult a választásokon. Sok női képviselőjelöltet kizártak a megmérettetésből, míg mások maguktól léptek vissza, főleg a helyi vallási vezetők nyomására. Az AFP hírügynökség által megszólaltatott nyugati diplomata szerint “hatalmas meglepetés lenne”, ha egyetlenegy nőt is megválasztanának a szombati voksoláson, így a nőknek inkább csak arra van reális esélyük, hogy kinevezés útján kerüljenek a tanácsba.
“Ez egy történelmi pillanat, és köszönöm istennek, hogy megélhettem” – fogalmazott Hatoon al-Fassi, egy helyi nőjogi aktivista, aki több mint egy évtizede kampányolt azért, ami ezen a napon végre megvalósult.
További női jogok témájú cikkek az NLCafén
- Tűsarok, miniszoknya: így állnak ki a férfiak a nők jogaiért
- Havi egy pofon jár az asszonynak: a világ legdurvább nőjogi törvényei
- Te tudod egyáltalán, milyen jogaid vannak?
- Így küzdenek a férfiak a női jogok mellett
